Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-10-06 / 20.szám

1906 október 6. PAPA és VIDEKE 3. tén, egyenesen: ha valami közhasznú intézményről van szó, amely véletlenül katholikus, rögtön vallásügyi kérdéssé teszik, És mégis mi felekezetieskedünk ! * A »Pápai Lapok« mérges kirohanást intéz a pápai dohánygyár ellen. A vétek szörnyű nagy. A munkások imádkozni merészelnek a gyárban, sőt mi több, lámpát is égetnek holmi szentképek előtt, pedig tudhatnák a dohánygyári tisztviselők, hogy e gyár állami intézmény, itt pedig a vallásosság ily megnyilatkozásának helye nincs! Ugyan ne legyen minden lében kanál. Kedves Laptársunk! Ne ártsa magát egy intézet belügyeibe, plane egyesek lelkiügyeibe! Miért ne tehetnék meg ezt a munkások? Ki tilthatja el őket ha különben kötelességüket megteszik — énekléstől, imától? Vagy jobb, ha ehelyett káromkodnak, vagy trágár beszédet folytatnak? Ha már egyáltalán visszaéléseket, vagy hibákat akar kutatni, felfedezni, tegye tanulmány tárgyává a Kemény ügyet és arról cikkezzen. * A keresztény szociálizmus és a kereszténység közt egyik fővárosi lap elvi ellentéteket óhajt tél fedezni. Azt hánytorgatja. hogy a ker. szociálizmusnak van valami kizáró jellege — kizárja szeretetéből a zsidót. Pedig — folytatja szellemeskedését az a bizonyos lap — az evangélium nem a kizárólagosságra tanitja hiveit. hanem arra. hogy szeressék még a pogányt is. Nem akarunk theologizálni. Csak azt akarjuk konstatálni, hogy szeretetünkből senkit sem zárunk ki: de felvesszük mindenkivel a harcot, aki útjában áll a keresztény eszmék érvényre jutásának. Nem emiitettük volna fel ezt az esetet, ha az említett lap szerkesztője nem Hoitsy j Pál volna, kinek a kerAszociálizmusról, a ker. szociálistákról való tájékozatlanságát a helybeli Ker. Munkásegylethez most egy éve intézett levele nagyon elárulta. A polgári házasság gyümölcsei. Okt. 1-én volt 11 éve, hogy a polgári házasság életbelépett. Hogy milyen gyümölcsöket termett, hogy mennyire meglazította s megingatta a társadalom alapját, a családi szentélyt — mondja az Alkotmány — álljon itt egy kis statisztika: Véglegesen elvált egymástól 1896-ban 387 pár, 1897-ben 672 pár, 1898-ban 1343, 1899-ben 1800, 1900-ban 2904 pár. Beadtak válópört 1902-ben 4507 házaspár, 1903-ban 4760, 1904-ben 5712, 1905-ben 6517 házaspár. Ehhez a szomorú statisztikához nem kell kommentár. Városi ügyek. Pápa város képviselőtestülete f. hó 15-én közgyűlést tart. Látogatott lesz a gyűlés, mivelhogy választanak. Mind a három választás érdekesnek Ígérkezik, — valóban nem is utolsó dolog, kikre bizzuk a város ügyeit, dolgait. Pályázókban nincs hiány. Az orvosi állás betöltésénél is lehet küzdelem. Szeretnők, ha a képviselő urak oly embert választanának meg a város orvosává, akihez a szegény ember is bizalommal fordulhat. — Azt is rebesgetik s nem utolsó dolog, hogy sakkjáték készül s most nemcsak az alorvost, hanem talán még a jövő főorvosát is meg akarják egyesek választani. — pedig nevére most nem is fognak szavazni, — Ezt. azok tudják, akik ismerik a sakk vezér-csel játékát.. * Az 1907. évi költségvetés tételeiből néhányat bemutatunk t. olvasóinknak. Kiadásainkban 18.733.53 K emelkedés mutatkozik, a bevételek többlete 3,458.26 K-t tesz ki, pótadóval tehát 15,275.27 K-val többet kell fedezni. ami 6*8 százalék pótadó emelkedést mutat. Tehát az 1907. évi községi pótadó 56-8 százalék lesz. A jövő évi kiadások emelkedését egyrészt a megszavazott drágasági pótlék, egymás beszerzések, utcaburkolások, a Kossuthutca megnyitása; az iparos és keresk. tanonciskola. vár. ovoda. zeneiskola: másrészt kórházi beszerzések, a város épületeinek fentartása. egy újonnan alkalmazott lófogat beszerzése, átvonuló katonaság s más kisebb, de növekedő kiadás idézte elő. Hely pénzből várható jövedelmünkre 1200 koronával kevesebbet veitek fel a költségvetésbe, hasonlóképen 400 koronával kevesebbet számítottak a marhalevelekből várható bevételekre is. Semmi esetre sem kedvező tételek. mivel a város keresk. forgalmának bizonyos csökkenését jelentik; vagy pedig, mint a rovatok mutatják, az 1906. évi költségvetés ezen tételeinek megokolatlan emelését tárják elénk. A volt uradalmi vám várható jövedelmét is a tavalyi előirányzatnál 250 koronával. az utolsó 3 év átlagánál 20 K-val kevesebbre számították. Az állami italmérési jöv. tiszta jövedelméből való réseesedést 5,392.02 K-val kevesebbre kellett előirányozni az 1901. VIII. t.-c. alapján. — Emelkedést vár azonban a költségvetés a szódavíz adójából és a mértékhitelesités jövedelméből. Nem lesz érdektelen megtudnunk, mily nagy összegű adósságot kell városunknak törlesztenie s utánna kamatot kifizetnie: 1,338.72548 K-t, mely öszzegnek évi kamatai és évi törlesztési részlete 72,17132 K. Ezen kölcsönök nem szegénységét mutatják városunknak. Ha valóban szükség volt e kölcsönökre s a belőlük létesített intézményekre, beruházásokra. — meghozzák hasznukat; ha pedig bármily mértékben elhibázottak volnának a közügy szempontjából, — mily megterhelése ez a város adózó polgárainak ! Tanügy. Tanfelügyelői jelentés. (Folytatás. Az iskolamulasztások megbüntetése körül tanúsított késedelmes eljárás miatt a nagyszőllősi bírót és körjegyzőt az 1886. évi 22. t.-c. 165 §-.-a értelmében rendbüntetés érte. hasonlóan megindittatott a devecseri járás főszolgabirája utján a dobai és oroszi bírák ellen is hivatali engedetlenség miatt, melyet az iskolamulasztások elleni törvényes eljárás megtagadása folytán elkövettek, az idézett törvényszakasz értelmében aláirt rendbüntető eljárás, melynek eredményéről jövő alkalommal teszem jelentésemet. Újonnan utalványozott államsegélyek voltak: Szőnyeghy István, enyingi tanitó 100 kor., Petter Viktor, nagy-gyimóthi ág. hitv. ev. tanitó 100 kor., első ötödévi korpótlékai; a szűcsi r. k. iskola Il-od osztályú, nemkülönben a pápai ág. hitv. ev. iskola Il-od osztályú tanítói állásaira 600, illetőleg 660 koronát engedélyezett a vallás- és közokt. m. kir. minisztérium. A felekezeti polgári iskolák rendes és segédtanitóinakfizetésrendezés érőiszóló államsegitséget a pápai és veszprémi izr. hitközségi polgári iskolák fenntartói szándékozzák igénybe venni: e tárgyban tehát sajás hatáskörömben, az eljárásra figyelmeztettem, illetőleg a továbbiakat megindítottam. Vármegyénkből 4 tanítót vett fel a földmivelési m. kir. miniszter a gazdasági ismétlő iskolák szempontjából szervezett tanitói négy heti gazdasági tanfolyamra, úgymint Jáhny József városlődi, Schürnpeck Alfonz bársonyosi. Pity inger István vaszari és Tompa Béla siófoki néptanítókat, akik Szabadkára utasíttattak. Felvétettek továbbá kérésemre Gál Sándor veszprémi r. k. tanitó az iparostanonciskolai és Bertalan Károly veszprémi áll. polg. isk. tanitó a kézügyességi (slöjdj tanfolyamra; ezen szorgalmas, derék tanerők kiküldetésével ugyanis el akartam érni azt. a Veszprémben már nagyon kívánatos volt célt, hogy az iparos ifjúság szakrajzát és a fitanulók kézügyességi járatosságát. városunkban is inegal apithassam. Augusztus hóban egyáltalában megyénk tanitósága a f. tanévvel életbe léptetett uj tanterv előkészületével s az azokhoz alkalmazott tankönyvek tanulmányozásával foglalkozott; e tekintetben is az egész szünidő hasznos szakmunkássággal telt el oly annyira, hogy a szünidő ez idén igen gyorsan folyt le, s inkább ellankadva, mint megerősödve lépünk át az 1906—7-ik tanévi szorgalomidőbe. A nevemet viselő jubileumi alapítványból 100 kor. ösztöndijat Szutter László soproni IV. gymnáziumi osztályú növendéknek, Szutter Dániel pápai tanitó fiának adományozták az uj tanévre. Örömmel és megelégedéssel emiithetem fel a lefolyt tanévről ismét tankerületem egyik kiváló, érdemes paedagogusának, a pápai áll. tanítóképző volt igazgatójának, Láng Mihálynak szakirodalmi ujabbi munkásságát, melyet tanúsított egy korszakot alkotó, hézagot pótló művel s a melynek cime: »A munka szeretetre való nevelés módja«. 3—12 éves gyermekek kézi munkáinak gyűjteményeivel 76 lapon, a képeket szintén Láng Mihályné oki. tanítónő rajzolta. Büszke vagyok saját terű-*» letünkbeli tanerőinek ezen ritka szép irodalmi és művészeti munkásságára! Kivált a pápaiakat. már többször volt szerencsém e helyen megemlíteni! Iskolalátogatási tervezetemet az 1906—7. tanévre főleg a következő községekre s iskoláikra állítottam össze: Alsógörzsönv. Ajka, Adásztevel, Bakonynémetszentkirály, Bakonykoppány, Bódé, Bozsok, Gsernye, Csögle, Csékut, Dáka, Dereske, Dégh, Döbrönte, Gyepes, Gyimóth, Kerékteleki. Kerta, Kolontár, Kisszőllős, Eajoskomárom. Eitér, Mezőlak, Nagyhidegkut, Nagygyimőt. Nagykamond, Nagy-