Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1942

20 „Boldog magyar fiúk itt Pannonhalmán! Boldogok és szerencsések vagytok, mert a hitnek, a szeretetnek, a tudásnak és a Teremtő akaratának micsoda páratlanul gazdag áradásában éltek itt ezen a helyen, amelyet sokszorosan megszentelt a mult és örök erőforrásul tartogat magának a magyar jövő. Soha ki nem apadó szellemi erők áramlása mossa, görgeti, formálja itt a lelkeket. De nem elég csak az erők sodrába állni! A ti iparkodástokra, szorgalmatokra, elszántságtokra is szükség van. Arra, hogy akarjatok egész emberekké lenni, hivő és áldozatkész magyarokká." ' Itt említjük meg, hogy Keresztes Árpádné úrasszony nagyon értékes aranyhímzésű ciboriumköpenyt ajándékozott kápolnánknak. Dr. Schlemmer Józsefné oltárterítővel és négy diákkaringgel gazdagította kápolnánk felszerelését. Dudutz János kilenc m finom vásznat adományozott a kápolna céljaira. 11. Szociális nevelés. Iskolánk és intézetünk nagy gondot fordít a szociális gondolkodás és érzés fejlesztésére. Ennek érdekében a tanárok szaktárgyaik keretén belül felhasználják a lehetőségeket, a prefektusok pedig a mindennapi élet adta alkalmakkal mélyítik el a gyakorlati életben. Szociális nevelésünk hatékonysága érdekében a IV. osztály többször ellátogatott a szomszédos Nyalka községbe, hogy megismerjék a falu életét és annak kereteit. A szerzett élményeket közösen dolgozták fel részben magyar órán, részben a délutáni megbeszélésekben. 12. Néprajzi kutatás. Részben a szociális nevelés, de valójában a magyar élet és a magyarságismeret érdekében hozzáláttunk a IV. osztállyal a néprajzi munkához. Anyagot Nyalka községben gyűjtöttünk. A gyűjtött anyag felhasználásának tudományos módszerét negyedikes diáknak megfelelő fokban diákjaink elsajátították. A munka tetszett, mert sok sok örömet és első kézből vett tudást nyújtott. A fiúk átérezték, hogy a néprajzzal való foglalkozás nem szórakozásszerű időtöltés, mert magyarázat nélkül is megérzi a 14—15 éves tanuló, hogy a társadalmi osztályok közötti szükséges munka terén ezzel a kis áldozattal a magyar jövő asztalára egy cseppet tett, — amint egyik tanuló írta beszámolójában. A fiúk mind megállapították a falusi nép vendégszeretetét, kedvességét, udvariasságát, a beszédbeli eltéréseket, sőt többen észrevették a szellemi és lelki műveltség mélyebb tulajdonságait sejtető jeleket is. A hallott mesékben felfedezték az életfelfogásnak, vidámságnak és őszinteségnek tükrözését. Egy másik megfigyelés szerint: „Látszott, ahogyan az állatokat mutatta és nézte, hogy szereti, és szeretné belénk is oltani az állat szeretetét és a föld becsülését." Többen is tudatosították előzetes figyelmeztetés nélkül, hogy meséikben, beszélgetéseikben megtalálható a kívánságuk, a föld iránt való szeretetük és az Istenre való gondolás. Majd közös erővel megállapítottuk azt, hogy a magyar műveltség teljességéhez nem elég az, amit az iskola padjai között szedünk össze. A magyar műveltségnek a népi műveltségen kell felépülnie. Élményszerűen jöttek rá, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályokban sok érték van, és hogy ezek az emberek nélkülözhetetlenek. Első próbálkozásaink nagy visszhangot keltettek a fiúkban. A IV. osztályban mindenki, akinek csak módja van rá, a nyári szünetre is vál-