Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-01-27 / 4. szám

3. PÁPA és VIDÉKE 1907 január 27. elég. Hogy ennek dacára mégis elégedetlenkedik a nép az egész vonalon, annak oka a szocialista izgatás, a népre gyakorlott nyomás, a vezérek utmutatása; merfejHóg sajnálatra való dolog, ma már a vezérek korlátlan hatalmat gyakorolnak majdnem mindenütt az állatként dresszirozott nép fölött. Hogy mindezen dolgok ellensúlyozására minél előbb cselekedni kell, azt érzi és tudja mindenki. E cselekvésre kötelezi minden jóravaló magyar embert hazánk múltja, jelene, — tehát saját érdeke is — és jövője. Kötelezi a rnult, mért a történeti Magyarország a kereszténységen épüli, kötelezi a jelen, mert boldog a magyar csak akkor lesz ismét, ha ősei nyomdokán halad a modern civilizáció felé, kötelezi a jövő, a mely más jegyben nem lesz a magyarra biztató, mint a kereszt jegyében. Ezeknek megfigyelésére ós követésére utalja saját létérdeke is, mert az a gazdasági kórdós, mely most felszínen van, nem oldható meg egyoldalúan, vagy a munkaadó, vagy a munkás megkerülésével, hanem a kettőnek egyetértő akaratával, mert az egyiknek létérdeke biztosítja a másiknak a létérdekét is. Humánusan gondolkozó munkaadónak lesz tisztességes munkása, de csak ugy, ha mindkettőt a keresztény szeretet hatja át, mely szeretet mind a két fél részére kötelezővé teszi azt az örök törvényt: „szeresdfelebarátodat, mint tenmagadat." Ez kizárja a szociáldemokrácia túlkapásait és ahol most gyötrő kétség ós tulcsigázott vágyak teszik sötétté a helyzetet, ott a kérdés ilyetén megoldása után megelégedettség és boldogság fog tanyát ütni. Hogy mikép festene a szociáldemokrata Magyarország, arról legközelebb ! Városi közgyűlés. Pápa r. t. város képviselőtestületének •csütörtöki közgyűlését pont d. u. 3 órakor nyitotta meg Mészáros Károly polgármester. A városatyák igen nagy számban megjelentek. De azért elfértek, ami azt bizonyítja, hogy nem jelentek meg valamennyien, mert ha a »t. Ház« zsúfolásig tele van, akkor mint egyik referensünk igen szellemesen megjegyezte, állva — üléseznek a t. városatyák. A polgármester üdvözlő szavai után felolvasták és hitelesítették a multülésjegyzőkönyvét. A jelen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Botka Jenő, Böhm Samu, Baráth Károly, Herz Béla és Marton Antal v. képviselőket kérte fői a polgármester. A napirend előtt felolvasta még a .polgármester az alispán sürgős rendeletét, hogy gondoskodjék a város a munkásbiztotitásról. Mint mindenben, ebben az ügyben is bizottságot küldenek ki. Elnöke Lampérth Lajos, alelnöke Csoknyai Gábor. Egyes urak akkor már igen türelmetlenül várták, mikor beszélhetnek. Több interpelláció volt bejelentve. A többség meg mélabús megadással várta, mikor kerül rá a sor a napirendre. (Pedig kár Volt aggságoskodni, mert az interpellálok egytöl-egyig igen fontos kérdéseket pendítettek meg.) Keresztes Gyula volt az első interpelláló. Megemlíti, hogy a polgármester egykét évvel ezelőtt egy bizottságot küldött ki, hogy a sertéspiac számára alkalmas helyet keressen. Arra kíváncsi, fölfedezte-e már a t. bizottság az alkalmas területet. A polgármester nem tud ilyen bizottság kiküldéséről. Keresztes a kaszárnya melletti helyet ajánlja a polgármester figyelmébe. Dr. Hoffner a villanyáram árának lessállitását követeli. Nálunk 7 fillér, Győrött meg 5 fillér, ami Pápán is elég volna. A forgalom jelentékenyen emelkedett (1904-ben volt 30,000 K, 1906-ban már 57,000 K) s a villanyáram ára változatlan. Kívánja azonkivől a régi fogyasztóknál az óraárammérő dijának eltörlését. Ezt már úgyis busásan megkapta a város. A polgármester az interpellációt kiadja a villanybizottságnak. Győri Gyula a törvényszék ügyében interpellál. Erős hangon bírálja a veszprémiek ellenakcióját. Ha nem sikerül a törvényszéket felállítani Pápán, inkább Győrhöz csatlakozunk! A polgármester azt feleli, hogy mindenkinek joga van a rnaga érdekét védeni. Tehát Veszprémnek is. De sajnálja, hogy a veszprémi képviselőtestület oly elfogult a mi jogos érdekeinkkel szemben. Barthalos is ez ügyben interpellál. Azt indítványozza, hogy intézzen a város kérvényt a kormányhoz. A polgármester ígéretet tesz, hogy figyelemmel kiséri a törvényhozás működését s alkalmas időben majd a közgyűlés elé viszi az ügyet. Barthalos kérdést intéz még abban az irányban is, hogy a Tapolcába bevezetheti-e a szennyes vizet? A polgármester a kérdést tanulmányozás és jelentéstétel végett kiadja a közegészségi bizottságnak. Lippert Sándor a rendőrkapitányt interpellálja az aszfaltmizériák miatt, melyeket, a legutóbbi nagy havazás idézett elő. Kéri, hogy a gyalogjáró kocsikat ne engedjék be a gyalogjáróra. Menjenek a kocsiúton. Szóvá teszi még a villanyvilágítás — sötétségét is. A mult héten a Barát-utcában 3 izben is — elfelejtették meggyújtani éjjel a lámpákat. A rendőrkapitány kijelenti, hogy minden rendelkezésére álló eszközt telhasznál, hogy az utakat rendben tartsa. A rendőrkapitány válasza után végre át lehetett térni a napirendre. Az első pont Hoff János m. kir. állatorvos kérvénye volt. A tanács azt javasolta, hogy az eddigi 1(000 koronáért adják ki neki bérbe a Szladik-féle házat. Pados azt javasolja, hogy árveréssel kell kiadni a legtöbbet ígérőnek. A közgyűlés 82 szavazattal 8 ellenében az áll. vál. javaslatát fogadja el. Heves vita indult meg a Major-utcai lakosok kérvényénél. Kende és Herz Béla a kérvény ellen foglalnak állást. Rozs képviselő áz Irhás-közt ajánlja. Érdekes volt Győri Gyula azon kijelentése, hogy ha tudta volna, hogy a bordélyházakat nem viszik el a Majorutcából, semmi szin alatt sem szavazta volna meg a Kossuth-utca megnyitását. A közgyűlés végre 28 szóval, 19 ellen elutasította a Major-utcai lakosok jogos és méltányos kérelmét. A tüdővészes betegeket (3. pont) a járvány kórházba fogják szállítani. A közgyűlés kéri a rendőrkapitányt, utasítsa közegeit, hogy a szegény betegek elszállításánál humánusan járjanak el. A soproni siket-néma

rintézet felügyelősége évi 25 korona segélyt kér a várostól. A kérőiemnek az az inditó oka, hogy a kormány csak 50 siketnéma számára ad államsegélyt, holott az intézet 80-ra van berendezve. A közgyűlés évi 50 korona segélyt szavaz meg, de azzal a kikötéssel, hogy ezt évenkint kell kérni. Szűcs Gyulának 100 koronát szavaztak meg az anyakönyvi kivonatok és a családi értesítők kiadásáért, mig ezen munkát végzi. De a nyugdíjba azt a 100 koronát nem fogják beszámítani. A rajziskola vezetősége panaszkodik, hogy kevés hely áll rendelkezésére. De a város nem bőviti ki az iskolát, hanem majd az uj állami ovoda helyiségében fogja elhelyezni. Böhm Samu visszavonta a közműhelyek létesítésére vonatkozó javaslatát. Scheiber Gyula pesti és Blum Jolianna tapolcafői lakosokat fülveszik a város kötelékébe. Nevük után ítélve aligha keresztelték őket a pápai nagytemplomban. » KISGAZDÁK, HÁZ- és FÖLDBIRTOKOSOK FIGYELMÉBE! "Bi o N C/2 Ifi »03 >-0 Ifi O a> S3» o N A Győregyházmegyei Alapítványi hivatal a t. hitelt keresők figyelmébe ajánlja olcsó és kedvező feltételű törlesztéses és állandó jelzálog-kölcsöneit. A törlesztéses kölcsönöknél a kamatláb és a törlesztési hányad nagysága, valamint a törlesztési idő tartama a kölcsönkérővel egyetértőleg állapittatik meg. Előzetes költségek nincsenek. A kölcsön készpénzben fizettetik ki elenyészően csekély bekeblezési költségek levonásával. Meglevő kölcsönük olcsón konvertáltatnak. A kölcsönök, a pénzviszonyok változásával kamatláb emelésének, az alapítványi tőkék természetéből kifolyólag pedig felmondásnak kitéve nincsenek. Mindennemű kölcsön ügyben készséggel nyújt tájékoztató felvilágosítást a Győr egyházmegyei Alapítványi Hivatal GYÖR, Káptalandomb 5. SZ. I. em (Hivatalos órák csak hétköznapokon d. e. 9—12-ig. CD ET o* cs • t=r CD 0 Cfi 01 CDIfi N Ifi \