Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)
1906-08-12 / 12.szám
'4. PÁPA és VIDÉKE 1906. augusztus 2 6 . a folyosón levő rozskévéi gyulladtak meg, ahonnan csakhamar átterjedt a tüz a szalmafedeles házra is. Leégett Szeibert András és Vagner Mátyás háza is. A tüzet Freiler János 5 éves Mihály nevü és Majer Bálint 6 éves János nevü fiaik idézték elő, akik gyufával játszottak. A polgári kör táncvigalma. A pápai polgári kör kerti helyiségében 1906. évi aug. 19-én saját könyvtára javára Füredi és Lángó teljes zenekarának közreműködésével délután tekeversenyt, este nyári táncvigalmat rendez. Tekeverseny kezdete délután 2 órakor. I. dij 10 kor., II. dij 6 kor., III. dij 4 korona. Három dobás ára 20 fillér. Táncvigalom kezdete esti 8 órakor. Belépti dij tagok részére szeméi yenkint 80 fill., nem-tagoknak 1 korona 20 fillér. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A táncmulatság alkalmával a kerti helyiség villamos fénnyel lesz pazarul világítva. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság 20-án, István király napján tartatik. Meghiusult zsebtolvajlás. Reich Miksa gyarmati lakos Kántor Mária cseléd leány zsebében kotorászott, ahol egy kis pénzt érzett, de mielőtt azt onnan kiemelhette volna, rajtacsípték s most majd a bíróság fogja kioktatni az enyém és tied külömbségére. Értesítés. A földmivelésügyi m. kir.' minister Pápa r. t. városban tartandó heti állatvásárokra sertések bevitelét a következő feltételek szigorú betartása mellett engedélyezte. A használat előtt kellően kitisztított és fertőtlenített vásártér területére csakis hízott sertések kizárólag kocsikon vihetők be : ezen sertések a vásártéri bejáróknál egyenként és alaposán állatorvos által megvizsgálandók : a kocsikról a sertések csak az eladás után mérlegelés céljából szállíthatók le és ennek megtörténtével újra kocsira rakva szállíthatók: végül az eladatlanul maradt sertések származási helyükre szintén csak kocsikon szállíthatók vissza. A szóban forgó vásárokra vitt sertések a belföldi forgalomban eladhatók, ellenben Kőbányára, HorvátSzlavonországokba, Ausztriába, vagy vámkülföldre szállításuk tilos, ezen kikötés biztosítása végett ezen korlátozás jelen rendelet számára való utalással a vásárra vitt összes sertések marhalevelein feljegyzendő. Jelen bármikor visszavonható engedély f. évi augusztus hó 31-ig érvényes. Rkapltányság. Helyreigazítás. A mult számunkban hoztuk, hogy Koch Lajos helyb. izr. lakatos cselédjével embertelenül bánt. Ezen hírünket a leány anyja feljelentésére Jákon felvett jegyzőkönyvből merítettük. Utóbb a vizsgálat alatt kitűnt, hogy Kochot semmi vád nem érheti, mert ő orvost hivatott és ennek ajánlatára kórházba akarta szállítani a súlyos beteget, ez azonban oda nem engedte magát vitetni s minden rábeszélés hasztalan volt 5 mert csak haza akart menni. A munkadó tehát teljesen mentve van s ezen helyreigazításnak szívesen helyt is adunk. Harmadik osztály a gyorsvonaton. Mikor a magyar kereskedelmi minisztérium élére uj miniszter kerül, a kereskedők rendszerint előhozakodnak azzal a kéréssel, hogy a magyar államvasutak vonalain szaladó gyorsvonatokhoz harmadik osztályú kocsikat is csatoljanak, ha mindjárt korlátolt számmal. Az uj miniszter, akihez a kérelmet intézik, hajlandóságot mutat az okos ujitás keresztül vitelére, de mikor azután a szakférfiak véleményét meghallgatja, azt a kijelentést teszi, hogy a kivánt változtatás nem vihető keresztül. Azt is megmondja persze, hogy miért, ismételvén azt. a választ, amelyet annak idején elődjei adtak volt. Hogy igy nem lehet, ugy nem lehet. Pedig hát alapjában véve, mint egy vasutas irja most nekünk, semmi különös akadálya nincs annak, hogy az óhaj teljesülésbe menjen. Ezt bizonyítja az is, hogy Errópának majdnem minden országában járnak harmadik osztályú kocsik a gyorsvonatok egyrészével. Vannak ugyanis olyan gyorsvonatok is, amelyekhez harmadosztályú kocsit nem csatolnak, de ezek már félig-meddig luxus-vonatok s hasonlók azokhoz, amelyek első osztályú kocsikkal vannak ellátva. A Pápai Ker. Munkás-Egyesület Épitőmunkás Szakosztálya az egyesület kerti helyiségében (Szentilona-utca 12.) 1906 aug. 19-én egy helybeli zenekar közreműködése mellett a nyugdij-alap javára Tekeversennyel, konfetti- és szerpentin-csatával egybekötött nyári táncmulatságot tart. Tánc kezdete esti 8 órakor. Tekeverseny kezdete délután 2 órakor. Versenydijak: I. dij 10 korona, II. dij 5 kor., III. dij 3 kor. Három dobás ára 20 fillér. Belépti dij: személyjegy tagoknak 80 fill., nem-tagoknak 1 kor.; családjegy (3 személyre) tagoknak 2 koro,a, nem-tagoknak 2 korona 40 fillér. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság másnap tartatik Kellemetlen felfedezés. Simon Pál helybeli utcaseprő vasárnap leánynézőben völt, ami ugylátszik kedvére ütött ki, mert örömében iddogálni és táncolni kezdett s e közben még a kabátját is levetette. Mikor már megelégelte a csárdást, felvéve a lajbit. sírva panaszkodott, hogy nincs benne az 54 korona. De hát sajnos, bizonyítani semmivel sem tud. Öngyilkosság. Márton Ignác pápai lakos f. hó 4-én a szélesviznél a Tapolcába ölte magát. Tettét bizonyára ittas állapotba tette, amely állapot az utóbbi időben nála állandó volt. A pápai szabó-ipar a bpesti iparkiállitáson. E hónapban megnyíló kath. legényegyleti iparkiállitáson Vágó Dezső fiatal és törekvő szabó-iparos mester és segédje Horváth Lajos két munkával vesz részt, AZ egyik egy tavaszi felöltőt, a másik egy magyar kabátot küld. A legújabb divat szerint készült kitűnő szabású darabok a fiatal mester kiváló szakavatottságáról tanúskodnak. Jó sikert kívánunk! Sztrájk. Az elégületlenség egyre terjed az egyes iparszakokban. A múltkor a csizmadia-segédek. utóbb a molnárok, most. meg a cipészsegédek sztrájkolnak és követelnek béremelést. A cipész-segédek helyzete igen rossz, de még nehezebb a megélhetése a mestereknek, mert ezeknek készítményeit a gyáricipők egészen kiszorítják. De hisszük, hogy a segédek is engednek valamit követeléseikből, a mesterek szintén megapják mindazt^ ami csak tőlük telik s igy ismét béke lesz^ Szöllöbirtokosok figyelmébe. Mindazon szöllőbirtokosok és bortermelők, kik a boritaladó kedvezményre igényt tartani óhajtanak, akár ki vannak egyezve, akár nincsenek' a folyó évben remélhető termésüket f. hó 16-tól kezdve legkésőbb f. év szeptember 15-ig Pápa város fogyasztási adóhivataláná annál is inkább bejelenteni el ne mulaszszák, mert későbbi bejelentések tekintetbe nem vehetők és bortermésük megadóztatásánál az italadó árszabás volna alkalmazandó. Pápán, 1906. augusztus hó 9-én. Blum Miksa főügynök. Apróságok a pápai céhek életéből. A kath. legényegyletben felolvasta Kiss István. Egyik felolvasásomban valláserkölcsi szempontból ismertettem a pápai céheket. Most az inas szegődésekről, felszabadításról, a remekkészitésről, a vele kapcsolatos mulatozásokról,, a bérről és munkaidőről óhajtanék néhány jellemző dolgot mondani. A régi céhvilágban nem volt könnyű bejutni az egyes céhekbe még tanuló inasuak sem. Az ilyentől a legkevesebb, amit kívántak, hogy törvényes származású legyen és ezt keresztlevéllel tudja igazolni. A csapó céh szabályrendelete igy intézkedik: »Midőn valamely mesterember a mesterségre való tanulóinast be akarja szegődtetni, szükséges, hogy azon tanuló inas születéséről való testimonialisát megmutassa, azután beszegődtetésért 1 forintot fizessen (f:Ö n:12).« A tanulási idő átlag 4 év szokott lenni; utánna még néhány évig vándorolnia kellett, csak azután állhatott be a célibe. Voltak azonban céhek, ahol pénzért meg lehetett váltani az inaséveket. Ezeknek rendszerint csak két évig kellett inaskodni és az is meg volt könnyítve. Pl. a csizmadia céhben ilyen articulus olvasható: »Ha valamely inas pénzért akar szolgálni és tanulni és nem akarna ugy tűrni és szenvedni 4 esztendeig, mint egyéb inasoknak szokásuk, ezen könnyebbségért mesterének tartozik 2 esztendőre 25 magyar forintot fizetni (1621, f:4, n:l).« Mikor letelt a 4 évi inasesztendő, következett a felszabadulás. Egyik másik céhben különös szertartásokkal volt ez egybekapcsolva, pl. a csizmadia céhnél »az inasszöktetés«-sel és majdnem minden céhnél poharazással és lakomával. A felszabadul 1 Legelismertebb cég. VÁGÓ DEZSŐ Érmekkel kitüntetvel első pápai férfi-divatterme 'A, Fő-tér. 353- s/ám Nagymimkásszabó segédek felvétetnek. Kifogástalan szabású férfiruhák, papiruhák, uradalmi erdésztiszteknek, postásoknak, vasutasoknak, erdőőröknek. úgyszintén minden egyenruhát viselő testületnek egyenruhák 1 .írelecránsabban. mértékután
