Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-07-22 / 9.szám

1905. julius 22. PÁPA és VIDÉKE 3. ződések legyenek emberségesek, legyenek méltányosak. Legyen az adott szó vagy az irott betű szent s ha másképen nem lehet, ne a gyertyaszentelői Ínséges téli időben kössék a szerződést, mikor a falu koldus, mikor a gabona még hótakaró alatt van; kössék akkor, mikor némi remény, némi becslés fér már a vetéshez. Legyen kölcsönös méltányosság, legyen bizalom, de ne a csavargó »pesti úrhoz«, a »nyomor vámszedőjéhez«, hanem ahhoz, akire kölcsönösen utalva van a gazda és munkás, t. i. egymáshoz. Közgyűlés. (K.J Pápa r. tanácsú város képviselőtestületének f. hó 16-án tartott közgyűléséről kiküldött tudósítónk jelentése: Elnöklő polgármester a szép számban megjelent képviselőket üdvözölvén a jegyzőkönyv hitelesítésére Faragó János, dr. Kőrös Endre, Botka Jenő, Mattus György és Bilitz Ferenc képviselőket kérte fel. A mult ülés jegyzőkönyve felolvasás után észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirendre térés előtt elnöklő polgármester szép szavakban parentálta el képviselőtestületünk egyik igen számottevő tagját, a hirtelen halállal kimúlt Csajtav Dánielt, s indítványozza, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi kivonattal fejezze ki részvétét az özvegynek, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Napirendre térés előtt Marton Antal interpellációt intéz polgármesterhez, hogy a a most folyó adókivetési tárgyalásoknál hajlandó-e az iparosok, különösen a csizmadiák és cipészek érdekeit megvédeni, mire nézve polgármester nyomban válaszolja, hogy ő az adókivető bizottság tárgyalásába nem folyhat be, de kiküldötte a bizottságba Nehman j Gábort az iparosok érdekeinek megvédésére. Ugyancsak napirend előtt dr. Hirsch Vilmos intéz interpellációt polgármesterhez, hogy az építési szabályrendelet miként hajtatik végre, a városi hatóság intézi-e vagy a mérnök kénye-kedvére van hagyva, inert arra enged következtetni azon intézkedés, hogy a nem rég épült Weisz Jónás-féle ház kiljebb, a Mattus-féle ház pedig beljebb jön, Polgármester azonnal válaszol az interpellációra, hogy Weisz Jónás háza mikor épült, a szabályrendelet még jóváhagyva nem volt, most azonban, hogy a szabályrendelet jóváhagyva van s városi mérnök e szerint mérte ki az épitési vonalat. Végül Győri Gyula a postaépület érdekében interpellál s hivatkozik Veszprém városra, hol az állam a maga költségén épitett posta-palotát, amit Pápa, mint legnagyobb kereskedelmi városok egyike szintén megérdemelhetne. Erre vonatkozólag polgármester kijelenti, hogy amennyiben a postaigazgatóság az építkezést nein kezdeményezné, ugy ő fogja ezt rövid időn belül tenni s erre vonatkozó javaslatát a képviselő-testület elé fogja terjeszteni. Építészeti bizottság javaslata a Kossuth Lajos-utca déli végének megnyitása érdemében. A városi közönség régi óhajának tett eleget a képviselőtestület, midőn a Kossuth Lajos-utca déli részét mely most Zsák-utca, a Széchenyi térre kinyitja s az alsóvárost közelebb hozza a kereskedelmi gócponthoz, ahová eddig csak egy szük. egészségtelen piszkos sikátoron lehetett jutni. Ezen közle yedig — miután rajta vezetett át a város összes szenyvizeít levezető nyitott Cincaárok —- állandó melegágya volt a legkülönbözőbb betegségek bacifhisainak; most azonban ezen Cinca-árok be fog boltoztatni nemcsak a Lázár-közlében, hanem a nyitandó utcatest alatt is. Szépészeti s külső csin tekintetében sem zárkózhatott el ezen utca megnyitása elől a képviselőtestület, midőn minden téren a haladás és törekvésnek egyengeti útját. Pénzügyi tekintetben pedig az utcanyitás alig számba vehető terhet ró a város lakosságára. mert az utcanyitásba eső házak helyén modern emeletes házak fognak épülni, melynek községi pótadója sokkal tetemesebb lesz, mint a jelenlegi földszintes házak pótadója, tehát a pótadó gyarapodás nemcsak az utcatest vételárának kamatát*, de magát a tőkét is képes lesz rövid idő alatt törleszteni. Ezen utcatest megnyitása ajárda-burkolást és a Széchenvi-tér planirozását is maga után vonja, a melyre szükséges költségeket a képviselőtestület megszavazza s a foganatosítással polgármestert inegbizza. A költségek fedezetére pedig kijeleli a Lázár-közle eladásából befolyó összeget, továbbá a inult évi pénztármaradványt. A Kossuth Lajos-utca megnyitása azonban csak ugy vihető keresztül, ha a képviselőtestület az utcanyitásba eső Böröczkv Lajosféle házat megveszi és az utcanyitáshoz nem kívántató területet Böhm Samunak eladja, topábbá elad a Böröczkvtől vett területből Gál Gyulának 55 négyszögölet s elcserél Gál Gyulától 13 négyszögölet, továbbá elad a Lázár-közléből 36 négyszögölet Galamb József ügyvédnek, megvesz kiskorú Répássy Gyulától az utcatérbe eső 106 négyszögöl területet. Minthogy azonban a képviselőtestület ingatlanokat csak ugy vehet és adhat el, ha az 1886. XXII. t.-c. rendelkezései betartatnak. Minthogy Pápa város képviselőtestülete a törvény ezen rendelkezéseinek eleget tett, amennyiben erre vonatkozólag a közgyűlés ápr. 26-án május 28. és junlus 30 és ujabban 15 nap közbevetésével a mai napra egybehívott közgyűlés napirendjére tűzte ki, hol már a megjelentek számára való tekintet nélkül érvényesen határozott, melyre vonatkozólag névszerinti szavazás rendeltetvén el, a mely alkalommal 67 igen szavazattal, 23 nem szavazat ellenében 44 szótöbbséggel kimondotta, hogy Boröczky Lajos és nejétől 36000 koronáért örök árban megveszi 811. népsorszámu házat, Böhm Samu és Gál Gyulának pedig elad területet 26,342 K 55 fdlérért, a hiányzó 9657 K 45 fillért pedig takarékpénztári kölcsönnel fedezi. Ezzel a tárgysorozatban 1—6 tétel alatt felvett ügyek elintézést nyertek, következik a tárgysorozat 7-ik pontja: Frauendienst Victor, a városi u. n. cédulaház megvételére vonatkozólag beadott ajánlatát időközben visszavonta; 8. Városi tanács javasolja, hogy a város tulajdonát képező úgynevezett Cédulaházat örök árban dr. Fehér Dezső pápai lakosnak adja el. Az állandó választmány a városi tanács* javaslatát magáévá tevén, a város tulajdonát tevő Cédula-háznak dr. Fehér Dezső pápai lakos javára 11250 korona vételárban leendő eladását javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. E közgyűlés az állandó választmány javaslatára egyhangú határozattal kimondja, hogy a város tulajdonát tevő u. n. Cédulaházat dr. Fehér Dezső pápai lakosnak 11250 korona vételárért örök árban eladja s vele az adásvevési szerződést megköti. 9. Pénzügyi és szépitészeti bizottság javas'ája, hogy Pápa város a Csatorna-utcában levő háztelkéből 31 négyszögölet Gál János pápai lakosnak örök árban adjon el. jutott. Keze imára volt kulcsolva, szivén liliom virult, mint a keresztségben újra visszanyert ártatlansásának szimbóluma. S a koporsója is tele volt hintve virággal, hogy virágon aludja síri álmát a Jordán völgyének legszebb virága. — Imádkozzunk érette ! — szólt Péter csendesen. A hivők letérdeltek s áhitattal rebegték .az apostol fej edelem után: Adj Uram örók nyugalmat neki És az örök világosság fényeskedjék neki. Nyugodjék békében! Ammen! — Es most imádkozzunk azért is, aki • őt megölte ! — Jaj . . . — nyögte valaki kinos, elhaló hangon a barlang hátterében. Az öreg vezető mentegetődzve fordult Pál apostol felé. — Bocsáss meg Atyám, egészen elfelejtettem megmondani, hogy egy halálosan megsebesült férfiit is hoztunk, akit a vízesésből mentettünk ki. Hanem sajnos, már csak egykét perce van hátra az életből! — Világosítsatok ide! — szólt Pál apostol és részvéttel fordult a boldogtalan felé. A fáklyák fénye sárgás világosságot vetett a haldokló arcára. — Benjamin, a Hanonok családjából! — kiáltott az apostol meglepetve. A sebesült fájdalmasan bólintott (éjével. — Hananl Hanan! suttogta a nép is megdöbbenve. De nem szorult ökölbe a keze egynek sem. Pedig lett volna reá okuk. Mert 9z a gazdag főpapi család valóságos átka volt a népnek. — Hanan! Hanan ! A haldokló is meghallotta a snttogást és éles fájdalom vonaglott arcán. — Bocsássatok meg, hisz' — ő is megbocsátott ! — suttogta s remegve intett a halott felé. Mindenki hallgatott. — Én, én öltem meg őt! A keresztények arcán leírhatatlan megdöbbenés tükrözött vissza. — Nem én löktem le, de az, én erőszakoskodásom okozta halálát. Tegnap délután történt. Mikor a szikla megkondulását hallottam, bódult fővel rohantam el mellőle. De visszahozott a szivem. Meghallottam egy pásztor elejtett suttogásából, hogy ma este temetitek. Eljöttein utána, mert látni akartam még egyszer, ha mindjárt holtan is. De eltévesztettem az utat, a lábam megsiklott, megvert Jehova, ugyanabba a szédítő mélységbe zuhantam, ahova ő . . . Öljetek meg! Megérdemlem! Milyen vihar lesz itt mindjárt. S egy kar sem mozdul. Gyűlölet helyett részvét lobog feléje minden szemből. Hogyan? Hát miféle emberek ezek? — Öljetek meg! — lihegte újra keserűen^ A nemzetek nagy apostola hevesen emelte föl jobbját és messze kinyújtva, odamutatott az Olajfák hegyére. — Nézd, ott szenvedett érettünk az Ur Jézus. Ott izzadott véres verítéket. — És nézz csak még tovább! — vágott közbe Péter, az apostolok fejedelme. Amott sötétlik a Golgotha! Olt feszitették keresztre a mi Istenünket!