Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-05-26 / 21. szám

A PÁPA és VIDÉKE 190

7. j

uniu

s '5

. A Széchenyi Szövetség Pápán. A ker. munkás egyesület elnöksége meghivta a Szövetséget gyűlésre. A szövetség a meghívást .elfogadta és a gyűlésre kiküldötte Schandl Károly elnököt, Both Dezső alelnököt és MáthéTóth Jenő egyesületi titkárt. A kiküldöttek f. hó 19-én vasárnap d. u. 1 órai vonattal érkeztek meg ; a állomáson a munkás egyesület -elnöksége és mintegy száz tag fogadta a vendégeket. D. u. 5 órakor volt a gyűlés a bencés gimnázium tornatermében, amely ezen alkalommal zsúfolásig megtelt. Az intelligencia közül is számosan voltak jelen. A gyűlést Maár János egy. titkár nyitotta meg. Miután üdvözölte a szövetség kiküldötteit, tüzes, lelkes beszédben, buzdította a tagokat lelkesedésre és hűségre a ker. szociális eszmékhez. .Majd Mátlié-Tőth Jenő lépett a pódiumra és ismertette a szövetség célját, és feltárta azon -okokat amelyek a ker ifjúságnak kötelessé: gévé teszik a ker. szociális eszméket megismerni és azokért lelkesedni. Buzdította a munkásokat kitartásra a hazafias eszmék mellett. A szövetkezetek hasznosságát Botli Dezső ismertette de különösen felhívta a figyelmet a földbérlő szövetkezet áldásosságára. Szeift István a helyi szövőgyári munkások helyzetéről és a kisipar megmentéséről beszélt. A beszédek nagy hatással voltak és mindenik után lelkes éljenzés nyilvánította az általános tetszést. Az elnök indítványára a következő határozati javaslatot fogadták el. A pápai munkások, földmivesek és kisgazdák midőn örömmel látják, hogy a kormány és a parlament szpciális reformok terére lépett, a leghatározottabban sürgetik, hogy a hazafiatlan nemzetközi szocialista vezéreket, amint Darányi miniszter is kifejezte legutóbb, ne ismerjék el a magyar munkásság képviselőinek, ami eddig is fő oka volt a szociáldemokrácia elhatalmaskodásának, hanem vegyék pártfogásukba a hazafias munkásmozgalmakat. A parlamentben most folyó munkásvitában üdvözlik Darányi minisztert a kisgazdák és a cselédek érdekében való sikraszállásáért és elitélik az alattomos politikai hajszát, amit ellene a •szociáldemokraták és érdektársaik indítottak. De nem szűnnek meg kérni, sürgetni a további szociális reformokat, és első sorban a bérlő szövetkezetek terjesztésének előmozdítását hogy a nép jóléthez jusson s megszabaduljon a szociáldemokrata terrorizmustól«. A javaslat elfogadásával véget ért a gyűlés. Este a vendégek tiszteletére összejövetel volt az egyesületben, amelynek népességét emelte az ifjúságnak ezen napra tervezett táncmulatsága. Az egyesület elnöksége e helyen mond köszönetet Jándy Bernardin bencés gimn. igazgatójának, hogy szives volt ezen alkalomra a tornatermet átengedni. Utcanyitás. Serényen folyik a munka a Kossuth Lajos-utca megnyitásán. Bontják nagyban az útba eső házakat. Azonban kitűnik, hogy a régiek közül sem épített mindenki erősen, mert akad elég tömés fal is a régi épületeken. Igy a Karcsay-féle ház fala is ilyen tömés lévén, mikor elkezdték bontani a mellette levő Keller-féle épületet, egyszerre 15 cmétert hajolt ugy, hogy a bontást azon a felén abba kellett hagyni, mert félő, hogy az egész fal kidül. Majális. A helybeli irgalmas nővérek f. hó 23-án az attyai erdőben kis növendékeik örömére, majálist rendeztek, amelynek az idő is igen kedvezett. A majálison részt vevő kisdedeket az emberszeretetéről már rég ismert grófnő, Wallis Gyuláné látta el friss tejjel és kenyérrel. Az apróságokat reggel 7 órakor kocsikon szállították ki a kies fekvésű pagonyba, honnan esti 8 órakor tértek vissza, örömmel telt szivocskékkel. A gyermekek szülői közül is többen kivonultak, hogy részt vegyenek gyermekeik ártatlan mulatságában. Zászlószentelések. Pünkösdhétfőn nagy lelkesedéssel ülték meg a szanyiak a ker. szociális egyesület zászlószentelését. A pápai ker. munkásegyesület képviseletében megjelentek Szeift István. Magyar Gyula, Szalay Lajos, Gemeine J. Ott voltak a győriek és csornaiak is. Délelőtt 9 órakor volt a zászlószentelés a templomban. Dr. Balics Lajos kanonok végezte a szertartást, mely után a zászló jelentőségéről mondott beszédet. Ezután következett a szabadban a zászlószegek beverése. Ezt megelőzte Szeift Istvánnak és a a ker. szoc. építőmunkások központi kiküldöttjének Geist J.-nek a szoc. eszmékről szóló beszéde. Az első szegeket a győri püspök és a győri káptalan több tagja nevében j dr. Balics Lajos kanonok verte be, azután I következett a plébános, gr. Széchenyi Jénőné j (zászlóanya), gr. Széchenyi Jenő, Rakovszky i István a képviselőház alelnöke, a szanyi és J környékbeli intelligencia, földművesek és ipaI rosok, mintegy 120-an. Az ünnepséget déli után táncmulatság fejezte be. A szanyi egye' sülét megalapításában nagy része van a pápai ' ker. munkásegyesületnek is. A példán felbuzdulva, a pápai ker. munkásegyesület is elhatározta, hogy zászlót szerez s a napokban | meg is indítja az erre irányüló mozgalmat, sőt Somlyóvásárhelyen táncmulatságot is rendez a zászlóalap javára, junius 2-iki kirándulása és az ugyanakkor Somlyóvásárhelyen tartandó kerületi gyűlés alkalmával, melyen részt vesznek Rakovszky István és Huszár Károly is. — Ugyancsak ker. szociális egyletnek, még pedig a földmivesek szakosztályának zászlószentelése volt Pünkösd napján Veszprémben, a temetőhegyi László-kápolnában. Az idő ném kedvezett, de azért a kápolna zsúfolásig megtelt. A zászlóanyai tisztet dr. Óváry Ferencné őnagysága vállalta el. Este a Lónyay-féle vendéglőben vacsora és tánc volt. A szép nap emlékére dr. Óváry Ferenc képviselő és neje minden év junius 10-én olvasandó misealapitványt s azonkívül 500 koronás alapítványt tettek, amelynek kamatait olyan ifjú földműves kapja meg, aki házi állatjaival legszelídebben bánik. A szép ünnep rendezésének főérdeme Fatér István papneveidei aligazgató uré. A honvédelmi miniszter rendeletére és a honvédkincstár tárcájára az itteni huszárlaktanyában egy altiszti olvasókör létesült, melynek helyiségeit pünkösd vasárnap megnyitották. Betörés. Eigner Jakab szűcsi lakos szatócs háza falát f. hó 10-án virradóra, ismeretlen tettesek kibontották. Munkájukban azonban valami megzavarta a gonoszokat, akik anélkül, hogy valamit elloptak volna, a betörés színhelyéről elmenekültek. Elveszett karnagyi pálca. Dr. Vajda Emil győri lakos folyó hó 20-án a hangverseny után a Griff vendéglőtől a vasútig vesetö uton elveszítette ébenfa nyelű s tetején ezüst alakkal biró karnagyi pálcáját. — A megtaláló vigye be a kapitányi hivatalba, a hol illő jutalomban részesül. Fölirat a rossz szivar ellen. Talán nincs dohányos ember széles ez országban, a ki egyszer-másszor, a mikor nem szelelő szivarral küzkődik, ki ne fakadt volna jó magyarosan az állami trafik ellen. Az azonban még nem történt meg, hogy egyszerre egy egész vármegye keseredjék ej a rossz szivar ellen, hogy hivatalos foliratban szemébe mondja ezt a kincstárnak s arra kérje a kormányt, adjon jobb dohányt és jobb szivart az elfüstölt milliókért. Trencsénmegyéé ebben az elsőség. A megyei közigazgatási bizottság minap tartott ülésén Petrás Károly árvaszéki elnök indítványára kimondták, hogy a vármegye fölir a pénzügyminiszterhez a dohányosok emiitett nagy sérelmének orvoslására. Nagyzási hóbort. Ne méltóztassanak megijedni kedves olvasóink, nem valamelyik érdemes polgártársunkról van szó a ki talán ezen veszedelmes sajnos igen elterjedt betegségbe esett volna, hanem egy igénytelen s diszesnek épen nem nevezhető árokról van szó a közismert Cincáról, a 10-én éjjel a szakadó záporban nála szokástalan s folyamhoz illő hajlandóságot vett fel. — Annyira megtelt eső lével, hogy kilépett medréből s elöntéssel fenyegette a parti lakókat. — Szerencsére a nagyzás nem sokáig tartott, s beérte az egyébbként csendes és nyugodt Ginca azzal, hogy két ház istállójába nézett egy kicsit be. üBAMMm Hermann. — Fantasztikus beszély. — Irta : G. LANDAUER. Franciából : SZEBERÉNYI L. Egy hideg téli este több fiatalember ült egy kényelmesen bútorozott szobában az. asztal körül, hallgatagon szemlélve az égö puncsnak kékesen pislogó lángját. Egyik társuknak, Wals Hermannak hazatérését ünnepelték, ki néhány évig Németországban tartózkodott. Szemét lesütve, fejét mellére hajtva ült közöltük. Társai nem tudták, mire magyarázzák makacs hallgatását. Már többször megkísérelték felvenni a beszéd fonalát, de Hermann ugy elmélyedt gondolataiba, hogy szinte egészen megfeledkezett jelenlétükről. — Herman! — kiált fel az egyik — valóban rendkívüli dolog történhetett veled a Rajna mellett, mert máskor vidám voltál és legkevésbé sem melankolikus, most pedig sápadt, vézna vagy, mint egy lépkóros angol. Herman mereven nezett a közbeszólóra. — Hiszel-e a természetfeletti jelenésekben? — kérdé. E váratlan kérdésre a fiatalemberek összenéznek és hallgatnak. — Ami engem illet — válaszol Hermann — én hiszek. És tartsatok bolondnak, vagy álmodozónak, de meg vagyok győződve, hogy