Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-08-18 / 33. szám

I II. évfolyam. Pápa, 1907

. a

ugusztus 18

. 33. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, l«őz»iízdjs»üí»i és társadalmi liriilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Szerkesztőség: Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. Hova a lap szellemi rcszét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal : Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. V" Szent István napja. IJ/fa Irta: FRANCSICS NORBERT. ^ «$) Buda várában augusztus 20-án hamvadni nem tudó kezet hordoznak körül fejedelmi fénnyel. Kezet, mely vitézül forgatta a kardot s egyúttal bölcsességgel hordozá a kormánypálcát; oly kezet, mely bó'ségesen osztogatá adományait a szeretetnek, s melylyel haldokló király atyailag megáldotta nemzetét. A középkor keresztény hősének, nemzetünk első királyának honmentő jobbja ez. Amit Árpád hadvezéri lángelmével és vitézséggel szerzett, azt okos. illeszkedéssel, az államférfiú bölcseségével István biztosítja. Meghajol a kor sürgető követelményéi előtt; szakit az ősi hiteszmékkel; belép népével a keresztény nagy nemzetcsaládba, de országa függetlenségének kockázata nélkül; a lelki dolgokban engedelmes fia ugyan a kereszténység közös atyjának, az egyház fejének, de a világi vonatkozású ügyekben ugy cselekszik, mint szabad népnek bármely külső hatalomtól szabad fejedelme. A koronaküldő Róma tiszteli ezen előkelőséget: hű fiának és hűbéresének tekinti, kiváltságokkal ruházza fel az egyházi téren s hitbuzgósága jutalmául apostolnak nevezi. Amit István a külföldtől álladalmi téren átvesz, azt a nemzet egyediségéhez mérten alakítja át. Nem a magyart öltözteti idegen köntösbe, hanem az idegen eredetű intézményeket idomítja népe természetéhez. Ezért mehetett végbe az átalakítás nagy munkája minden erősebb rázkódtatás nélkül. Ez a vérrel szerzett magyar föld addiglan inkább csak pihenőhelyül szolgált fajunk fegyverképes részének; hazává akkor nemesült, amikor ekével kezdi a magyar hasogatni síkjait, verejtékével áztatni göröngyeit, amikor istenlakokkal, szilárd hajlékokkal hinti be térségeit, várakkal ékesíti koszorús bérceit; akkor, amidon lepihent a külföldet tervszerűen duló fegyver s a polgárisult foglalkozásnak közepette megszilárdult a jogrend, bajnoki hévvé tisztult meg a korábbi vad harci tüz. Mindez a keresztény vallás átalakitó gazdag eredménye. A befogadott keresztény hittel egyúttal magasztos feladat jut a mgyarnak osztályrészül. A kelet és a nyugot érintkezési terén fekiivén az uj állam, földrajzi helyzeténél fogva a nyugoteurópai műveltség védőfalává leszen a Kelet vagy Délkeletről támadó barbárok ellen. Hitbuzgalmából meríti az erkölcsi, nemzeti intézményeiből az anyagi erőt e küldetése teljesítéséhez. Századokon át vérzik nemcsak önléte biztosításáért, hanem más népek biztonságáért is. Érzi a pogány rokonok okozta csapásokat, érzi a tatár hordák dulását; hosszú időn át sújtja a török, de meg nem törheti a magyarnak SZÍVÓS ellenálló képességét, mert e nemzet szivesebben hordja kardul, mint bilincsül a vasat! Pedig vértanuságának nem egyszer volt kiáltó hálátlanság a jutalma! S amidőn küzdött, amikor vérzett, de meg azután is, határainál egyebütt is folyton leseikedék az ármány, elfojtani létét egyaránt törekvék a hitszegés, a dölyf s a fegyver ereje! Élete mint a tölgyé, melynek féreg őrli belsejét, ágait bőszülten rázza, töri ezer zivatar, s megtépetten is tovább élni képes, mert élte nedve gyökeriben van! Majd ezeréves immár az el nem porlott kéznek alkotása! E kezet néháy nap múlva fejedelmi pompával viszik körül Buda várában. Majd zúg az ének áldó szózata s repülve vonul sikon, bércen át, s élénk visszhangra talál mindenütt, hol honfiúi érzés uralkodik a lelkekben, hol van. még élete a kegyeletnek, mely Nagyot, Szentet tisztelni szokott!