Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-08-25 / 34. szám

Pápa, 1S07. augusztus 25. 34. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE i'ecpii'udalini, és» (:at'!<adsrtnsi hi-uíap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre , 5 korona Negyedévre .... 2 korona- 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. 'Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR.x Felelős szerkesztő: G R Á T Z E R JÁNOS. Szerkesztőség; Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető minden­nemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal : Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Anyagi önállóság - egyéni érték. o Holnap a pécsi VII. kath. nagy­gyűlésen jelen országgyűlésünk egyik legkiválóbb tagja, Dr. Nagy Emil az anyagi önállóságáról, mint az egyéni értékről fog beszédet mondani. Egy-más gondolat e téma nyomán hadd legyen e lap hasábján is. Szokás-mondás, hogy »szegény, de becsületes«. Egy szoc. demokrata lap azt irta egyszer, hogy ritkább dolog, tehát nagyobb joggal lelret elismerés­képen mondani imigyen: »gazdag és mégis becsületes«. Mind a két formában érdem ez annak, akiről el lehet mondani: a sze­génynek is disze, a gazdagnak is ér­deme. Maga a szegénység, maga a gaz­dagság u. i. sem nem érdem, sem nem szégyen. Szégyenné teheti az erkölcsi ok, mely létrehozta, vagy amely az alapja. De itt sem a szegénység vagy a gazdagság, amelyért pirulni kell, ha­nem pl. a könnyelműség vagy a lelki­ismeretlenség. Szégyen azonban, ha valaki férfias, emberi önérzetét, polgári jogait, jogai­ból származó számotlevőségét anyagi vagy bármely okból szegényebb sorsa miatt, anyagi függősége miatt gerincte­lenül áruba bocsátja, vagy a fensőbb­ségnek kényére-kedvére hagyja. Szégyen ez, rámondjuk újra. De kinek nagyobb szégyene? Annak-e, aki a kenyérért lelt gyengévé, vagy aki a kenyeret, az éhséget, a szegény állapotot használja fel és használja ki a maga gazdagságára vagy a maga nagy hatal­mára támaszkodva, mások véleményé­nek, véleménye megnyilatkozásának rab­igába hajtására? Fia van fokozál a szégyenben, a beszámításban, — pedig van, — gya­lázalosabb az erkölcstelen, a szellemi rabszolgákat vásárló, nyűgöző gazdagság. Ismerünk választásokat, szavazáso­kat, mikor nem is orránál, hanem való­ban zsebénél fogva ^vezetik a »szabad polgárt«, mikor előre tudjuk a szava­zások eredményét, mert vagy az érde­keltnek, vagy korteseinek »zsebében van« a közönség. Pénzen vezetik a »közvéleményt« is. Pénzzel segélyezett újságkiadók, nyíl­tan felborravalózott újságírók, hirdeté­sekkel iekenverezeíi újságok irása ie­het-e nyilt, őszinte, meg nem alkudó, bátor és egyenes ? Szabadítsa fel magát az anyagi függőségnek az erkölcsi függetlenségre való hatásától mindenki, aki embernek, — szabadakaratunak érzi magát. Szomorú, gyászos képek mutatják az áruba bocsátott erkölcsi független­ségnek, az egyéni vélemény meggátolt nyilvánításának útját. Testületek, váro­sok, országok korrupciója a gyenge szegényebbek és az erkölcs dolgában fogyatékos gazdagok, hatalmasok hitvány érdekszövetkezetének fattyú gyermeke, melyre mindenki ujjal mutat, melytől mindenki húzódik, — de amelyhez oly soknak van köze. Ma pl. az amerikai Egyesült Álla­mok képviselőiről az a hir járja, hogy oil nem a képviselőválasztókat, hanem magukat a képviselőket veszik meg a pénz fejedelmei. Közelebbi példa erre Franciaország is, hol a jelöltek az anyagi hatalom urailol nyert Judás-pénzen választatják meg magukat és igy »zsebében« lévén kitartó gazdáiknak, külsőleg adják a a félelmei nem ismerő és gáncsot nem tűrő lovagot, — belül oly gyengék, mintha gerincük sem volna. Igy történhetett meg, hogy az egy­ház ellen törő javaslatok tárgyalása al­kalmával titkos szavazásnál, — mikor nem kellett félni a képviselő uraknak szavazatuk kiderüléséről, mindig meg­bukott a szabadkőmives jávaslat, nyilt szavazáskor pedig .győztek a borravalő­zók, a vesztegető hatalmasok. Ezen erkölcstelen gyávaság láttára a francia katholikusok vezére, De Mttn gróf a szavazás előtt ezt volt kénytelen mon­dani: »Uraim ! bátorság csak kél percre!« Uegven az a. sikere Nagy Emil beszédének, hogy nálunk — magyar katbolikusoknál — is megszívleljék, hogy — bátorság csak két percre, mi­kor ítélni kell, mikor fellépni, szavazni kell. A dohánygyár ünnepélye. Szép, impozáns s nein mindennapi ün­nepélynek volt f. hó 18-án városunk tamija. A dohánygyári munkások a gyár fennállásá­nak 15 éves évfordulója alkalmával remek művű templomi zászlót szereztek be össze­gyűjtött filléreikből s ennek a felszentelésének ünnepélye volt a jelzett nap nevezetessége. Kora reggel már zászlódiszt öltött az egész város, annál is inkább, mert Ő Felsége a király születésnapjának 77-ik évfordulója is volt a nap. Mozsarak durrogása jelezte a nap jelentőségét. 9 fira felé' hatalmas néptömeg hullámzott a dohánygyár felől, amelynek magvát a dohánygyári munkások és munkás­nők szép rendezett sorai képezték. Elöl jöt­tek a dohánygyári alkalmazottak gyermekei szép sorokban, majd a munkások és munkás­nők, a szanyi ker. munkásegyesület küldött­sége saját nemzeti szinti zászlajuk alatt, úgy­szintén a helybeli ker munkás-egyesület kül­döttsége, nyoszolyó lányok, vőfélyek és a zászlóanya. A templomba érve az oltár körül jobbra és balra foglallak helyet a nyoszolyó­lányok és vőfélyek, a zászlóanya iluttkav Az összes iskolákban használandó tankönyvek, iró- és rajzszerek nagy választékban, olcsó árak mellett kaphatók HAJNÓCZKY ÁRPÁD ^netS^J* PÁPA, Fő-u. (Bencések templomával szemben). — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek..

Next

/
Oldalképek
Tartalom