Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-09-15 / 37. szám

4. l'ÁPA és VIDÉKE 1907 szeptembe

r 15

. , képüsköclő ember esik latba, lxaoem az, akinek esze megérti a világot s keze az eszén keresztül fogja meg a dolgot; akiben rátermettség van kézben, iparban, aki becsületes szívben és érzésben s aki azt mondja: nem kegyelmet kérek, hanem jogot — a tisztességes munka érvényesülését. Kedves barátaim, kegyetek teremtsék meg a munka becsületéi! Tudják, mi a munka becsülete? —Nem a szép szó, hanem a becsületes munkás. Becsületes munkásokat adjatok nekünk! IIa ilyen emberekből való sereg áll e zászló alatt, nem kételkedem, hogy — talán romokon, keserves tapasztalatokon keresztül is,_ — de győzelemre viszi ügyét. De becsületes munkás: ez nagy szó. Mert a mai világban, ahol a szép szó vezet, ahol az embereket tényleg osztályharcra s teslvérgyülőletre akarják nevelni, igazán nagy a veszedelem, hogy tönkreteszik a munka és a munkás becsületét. A munkások gondolatait megmérgezik Ígérgetésekkel, melyeket senki sem tud beváltani, a józanságot elkeserítik keserű osztályharccal, amely | osztályharc öngyilkossága a nemzetnek j és a munkásságnak; sárral kenik be az j oltárt, papot, királyt, pápái: pelvhes J állu gyerekek, zöldar'cu emberkék azt j gondolják, hogy ó'k vannak hivatva az i emberek vezetésére, a világ megfejelié- ' sére: ilyen időben nagy veszedelem | fenyegeti a munka becsületét és a be- » csülel es munkást. De ti, kedves testvéreim, kik e zászlót ide hoztátok, kik e zászló első | mennyegzői menetét az Ur. oltára felé | irányítottátok, ti máskép gondolkoztok^ — Én is azt hirdetem mindig, hogy nem szabad leszorítani a munkást, hiszen o csinálja a világol, ő az egyik lenditőkereke ennek az isteni gépezetnek; azt hirdetem, hogy legyen elég szabad ideje, hogy nemesebb igén veil kielégíthesse, de — és ezt hangsúlyozom és mikor erről szolok, a mozgató ideget, érintem —• ha valamikor, valahol becsületes munkát igényeltek, ha valamikor becsületes munkát kerestek, ha boldoguló nemzet jelent meg valahol a föld szinén: mi voll e munkának titka, mi volt a nemzeti erő biztositéka. győzelmének záloga? Az erkölcs. Erkölcsi alapokat adjatok .nekünk! Ne szedjetek szét mindent, ami nagy és szent; ne tépjétek le 'koszorúitokat, hogy lábbal tapossátok, ne rontsátok meg ifjuságtokat: emberek, ha ezt teszitek, megőrültetek. Ne mondjátok, hogy komisz a világ, hát én is az leszek: ez a végveszedelem hörgése. Tudjátok hát, mi kell? Bizalom, kitartás, lelkesülés, józanság, tiszta sziv, ragaszkodás hithez, egyházhoz, királyhoz, hazához, oltárhoz: ezek a ti boldogulástok alapkövei. Semmiféle fickó agyrémeiért ezeket megbontani ne hagyjátok. És ha erő, kitartás, becsület, vigasz kell, hol merítsétek azt? Merítsétek onnét, ahova e zászlót hoztátok: a hitből, vallásból és merítsétek a tiszta önludatbóh Legyen különbség a népbolonditók és a keresztény munkások között. És ne csak a zászlóban, de az éleiben. Ha keresztény szocialisták vagyunk, akkor mindenekelőtt keresztények vagyunk. Mert' ha a fának virága és gyümölcse van, bizonyára azért van, mert gyökeret bocsájtott a földbe: a ti erőtök a iiit gyökeréről ered, a li nemességtek forrása az oltár szent kövén fakad. Váltsátok tehát életté a kereszténységet! Ez legyen a különbség köztetek és amazok közt. Azt akarom, hogy a keresztény szocialisták járjanak szentmisére, zászló alatt menjenek a szent áldozáshoz és a programúi mellé mutassák életükben az evangéliom világosságát, akkor emberek s íérfiak leszünk, nem névre, de tetterőre — férfiak, kiknek ereje lelkük nemessége s lelkesülésük az ő áldozatos szeretetük. Kérlek titeket, legyetek ezeknek a gondolatoknak apostolai s akkor ez a jel a győzelem jele, a törekvő, szociális, világol boldogító irányzatnak győzelmi jele lesz; akkor ez a nemzeti zászló szárny lesz, a li lelkesüléstek szárnya, mely nem a sárban vergődik, de napsugárba vágyódik és Istenhez találja el az utat; akkor ez a zászló vitorla lesz, duzzadó vilorlája boldogulásunk sajkájának. Velünk az Isten, vélünk az ész, a sziv, velünk a becsület: ne féljelek, győzni fogunk! Kérlek benneteket, ne hozzatok gyalázatot erre a zászlóra, hanem anlint most kezet fogtok alatta, ugy fogjatok kezet ennek az irányzatnak tetté, boldogulássá való változtatásában.« Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete íolyó hó pl-én tartotta rendkívüli közgyűlését. Mészáros Károly polgármester pontban 3 órakor a közgyűlést megnyitotta, a jegyzőkönyv hitelesítésére Neubauer Alajos, Perlaky Géza Kovács 'Sándor, Böhm Samu és Koréin Vilmos városi képviselőket kérte fel. Ezután elnöklő. polgármester néhai Hauptmann István. Matkovich Pál és Keczer Zsigmond elhalt városi képviselőket parentálta el s indítványozta, hogy az elhaltak emléke jegyzőkönyvileg örökítessék meg, özvegyeikhez pedig részvétnyilatkozat intéztessék. Indítványt a közgyűlés, egyhangúlag elfogadta'. Napirendre térés előtt dr. Hoffner Sándor az iránt interpellálja a város polgármesterét, hogy nem tartaná-e célszerűnek a helybeli tűzoltó-egyesület szertárában vizsgálatot tartani, hogy a tűzoltó-szerek és mentőeszközök kellő mennyiségben és használható állapotban megvannak-e ? Nehogy, mint a győri tüzeset álkalmával is, a mentőeszközök rosszasága a legnagzobb katasztrófa előidézőji legyen, indítványozza, hogy a tiizollőszerek megvizsgálására bizottság küldessék ki. Polgármester válaszolja, hogy már ezen interpellációt. megelőzőleg elhatározta, hogy szak! férfiak és más hozzáértő férfiakból bizottságot állit issze, mely a tüzoltószereket alapos vizsgálat alá veszi. Ezen válasz tudomásul vétetett. • Ugyancsak napirendre térés előtt Fischer Gyula a megyei telefon-hálózat létesítését sürgeti s kéri a város polgármesterét, hogy ezen ügyet napirendre tűzze ki. A legközelebbi közgyűlés napirendjére' kitüzetik.' Több interpelláció nem tétetvén, következelt a napirend. 1. A fogadók, vendéglők, kávéházak, kávémérések, korcsmák, sörházak, zenélés és zárórákról beterjesztett szabályrendelet-tervezet néven a közgyüléz tárgyalás alá, azt élénk eszmecsere után egész terjedelmében elfogadta. 2. Következett a Somlói-, Laki-, és Rozmaring-utcai lakosok kérelme a vízvezetéki csőhálózat meghosszabbítása tárgyában. Tekintve, hogy a kérelmező utcai lakosok ép ugy hozzájárulnak a vízvezetéki költségekhez és vizdijfizetéshez, mint a város többi lakosai, a vízvezetéki csőhálózat meghosszabbítását a közgyűlés kimondja. 3. A Korvin- és Csatorna-utcai lakosok alagcsövezés iránti kérelme tárgyában a képviselőtestület ugy határozott, hogy ha a háztulajdonosok az alagcsövezési munkálatok költségét %-ad részben fedezik és erre kötelező nyilatkozatot adnak, az alagcsövezést elrendeli; a költségek fedezésére pedig, xha ez a kérdés a folyó évi költségvetés keretében megoldható nem volna, fedezetül a folyó évi költségvetés pénzmaradványát jelöli ki. 4. Városi tanács javaslata egy városi mészárszék felállítása iránt. Dr. Hirsch Vilmos megdöntő érvekkel támogatta'a tanács javaslatát, elérkezettnek látja az időt, hogy a mészáros lelkiismeretlén túlkapásai ellen a hatóság a város lakosait megvédelmezze. Ily értelemben szólalt fel dr. Kende Ádám s még I néhány képviselő, s a képviselőtestület a városi J mészárszék (elállítását nagy szótöbbséggel kimondotta. Ezután még néhány illetőségi ügyet letárgyalva, a közgyűlés fél 5" órakor véget ért. A megyei tűzoltó-szövetség közgyűlése. Veszprém-vármegye tűzoltó-szövetsége folyó hó 8-án tartotta Városlődön rendes évi közgyűlését igen nagy érdeklődés mellett. Öváry Ferenc órsz. képviselő, elnökön kivül ott láttuk Koller Sándor alispánt, Szeglethy polgármestert, a veszprémi pápai és zirci járás főbiráit és igen sok község képviselőit. A nagy érdeklődés abban leli magyarázatát, hogy a tárgysorozatban szerepelt az uj vármegyei szabályrendelet tárgyalása is, melynek egy némely rendelkezéseibe igen sok község nem tudott belenyugodni és módosítását kívánta. Ezen szabályrendelet t. i. utasítja 'az egyes községeket, hogy közös szérűskerteket létesítsenek, megtiltja a lakóházak padlásain 5 alma és takarmánynemüek tartását, és meg-