Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-02-24 / 8. szám

3. PÄAP és VIDÉKE 1907 február 24. •szavazólapról törölni, pedig ezek az urak jó reformátusok és bizonyára már sokat fárad­tak és tettek egyházuk érdekében. Mi előttünk erény az, ha valaki vallásos meggyőződését nemcsak szivében ápolja, hanem annak kul­tuszában és vezetésében nyilvánosan is tevé­keny részt vesz. Sokkal nemesebb dolog ez, mint ha valaki ugy változtatja vallásos érzel­meit a közügyek terén való megjelenésében, mint Fregoli a színpadon. Az emiitett urak valláserkölcsös erényei is bizonyára hozzá­járultak azon össztekintélyhez, mely őket a Kaszinóban és azon kivül is környezi. A katholikus kör elnökénél ez máskép volt; őt ugyanazon erények taszították ki a Kaszinó választmányi tagjai közül, melyek amazokat odaemelni segítették. A felforgató gárdának más lehet a véleménye, az enyém azonban ez, de mégsem hangoztatnám ily nyilvánosan, ha nálamnál sokkal tekintélye­sebb református urak nem mondták volna, hogy ez esetben határozottan vallás elleni felvonulás történt, vagyis felekezeti intolerancia. Részemről sajnálom a megtörtént tényt, mert társadalmunkra is bizonyára deprimáló hatása lesz. Elég sajnos, hogy sohasem az egybeolvadás, hanem a szétszakítás és zűr­zavar előidézésére vonulnak fel a társadalmi és felekezeti- béke képzelt apostolai. Keserűen és biztosan látom, hogy a jövőben még igen sr>k ily hőstett fűződik ez apostolok működé­.séhez. De van ebben a keserűségben egy vigaszt nyújtó reménysugár is, még pedig ez, hogy minél többet támadnak meg társadal­munk érdemesei közül, annál tömegesebben fordulnak el tőlük a józanul gondolkozók. Varga Rezső. Rendőrkapitányok orsz. kongresszusa. Február 18-án és 19-én Bpesten össze­gyűltek az ország rendőrkapitányai, hogy a rendőrségnek államosítása ügyében tanács­kozzanak. A gyűlés oly felterjesztésben álla­podott meg, melyben a vidéki rendőrségek államosítását kérik és javasolják, s amely tervezet megvalósulása — mig egyrészről a rendőrséget egységessé tenné; másrészt fel­lépésében nagyobb erőt; munkájában és fel­adatai megoldásában biztonságot; eljárásában nagyobb tekintélyt; szervezésénél fogva több hozzáértést; — és tagjainak hivatásuk érde­keben nyugodtabb megélhetést biztositana és talán még állandóbbá is tudná tenni vala­mint a tisztek, azonképen a legénység hely­zetét. Valóban szükség van rá, hogy valami történjék a vidéki rendőrségek ügyében. A rendnek, a polgárok egyéni, vagyoni bizton­ságának vagyunk hivei. S ha arra gondolunk, hogy sokszor a legigyekvőbb, legtevékenyebb rendőrkapitánynak is mily csekély, csekélysé­gével is kevesebb erejű, szakképzettség nél­kül szűkölködő végrehajtó erő, végrehajtó kö­zegek állanak rendelkezésére, — aggodalom­mal kell az embernek arra gondolnia, hogy rendkívüli esetek felléptekor ugyan mit tudna egyik-másik kisebb vagy akár közepes ma­gyar város rendőrsége tenni. Példáért nem kell messzire fáradnunk. Barátai vagyunk a katonás rendnek, ezért szerettük meg a csendőr intézményt, bár igen elijesztő volt a zsandár szó és fo­galom. De a pandúr világ megérttette az em­berekkel, hogy kell tenni valamit a közbizton­ság ügyében; épen igy látjuk ma is, hogy rendőrségünk reformra szorul. Ha államosítás, — nagyobb és tágasabb hatalmi körrel és karhatalmi erővel felruhá­zottság, államrendőrség segit a bajon, legyen ez. Majdnem a csendőrség mellett tudnánk szót emelni. A községi bíráskodás és a rend külső fentartása szépen összeegyeztethető volna mindkét intézménnyel. A rendőrkapitányok memorandumát a napilapok ismertették, csak főbb részeit óhajt­juk a következő sorokban lapunkban is kö­zölni : 1. A rendőrség államosítás utján szer­veztessék újra. 2. Javadalmazás és minősítés egyforma legyen a fővárosi államrendőrség hasonló tisztjeivel, épen igy 3-szor az egyeh­ruházat, fegyverzet és a fegyverhasználati jog. 4. Szolgálati pragmatika és fegyelmi törvény alkottassák és politikai kérdésekben a bíróság legyen itélő fóruma. 5. A mostani rendőr­tisztek és legénység az uj rend idején és mai rangjukban állásukban maradhassanak. 6. Le­gyenek legénységi előkészítő iskolák, vizsgálat. 7. Az országban alkotandó kerületenkjnt szer­veztessenek főkapitányságok, mint Il-od fokú fórumok. Mi lesz e memorandummal, nem tudjuk, de óhajtjuk és kívánjuk, hogy a városok na­gyobb fokú megterheltetése nélkül, sőt ha le­het, terheik könnyítésével a közjó érdekében a legjobb dolgok és reformok valósuljanak meg. HÍREK. Ezt a gyászos . . . Ezt a gyászos sötét leplet A lantomról leveszem; S bánatomrol nem szól többé, Nem zeng többé énekem . . . . . . Húrjaimat víg danára, Vidám hangra hangolom: Ne hangozzék bü és panasz, Fájdalom se lantomon. ,.. Ne tudja meg az a leány, Az a csalfa, hütelen, Hogy miatta mily szomorú, Milyen bús az életem. Mohácsi. T. vidéki előfizetőinket kérjük, hogy a mult vagy a f. évre szóló előfizetési dijaikat megküldeni szíveskedjenek. — Kiadóhiv. Iskolaszéki gyűlés volt f. hó 19-én. Firtinger Pál hentes ahhoz kérte az iskola­szék beleegyezését, hogy a Korona-utca 19. számú ház területén az apácazárdai interná­tus közelében sertéshizlaldát létesíthessen. Az iskolaszék tekintettel arra, hogy a városunk­ban legnagyobbrészt uralkodó északi szelek a hizlaló légkörét az internátus kertjébe és üdülő helyére sodornák, ami az intézeti nö­vendékek egészségére káros hatással volna s nyáron a szabadban tartózkodásukat kiállha­tatlanná tenné, — a kérelemnek helyt nem adhatott. Egyébként a városi tanács is ugyanily értelemben határozott. Aztán tekintettel a várostól könnyen kiállított szegénységi bizo­nyítványok óriási nagy számára, az iskola­szék felkéri az alispánt, szíveskedjék odahatni, hogy legalább ház- és földbirtokosoknak, vá­rosi rendőröknek, negyedmestereknek, gyári szövőmestereknek, takarékpénztári szolgáknak, épitővállalkozóknak és hasonló biztos, jó ke­resetforrással biró egyéneknek ne legyen sze­génységi bizonyítvány kiadható. Ezek után következett a szegénységi bizonyítványok el­bírálása. Ennek kapcsán kimondották, hogy ugy az alispánt, mint a kir. tanfelügyelőt fel­kérik közreműködésre, hogy — tekintettel a hitközségre mindinkább súlyosbodó nagy ter­hekre, — a jobb móduakon, kik szegénységi bizonyítványt szereztek, a tandíj végrehajt­ható legyen. Végül kéri az iskolaszék a lan­testületet, hogy különösen kath. irányú lapo­kat olvassanak és iparkodjanak a kalh. iro­dalmat a kath. társadalomban terjeszteni. A gyűlés befejezése előtt az elnök néhány szó­val ismertette az iskolaszék tagjai előtt a kath. népszövetség üdvös voltát és kérte őket az eszme terjesztésére. Buzdító szavaira töb­ben azonnal beléptek a szövetségbe. A posta bővítése. A Pápa városi Ta­karékpénztár megkereste a város tanácsát az iránt, hogy a megvett Frank-féle házat le­bontathassa és az ennek helyén újonnan építendő házat összeköthesse a postahivatal mostani épületével. WST KISGAZDÁK, HÁZ- és FÖLDBIRTOKOSOK FIGYELMÉBE A Győregyházmegyei Alapítványi hivalal a t. hitelt keresők figyel­mébe ajánlja olcsó és kedvező fel­tételű törlesztéses és állandó jel­zálog-kölct önéit. A törlesztéses kölcsönöknél a kamatláb és a törlesztési hányad nagysága, valamint a törlesztési idő tartama a kölcsönkérővel egyet­értőleg állapittatik meg. Előzetes költségek nincsenek. A kölcsön készpénzben fizettetik ki elenyészően csekély bekeblezési költségek levonásával. Meglevő kölcsönök olcsón kon­vertáltatnak. Győré gy házmegy GYŐR, Káptalandomb 5. sz. I. em A kölcsönök, a pénzviszonyok változásával kamatláb emelésé­nek, az alapítványi tőkék ter­mészetéből kifolyólag pedig fel­mondásnak kitéve nincsenek. Mindennemű kölcsön ügyben készséggel nyújt tájékoztató felvi­lágosítást a ei Alapítványi Hivatal (Hivatalos órák csak hétköznapokon d. e. 9—12-ig. Olcsó és szolid jelzáloghitel! Olcsó és szolid jelzálog-hitel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom