Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-08-11 / 32. szám

4. PÁPA és VIDÉKE 1907 szeptember 8. 2. Az iskolába a tanévi szorgalom idő kezdetén be nem iratkozott tankötelesek összeírása, a tankötelezettség teljesítésének ellenőrzése és az iskolába be nem iratkozott tankötelesekről szerkesztendő kimutatások. 3. Az áll. el. népiskolai gondnokságok megalkotása, alakulása és szervezete. 4. A nem állami elemi népiskolák jog­viszonyairól és a polgári községi és hitköz­ségi néptanítók járandóságairól szóló törvény­cikk végrehajtására kiadott utasítás. 5. Az 1907. évi XXVI. t.-c. az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek sza­bályozásáról és az áll. el. népiskolák helyi felügyeletéről. 6. Az 1907. évi XXVII. t.-c. a nem áll. elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és liitfeiekezeti néptanítók járandóságairól. 7. A gyógypaedagogiai oktatásügy tájé­koztatója, nevezetesen a siket némák, vakok és gyengeelméjüek oktatása. Mindezek alapján eddigelé a következő intézkedések történtek. A pápai áll. tanitó-képzőhöz köztartási vezetőnek megbízatott Gonda Ferenc tanar. A kijelölt két vezető névszerinti Török József és Zepeniág Jenő eddig még nem jelentkezett. Az uj tanköteles összeírásra vonatkozó kürrendeleti tervezetet 12 pontban kidolgoz­tam s ezennel bemutatom. Állami elemi iskoláink gondnokságainak ujjá alakítása tekintetében a községi képviselő­testületek által beválasztandó tagok iránt a községek utján intézkedtem; csak ezek után fogok a főispán ur részéről kinevezendő ta­gokról is intézkedni. Az áll. iskolák és tanítóikra vonatkozó uj törvényt megküldtem az áll. iskolák gond­nokságainak. A nem állami iskolák segélyezésére, jogviszonyaira és tanítóira vonatkozó másik uj törvény értelmében egy 31 pontból álló körirati tervezetet készítettem, melyet a fő­ispán ur elfogadott; ebben a tanítóság és iskolai hatóságok hazafias kötelességeinek hangsúlyozása mellett azokat a kellékeket közlöm, melyek az iskolák, illetve tanítók ma­gasabb fizetéskiegészitő és korpótlék segélyei­nek elnyerhetése céljából okvetetlenül szük­ségesek. Ezt a köriratot minden iskolának megküldöm. A törvénynek kivált a tanítók lakás- és lakbér-viszonyaira vonatkozó része végtelenül sok bajos tárgyalást fog okozni; különösen az izr. iskolák körében, ahol már most is nagyon élénk a mozgalom. Nevezetes a törvény végrehajtása tár­gyában kiadott miniszteri utasításban az, hogy Veszprém és Pápa rt. városok a II. polgári lakbér osztályba sorozvák, Devecser, Enying és Zirc a IV.-be. Várpalota községe pedig nincs lakbér-osztályba véve. Az uj törvény folytán újból felkereke­dik maga a segélykérések és panasziratok sokadalma és végtelen tárgyalása, ugy, hogy aggodalommal nézek a jövő tanévnek elébe; képes leszek-e mindent helyesen tárgyilagosan elintézni és amellett hivatásom sajátképeni és fontosb részét, a tanfelügyeletet és iskolaláto­gatást teljesíteni? Szerencse, hogy a fizetés és segélyügyek letárgyalására három év van szabva, vagyis 1907 julius 1-től számítva 1910 junius végéig kitűzve a határidő. Ámde a dolog természetéből folyik, hogy minden iskolafenntartó s az érdekelt tanítóság mind­járt a kezdetén f.g hozzálátni a fizetési Jog­viszonyok tisztázásához és az illetmények akár. az iskolafenntartók, akár pedig az állam­pénztárától leendő biztosításához. A gyógypaedagogiai oktatás tárgyában a kormánytól nyert tájékoztatókat a megfelelő j helyekre csak a jövőben fogom küldeni, hogy vármegyénk területén található siketnémák, vakok és gyengeelméjüek tanítása biztosítva legyen. Már januárbau jelenlettem, hogy vár­megyénk területén 90 tanköteles korban levő siketnéma találtatott! most hozzáadom ínég, hogy vak 11, szellemi fogyatékos tanköteles­koru pedig 135. Egyébiránt pedig jelentein, hogy a pápai áll. tanítóképző-intézet jövő. tanévi felvételei is elvannak intézve; felvettek az I. évi tan­folyamra 47 növendéket, kőzülök 17 teljesen ingyenest, 5 féldijast, a többi egész fizetéses és bejárós. Felterjesztettem két tanitó nyugdíjba lépési kérzényét, A veszprémi állami polgári fiúiskolához a még szükséges uj tanerő kinevezését meg­sürgettem. A tanítók félé' énként láttamozandó segély-nyugtalványait, számszerint 345-öt lát­tamoztam. A vármegyei közigazgatási bizottság körében 74- ügyet intéztem el; hátralékom nincsen. Tollnokomnak egészségi szempontból 4 heti szabadságidőt engedélyeztem. Iskolai építések folynak a szünidőben Csótli, Magyarpolány, Márkó, Nagyésztergár, Öskü, Vanvola és Varsány községekben, Pápa és Veszprém r. t. városokban; több helyen még az építkezési tárgyalások folynak. Iskolánk jóltevői a veszprémi kereske­delmi tanonciskolának értékes áru-minta gyűj­teményt adtak: Grünlberg Károly kefegyára Pozsonyban, Magyar-osztrák államvasút igaz­gatóság Resicabányán, Magyar gáz- izzófény­részvénytársaság Budapest, Telmayer István és fiai kékfestőgyára Székesfehérvár, az Apolló kőolaj-finomitó-gyár részvénytársaság Bpest, Szaudtner Károly tésztagyára Budapest, Topits József udvari szállító tésztagyára Budapesten, Béchn József aszfalt gyára Budapesten, Wein Károly és társai gyapot-szövetgyára Késmárk, a Hermanci papírgyár, végre Bickford és társai biztonsági gyüjtő-zsinór-gyáruk Lajta­szentmiklóson. Végül jelentem, hogy a m. kir. földmive­lésügyi miniszter ur a néptanítók négyhetes gazdasági tanfolyamára vármegyénkből Bott Dániel balatonfőkajári, Kövér Dénes marcaltői, \arju Zoltán lovászpatonai és Gabler Ödön bakonynánai tanitókat vette fei, kik e célra 100—100 K állami segélyt nyertek. Papp Sándor kir. tanfelügyelő. Jegyzetek. Irta : TAKÁCS GEDEON. VI. (Folytatás.) Herkulesfürdő. 1907. jun. 28. Két templom van a fürdő területén: róm. katholikus és gör. keleti román. A miénk egész nap nyitva van; van is benne mise minden nap. A románból a harangszó csal ünnepen csendül fel. Nem is láttam még nyitva. A kath. iiivek papja a mehádiai plé­bános, aki azonban- nyáron itt lakik, innen jár át az anyaegyházba. Nyáron itt van rá nagyobb szükség. Vasárnapokon bizony kicsiny a templom, — dicséretére legyen mondva a hivő közönségnek. Férfiak, nők egyformán elegen látogatják a templomot hétköznapon is. A román templomon érdekes felirat van, azt fejezi ki, hogy épült 1864-ben I. Ferenc József ausztriai császár uhilkodása alatt. De még ezt csak elszenvedné az ember, de az már igazán boszantó, ami az egyik m. kir. kincstári szállodának, a Ferenc-udvarnak falá­ban van márványtáblán; vésve: I. Ferenc Jó­zsef, ausztriai császár, birodalmának tarto­mányait látogatván . .. e fürdőkbén is volt. Ha én észrevettem, más is észrevette, hiszen nem magam vagyok, aki legalább ennyit tud latinul. Ugyané házon az esővizet levezető csatornák felső diszitése a kétfejű sas. Hát ezt a ma­darat is múzeumba teliették volna már innen. Több feliratos tábla is van a fürdő há­zainak falában. Legrégibbek, a római hódítás korából valók, a Sarolta-hid folyosós részének" falába vannak beépítve. Van ilyen a Ferenc József-udvar és az Erzsébet-nyaraló falán is; ezek a mi királyunk és királynénk, s mint már emlitéin, a román és szerb királyok lá­togatásáról beszélnek. A napokban láttunk itt török asszonyo­kat is; az egyik a már emiitett török férfi felesége volt. Lila szinü volt a bő, messziről szoknyának látszó bugyogója, fejét is lila kendő fedte, mely hátul palástképen függött bokáig alá és valóban palástul takarta az egész asszonyt. Arcáról nem hiányzott a fe­hér csipke-fátyol. Kis fiait vezette. Pár nappal ezután pedig egy vörös fezes férfi ült két hölgyével a park padján, hall­gatták a zenét. Az egyik karmin piros ruhá­ban volt, a másik krém-szinü öltözéket viselt. A férfiak fövegüket kivéve teljesen európai­asan öltözködnek, az asszonyok, — még az ilyen modernek is, akik fürdőzni is járnak, még a mesék káprázatos világában festett keletnek hamisittatlan öltözékét viselik. Arra már igazán kíváncsiak lehetnének t. hölgy olvasóim, vájjon a Divat Szalon a Divat Bazár, Magyar Bazár, vagy a Wiener Mode és társaik féle divatlapok kapósak-e a fátyolos kelet kölgyei között, ahol kalap nincs; de talán a tündérujak, soppos-uj. a valencienne-csipke kérdése ott is lázba tudja hozni a fekete kávé mellett traccsra összeülő hölgyeket. Amilyen vegyes a közönség nemzetiség tekintetben, olyan sokféle nyelvű az újság is, a pénz is, meg a szivar is. Különösen sok volt a bolgár szivar és cigaretta. Ezt még a magyarok is szívesen fogyasztották. Igen csino­san csomagolják és nem is valami drága. Ada Kaleh szigetéről hozogatják a kirándulók, vagy pedig csempészektől veszik. Egy török tűnik ki ebben különösen. Egyszer egyik asztalnál rászól valaki ) hogy van-e cigarettája, ő erre nagyon mél­tatlankodva oda szól hogy ő csak »papirost« árul. Értelme e virágnyelvnek az, hogy esak a »papirost« kérőknek ád cigarettát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom