Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-07-28 / 30. szám

II. évfolyam. Pápa, 1907. julius 28. 30. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Installáció. (fl VW - 1907 júl: 23. - jJJJ Ifjú életednek fordulópontján tisztelettel és szeretettel köszöntünk Méltóságos urunk! Határkőhöz értél: a mai naptól fogva Magad intézed életed folyását. Magas hegyormon vagy — hízelgés, kincs és ősi név varázsa meg ne szédítsen. Közel vagy a naphoz — fény el ne vakítson! Tekints le a magasból! Lásd, a bércek alján, ott virít a havasi gyopár. Szerény kis virág. Árva hamupipőke. Alig lehet észrevenni. Elhervaszthatod Eltiporhatod. De mi örömöd vön' benne? Szakítsd le inkább és tüzd — a szivedre! Nagyúr vagy. Mérhetetlen vagyon ura. De ne feledkezzél meg azokról, akik Éretted fáradnak, Éretted dolgoznak. Alig pitymallik s már ott aratnak az aranykalászos rónán. S miközben verejtékük beléhull az áldott anyaföld göröngyébe, izmos karjuk egyre ontja a rendeket, mig csak a nap alá nem hanyatlik . . . Ne feledkezzél meg a Te hűséges népedről I „A társadalom lent a gyökéren, a föld emberén nyugszik, bármilyen magasan járja is az eget a művészet, a jog, á tudomány. Téphettek virágokat, művelhetitek a tudományt, óvhatjátok jogokat, de a gyökérről a földet turó emberről, ki nektek az élet nedveit szállítja, hogy fényes napsugár közt játszadozhassatok — erről a gyökérről meg ne feledkezzetek!"(.Prohászka Ottokár.) Határkőhöz értél. Isten kezedbe adta- sorsodat. Tetszésed szerint fordulhatsz jobbra, vagy balra Az egyik ut széles. Illatos virágok mosolyognak rajta. Selymes a pázsitja. Örökké napsugaras az ege. Madárdallal telve a levegő ege. Bánatot nem ismersz. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Csak örömet. Mécsem leszel boldog! Mert üres lesz a szived. Az örökös napsugárban elbágyad a lelked. Férfi vagy. Az Isten megáldott ifjúi erővel, minden jó és nemes iránt fogékony szívvel. Érzed, hogy másra vagy hivatva. Munkára születtél. Reád még nagy feladatok várnak. Régente a kard intézte a nemzetek sorsát. Az erősebb eltiporta a gyengét, az elhagyott szegényt. Ma már „más időket élünk, más csillagok járnak": A kardnak, az erőszaknak. a vagyonnak kevés a becsülete. A fényes történeti névnek is csak akkor van varázsa, ha viselője résztvesz a nemzet nagy küzdelmeiben. A szabadságáért, boldogulásáért vívott élet-halál-harcban Ha leszáll a magas hegyoromról s áldozatul hozva saját egyéniségét, szive-lelke minden erejével beleveti magát ebbe a lelket emésztő, de férfihoz méltó küzdelembe 1 Lépj a másik útra! Keskeny és rögös. Ege ködös. Sziklák közt fogsz járni. Minduntalan kőbe ütöd lábad. De a küzdelemben megacélosodik a lelked. Sok keserűség fog érni. Mégis boldog leszel. Mert a kötelesség teljesítésének tudata valami édes, kimondhatatlan gyönyörűséggel tölti el a lelked. Hiszen megtetted mind, amivel édes magyar hazádnak s őseid ragyogó nevének tartoztál! . . . Határkőhöz értél. A jóságos Isten áldjon, boldogítson. És töltse el a lelkedet szent, magasztos eszmékkel, hogy mindhalálig hűséges bajnoka légy Istenednek és édes hazádnak! Ad multos armos! Állattenyésztés a husprodukció érdekében. A magyar mezőgazdaság ' üzemviteléhen immár megdönthetetlen igazságSzerkesztőség: Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ként alakult ki az a felfogás, hogy az okszerű növénytermelés a legintenzívebb kezelési fo ,!ett is csak egyoldalú gazűd. is a boldogulhatás minden reménysége nélkül, ha ezzel a gazda szoros kapcsolatba nem hozza s hasonló intenzivitással nem kezeli az állattenyésztés ügyét is. Talán túlzás nélkül állithatnánk még azt is, hogy helyenként a fősúlyt teljesen az állattenyésztésre kellene helyezni, a mezőgazdasági üzemet is inkább a takarmánytermelésre kellene ilyen vidékeken berendezni, de ez alkalommal nem e kérdésről óhajtok elmélkedni, hanem az állattenyésztés fejlesztése érdekében egy igen fontos körülményre óhajtanám az illetékes körök s a magyar gazdatársadalom Figyelmét ráirányítani még pedig kapcsolatban azzal a nagyjelentőségű kérdéssel, mely csak nemrégiben a.»húsprodukció« érdekében épen az egyik fővárosi- lap hasábjain látott napvilágot. A mai állatárak és húsárak kétségtelenül oly magasak, hogy Uirhetetlenségük ellen a fogyasztó közönség nem ok nélkül zúgolódik. Kutatván a magas húsárak okait, kétségtelenül meállapiIható, hogy az a kereslet és a kínálat kiegyenlitetlenségében gyökerezik, vagyis abban, hogy a fogyasztás által okozott vételkényszer sokkal nagyobb, mint az eladási szánj dék, melynek oka ismét csak vagy a hivatalosan letagadott depecoratio, vagy esetleg a nagyobb exporttal beállott fölös anyag hiánya lehet. Mindenesetre csodálatos »jelenségként kell feljegyezni hogy a magas állatárak, amily mértékben hiányosak a fogyasztó közönségre oly mértékben látszólag igen előnyösnek kellene lenniok az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaközönségre s midőn szembeötlik az, hogy a magas állatárak bizonyos mértékig tényleg tekintélyes anyagi előnyöket jelentenek a továbbeladásra h JÁ.