Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1942

20 „Boldog magyar fiúk itt Pannonhalmán! Boldogok és szerencsé­sek vagytok, mert a hitnek, a szeretetnek, a tudásnak és a Teremtő akaratának micsoda páratlanul gazdag áradásában éltek itt ezen a helyen, amelyet sokszorosan megszentelt a mult és örök erőforrásul tartogat magának a magyar jövő. Soha ki nem apadó szellemi erők áramlása mossa, görgeti, for­málja itt a lelkeket. De nem elég csak az erők sodrába állni! A ti iparkodástokra, szor­galmatokra, elszántságtokra is szükség van. Arra, hogy akarjatok egész emberekké lenni, hivő és áldozatkész magyarokká." ' Itt említjük meg, hogy Keresztes Árpádné úrasszony nagyon érté­kes aranyhímzésű ciboriumköpenyt ajándékozott kápolnánknak. Dr. Schlemmer Józsefné oltárterítővel és négy diákkaringgel gazda­gította kápolnánk felszerelését. Dudutz János kilenc m finom vásznat adományozott a kápolna céljaira. 11. Szociális nevelés. Iskolánk és intézetünk nagy gondot fordít a szociális gondolkodás és érzés fejlesztésére. Ennek érdekében a tanárok szaktárgyaik keretén belül felhasználják a lehetőségeket, a prefektusok pedig a mindennapi élet adta alkalmakkal mélyítik el a gyakorlati élet­ben. Szociális nevelésünk hatékonysága érdekében a IV. osztály több­ször ellátogatott a szomszédos Nyalka községbe, hogy megismerjék a falu életét és annak kereteit. A szerzett élményeket közösen dolgozták fel részben magyar órán, részben a délutáni megbeszélésekben. 12. Néprajzi kutatás. Részben a szociális nevelés, de valójában a magyar élet és a magyarságismeret érdekében hozzáláttunk a IV. osz­tállyal a néprajzi munkához. Anyagot Nyalka községben gyűjtöttünk. A gyűjtött anyag felhasználásának tudományos módszerét negyedikes diáknak megfelelő fokban diákjaink elsajátították. A munka tetszett, mert sok sok örömet és első kézből vett tudást nyújtott. A fiúk átérez­ték, hogy a néprajzzal való foglalkozás nem szórakozásszerű időtöltés, mert magyarázat nélkül is megérzi a 14—15 éves tanuló, hogy a társa­dalmi osztályok közötti szükséges munka terén ezzel a kis áldozattal a magyar jövő asztalára egy cseppet tett, — amint egyik tanuló írta be­számolójában. A fiúk mind megállapították a falusi nép vendégszerete­tét, kedvességét, udvariasságát, a beszédbeli eltéréseket, sőt többen észrevették a szellemi és lelki műveltség mélyebb tulajdonságait sejtető jeleket is. A hallott mesékben felfedezték az életfelfogásnak, vidámság­nak és őszinteségnek tükrözését. Egy másik megfigyelés szerint: „Lát­szott, ahogyan az állatokat mutatta és nézte, hogy szereti, és szeretné belénk is oltani az állat szeretetét és a föld becsülését." Többen is tuda­tosították előzetes figyelmeztetés nélkül, hogy meséikben, beszélgeté­seikben megtalálható a kívánságuk, a föld iránt való szeretetük és az Istenre való gondolás. Majd közös erővel megállapítottuk azt, hogy a magyar műveltség teljességéhez nem elég az, amit az iskola padjai kö­zött szedünk össze. A magyar műveltségnek a népi műveltségen kell felépülnie. Élményszerűen jöttek rá, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályokban sok érték van, és hogy ezek az emberek nélkülözhetetlenek. Első próbálkozásaink nagy visszhangot keltettek a fiúkban. A IV. osztályban mindenki, akinek csak módja van rá, a nyári szünetre is vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom