Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)
1907-12-22 / 51. szám
1907. december 22. PÁPA és VIDÉKE 3. közelebb volt és ha különös ok nem játszott közre, eszünkbe sem jutott volna, hogy messzebbre küldjünk. De most máskép gondolkozunk, mert az izraelita lisztkereskedők erőszakos bojkottja felrázta bennünk hitsorsaink iránti vonzalmunkat. Nagy vakmerőségnek tartjuk, hogy egy tisztességes molnáriparost erőszakos összetartásukkal iparának szabad üzésében megakarnak gátolni. Abban a malomban tudomásunk szerint 15 — 20 keresztény család keresi becsületes munkával kenyerét és ezeket keresetüktől megfosztani csak azért, mert a szövetkezet részére is őrölnek, nevén nem nevezhető erőszakosság. Barátnőimmel együtt széles körben fogunk agitálni, hogy a szabad iparűzés ellen inditotl, merényletüket megbőszüljük. Ismerőseinket családi körükben, a keresztény társadalmat pedig e sorok utján kérjük föl, hogy zsidó lisztüzletbe addig a lábukat be ne tegyék, mig ezen erőszakos bojkottot meg nem szüntetik. Nagyon sokan vagyunk már, kik ott hagytuk zsidó lisztkereskedőinket, de hisszük, hogy alaposan megbánják vakmerő lépésüket. Akiben hilrokonai iránt egy parányi vonzalom él, keresztény üzletben fogja beszerezni lisztszükségletét, mert az egész pápai társadalom szégyene lesz, ha 15—20 keresztény munkáscsalád a zsidó lisztkereszkedő bojkottja miatt, elveszti keresetét. A szövetkezet elnökének lelkes felhívása a mi kezünkbe, a házi asszonyokéba tette le a molnár bojkott sorsál, rajta leszünk, hogy a győzelem utján segítségére legyünk. Felszólítunk minden pápai és vidéki keresztény házi asszonyt, hogy tartson velünk e több keresztény család megrontására vezető erőszakos bojkott letörésében. Pápa, 1907. december 19. Egy keresztény házi-asszony. Müdalokhoz való fordítások. Tavasszal. Franz R. — Osterwald W. Op. 17. 5. A gyöpre fekszem s óralvsszat Fürdők én a nap hevén: El — messze tájra szemem tapad, Miért? Hová? Nem értem én. Egy-két virágot tépek s őket Keblembe rejtem titkon el; Zeng a madár, szivem feléled, De ajkam dalra még se kel. Ha meg fölöttem fényben úszva Egy kékes felhő elrepül, Ugy fáj szivem és lelkem újra Csak érez, de értetlenül. Kis méhe körre más kört szegve, Egy régi dalt zümmögve száll: Jer méhe, szúrj meg! Jersze, jersze! Talán majd megtudom, mi fáj ? ! A tengeren. Franz R. — Heine H. Op. 25. 6. Habokon megy a csónak, Benne álmom evez esak, Zug a sötét hab, a bősz, a zord hab Morogva, zajogva fülembe riad: Te balga, szegény te! Karod rövid, de magas az ég, Messze az ég. Kezed mért remeg? Csillagod el nem éred Az ég boltozatján'. Mit ér lihegésed, Mit ér epedésed ? Aludj el szépen! Ezt mondanám. Rád gondolok. Franz R. — Jäger M. Op. 21. 2. Nehezebb, könnyebb-e életem, Szüntelen ha csak rád gondolok, Hogyha látlak nappal s éjjeken ? — Nem tudom; előttem is titok. Keblemen, ha bánat üt tanyát, Égi tény ömlik valómon át; Szép időkre vissza álmodok S élni jó; mert rád gondolhatok. Éltem, ha rózsát hint elém, Nélküled keserv az énnekem; Elborit a fájó érzemény: Nélküled nehéz az élelem: Ha szép szemedbe nézek én . . Schumann—Heine. Dichterliebe IV. Op. 48. Ha szép szemedbe nézek én, „ Eloszlik a bus érzemény; De ajkad, ha csókolhatom, Boldog vagyok, boldog nagyon. Ha kebledre hajtom fejem, Ott szép egem én fellelem S ha ajkad szól: Szeretlek én! Ó, akkor ugy könyezhetném, A lótuszvirág. Schumann Heine. Myrthen VII. Op. 25. A napsugár hevétől Lehajtja szép fejét S álomba ringva várja A lótuszvirág az estét. A hold az ő lovagja, Éled, ha sétára int; Előtte felfedi báját; Kinyilik kelyhe megint. Virít, ragyog tüzében S némán az égre mered, Hull könye, remeg illatárja, (Szive szorul ; mert szeret.) EGYESÜLETI ELET. Felolvasó-est a kath. körben. A szombati társasvacsora egyik szónoka büszke önérzettel emiitette, hogy a kath. kör. vezet. Társasélet tekintetében egy sincs hozzáfogható; sőt egy-két év óta művészi-estélyejnek gazdag programmjával is felülmúlja még u. n. irodalmi köreinket is. Kétségtelenül örvendetes jelenség. Egy szebb jövőnek hajnalpirja. Eleinte a kath. kör. helyisége is nagy volt. aztán kicsi lett a Jókai-kör nagyterme. Most meg már hamarosan odajutunk, hogy a bencés gimnázium hatalmas tornaterme helyett is más, még nagyobb helyiségről kell gondolkodni. Vasárnap már d, u. ^fi-kor (.ele volt az Ízlésesen feldiszitelt tornaterem. De azért egyre jött özönlött a közönség, ugy hogy a rendezőségnek ugyancsak gondot adott, hova helyezze el a sok-sok intelligens uriasszonyt és urileányt. Mivel á hőség is nagy volt, kénytelenségből a kitűzött időnél előbb kellett megkezdeni a műsort, amit eléggé sajnáltak a később érkezők, mert az ambiciózus ifjú Gulyás Pista érzéssel előadott szép magyar nótáit ugyancsak érdemes lett volna meghallgatni. Fekete Magdát hatalmas tapsviharral fogadták s még melegebben ünnepelték mikor szerepe véget ért. Takács Gedoonnak Szentgyörgyi Sándortól megzenésített két szép magyar dalát énekelte gyönyörű mezzoszoprán hangján. Szenlgyörgyi S. szolgáltata az érzéssel előadott énekhez a zenekiséretet is. Szekeres Bónis bencés tanár, a kath. kör társelnöke festői képben rajzolta meg Petőfi hitvesének, Szendrey Júliának alakját. A vonzóan megirt, szines, hangulatos rajz zajos tetszést aratott. Knüppeln Zsófika is büszkén sorozhatja a vasárnapi estét legszebb sikerei közé. A szökevény tragikus históriáját igazi művészettel adta elő..Kapott is annyi tapsot, hogy csak ugy zúgott bele a terem. Szentgyörgyi Sándor állandóan derültségben tartotta a közönséget kitűnően előadott zongoraimitációival. Kár, hogy egy kissé halkan beszélt s igy egy-két megjegyzése elveszett a nagy teremben. Magyar nótái is általános tetszészben részesültek. Előadása végén azt akarta bebizonyítani, hogy a zenenek mily nagy hatása van a hazafias érzelmekre. S rázendített a »Gott erhalte«-re. Alig reppent fel ez a csúnya kétfejű madár, azonnal fülsiketítő abzugolás Legelismertebb cég. VÁGÓ DEZSŐ első pápai férfi-divatterme PÁPA, Fő-tér. 53. szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. f Kifogástalan szabású férfiruhák, papiruhák, Brmeüisel aituntetvei m uradalmi erdésztisztek, ————— 823 nek, postasoknak, vasuiS tascknak, erdőőröknek, úgyszintén minden egyenruhát viselő testületnek egyenruhák legelegánsabban mérték uátn