Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1941
17 hajókka., hanem szépen illedelmesen nevelőik mellett kellett lépegetniük, és hallgatniok kellett házitanítóik oktatásait. Uzsonna után megint egy kis munka következett, esetleg különórák, zene, nyel\ek. Majd nemsokára hozzákezdtek az öltözködéshez, mert hét órakor már ünnepiben kellett lenniök 1, hogy ők is résztvegyenek az estebéden, amelyen szigoiú előkelőség uralkodott. A kis grófoknak csendben, szótlanul kellett ülniök és hallgatniok kellett a nagyok komoly beszélgetését. Azután, ők maguk is átvonultak a szalonba, ahol egy darabig tovább folytatták az ülést és a nagyok beszédének hallgatását és amikor az álom kezdte őket elnyomni, illedelmes ineghajolás után vissza kellett vonulniok a lepihenésre, hogy a következő napot szintén hasonló szabályszerűséggel töltsék el. Csak a szombati nap és a vasárnap hozott egy kis változatosságot ;a fiúk életébe. A szombatdélutánt vagy a Nemzeti Színházban vagy az Operában vagy pedig a Népszínházban töltötte a kis Teleki Pál barátaival együtt. Mint gyermekek nem a darab igazi szépségét vagy komolyságát ke esték, hanem a tréfás mozzanatokat. Vasárnap délutánokon jött el az egyhangú fegyelemben nevelt gyerekek számára az igazi felszabadulás, a gyönyörűségek gyönyörűsége. Három-négy grófi családnál jöttek össze váltogatva a kis grófi jóbarátok. Ilyenkor korlátlannak mondható szabadságot élveztek. Ki is használták a kis fiúk. Különösen felejthetetlenek maradtak a Wenckheim-palotában], a mai fővárosi könyvtárban elkövetett csinytevések. Itt a kis főúri jóbarátok gyakran háborúsdit játszottak. Az összetologatott bútorok alkották a várakat. Sokszor nagy hevességgel folyt a támadás és a védelem. A csendes iPali grófból ilyenkor tört ki igazi természete: készítette a terveket, osztogatta a parancsokát, kitűnő cseleket eszelt ki. A küzdelmekben kis ökle osztogatta a csapásokat és arról volt híres, hogy sohasem adta fel a küzdelmet. Mindig az ő bátorsága döntötte el a csata sorsát, pl. a nádorfehérvári küzdelem sorsát, amelyet újra és újra oly szívesen játszottak meg. Ebből a korból maradt rajt a »király« becéző neve, ahogyan később, még egyelemi hallgató korában is ; szóiiítgatták barátai. Minden gyermekkori megnyilatkozása azt bizonyítja, hogy külső megjelenése ellentétben vol't jellemével. Külsőleg szerény, bátortalan, szinte félénk, sőt félszeg volt, de amint barátai közé a maga körébe került, érvényesült igazi bátor, férfias természete: Az édesanyjától örökölt és az egyoldalú, elzárt nevelés hatása alatt kialakult bátortalanságon győzötit az édesapai lelki örökség: a szép, bátor, férfias lelkület. Cserkészszeretetének kulcsát is nevelésében találjuk meg. Bátortalan gyermekkori természetiének valami olyan fiús dolog kellett, ami kihozta volna a benne lappangó férfias tulajdonságokat, értékeket. Gyermekkorában nem kapta meg azt, amit szomjazott, amire szüksége lett volna. Ezt később férfikorában kellett pótolnia. Éppen ezért érthető, hogy kapva, kapott a cserkészeten, amelyben elkésve ugyan, de újra élhette azt a fiús gyermekélétet, amely neki a maga idején nem adatott meg. Innen érthető az a -határtalan szeretet, amellyel a cserkészeten függött, és ezért látta országos szempontból is a cserkészetben az egyik legnagyobb nerpzetnevelő tényezőt. 2