Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)
1907-09-08 / 36. szám
IL évfolyam. Pápa, 19 07. szeptember 8. PAPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, kö/j»JBzd;ts:íí»i és í sirsiidíilini hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. K i Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Szerkesztőség: Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Viasz-ntca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Gazdakongresszus. Pécsett a mult napokban igen jelentős gyűlést tartott az Orsz. Magy Gazdasági Egyesület. Nekünk, akik jól tudjuk, hogy Magyarország a szó legteljesebb érteimében földmivelő ország, nem lehet figyelmen kivül hagynunk e gyűlést. Nem az ipar ellen, nem a pénzüzletek ellen való állásfoglalás volt e gyűlés; de erős hangoztatása annak és tiltakozás is azon törekvésekkel és felfogásokkal szemben, melyek hazánkat is a nagyiparos, vagy túlnyomóan kapitalisztikus államok szerint óhajtják felfogni és viszonyait már most ilyenformán szeretnék berendezni. E kis cikkben a congresszus legszebb pontját, Mai Iáin József gr beszédét óhajtanok igazában bemutatni, de a kérdés természeténél fogva csak itt-ott követhetjük nyomait, mivel a gazdasági, társadalmi kérdések olyannyira össze vannak forrva a politikával és a mi lapunk a politikai mezőkre át nem csaphat. A szociálisták az ipari munka és a tőke viszonyait látszatra teljesen azonosnak tekintették a gazdasági (földmivelő) munka és az erre fordítandó, erre szánt pénztőke kölcsönös viszonyával. De még talán ezen téves jóhiszeműséget sem feltételezhetjük minden szocialista agrárprogram inról, hanem — mint a helyzet mutatja — az u. nevezett „agrárprogrammok" nem egyebek lépes veszszőnél, mellyel hatalmi érdekből összefogdosni, együtt tartani, ugrasztani igyekeztek a földnnves munkást. A kisüzemek, kisbirtokok tönkretétolére és a független kisbirtokos osztálynak „proletárrá" tételére irányult — legalább is nálunk — az u. n szociálisták agrár-törekvése. Holott az igazi szocializmusnak, amely tudniillik a társadalmon, annak minden osztályán és egyénén segiteni akar. — nem szabad az 'málló részeket, igy .a kisbirtokosokat sem pusztulni hagynia, sőt minden erejével arra kell törekednie, hogy a nagy tőkével, igy jó beruházással biró nagy gazdaságok minden előnyében részesedjék az is, aki csak, mondjuk, 8 holdon, tehát egypár igás állattal gazdálkodik. Az állandó, — valóságos részvénytársaságszerü -- szövetkezetek, vagy az időről-időre, alkalomról-alkalomra összeálló szövetkezések révén és a folyton sürgetendő okszerűség, belterjesség fokozásával, erre való oktatással, állami segitéssel kell a Ijicsit is megmenteni, nem veszendőbe engedni. A jelszó erejével, nem alkudva, nem engedve kell arra törekedni, hogy a magyar föld a magyaroké legyen Ha másképen nem megy, legyen visszavásárlás Szabaduljon ki a kisgazda, nagybirtokos egyaránt a 11ítel szoriló kezéből. A bérleteknél is, az eladásoknál is a magyar paraszt érdekeit ne hagyjak j veszni Ugy reformálja meg az ország az ! ő agrárkérdéseit, hogy az ujitás segités | legyen. I Ezek a dolgok társadalmi részei az igazi agrárprograméinak. A magyar tár- j sadalom időleges és állandó jólétének Ma nincs arány ipari fejlődésünk és nyerstermelésünk produktumai közt. Sőt nincs arányban a föld valóságos I termése és hozomképessége között sem. Ehhez három dolog szükséges: pénz, jobb- hozzáértés és társadalmi nyugodtság. Ez utóbbi megadja a kedvet, az előbbiek a módot arra, hogy a mintaszerű föklmivelés mintaszerű ipart teremtsen és akkor majd itthon marad az itthon levő, sőt haza jön az amerikai magyar is és lesz arány a polgári társadalom megélhetési módjai és szükségletei között is. A kisipar és a pénzszükség. A legtöbb ember mindig azon panaszkodik, hogy kevés a pénze. Azelőtt, ha olyant akartunk látni, vagy azt akartuk hallani, hogy sok a pénz, — bankok felé fordítottuk a figyelmünket, ott még csak emlegették, hogy van sok pénz. Most már ettől is megfosztott bennünket a változó gazdasági élet. Ma már a bankok sem igen mondják, hogy sok a pénzük. Ha pedig nincs sok pénz, akkor drága is a pénz, vagyis sok a kamatja, no meg az is vele jár, hogy jobban sürgetik a fizetést. A kis ember kis hitelre szorul, a „nagy" ember pedig nagyra Igy van forrása és alapja sz agrárkérdések sze- az ü z' e' ' sA gyár sürgeti pénzért a nagykereskedőt, ez. a kiskereskedőt, meg a • kis és nagyiparost. Ezek mit tegyenek? rencsés megoldása és nyugodt, biztosított helyzete. Nem félreismerése a helyzetnek, nem is lebecsmérelése nemzetünknek, nem is elmaradott felfogás, sőt még óhajtásnak sem ósdi, ha hazánkat földmivelő államnak mondjuk, sőt kívánjuk. Azt is óhajtjuk azonban, hogy iparunk, a földmiveléssel együtt iparunkat is forgalomba hozó kereskedelmünk is ugy fejlődjék, ahogy földinivelési termesztésünk az ipari fejlődés szükségleteit el tudja látni; de fejlődjék iparunk annyira, amennyire nyersterményt csak bírunk termelni s amennyi nyersanyag feldolgozására képes. Sürgetik a vásárló közönséget. Érthető a helyzetük; az anyagban van 30 százalékos emelkedés, a munkabérben pl. a bőriparnál ... a díjtöbblet a mult év tavaszához viszonyítva itt Pápán85 °/ 0 Most megdrágult a pénz is. Eddig csak érthető a dolog, líai nem mit csináljon most az, aki kész1 fizetésből él, aki ezt nem emelheti, sőt nem is em'eltetheti? Pl. ezelőtt négy évvel a cipő ára 6 frt volt, most 8—8*50 frt. Szép kilátásaink lehetnek az őszre meg a télre. Nagy becsülete lesz annak az iparosnak, de még annak a vásárlónak is.
