Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1940

53 mással versengve, mind felelni akart. Egyesek elisméteflték a kép leírását, mások kérdéseket adtak fel társaiknak s így párbeszéd vagy felelet alakjában a vezető tanár mindig fenntartotta élénk érdeklődésüket. Több ízben két-három képet is vetítettünk, de általában a művészettörténeti rész nem foglalt le negyedóránál többet. Néha egy-egy csodáló felkiáltásnál megkérdezte a tanár: »Miért tetszik ez a kép nektek?«, vagy »Melyik tetszik jobban ?;<, vagy »Mi tetszik ezen a képen?« Természetesen a feleletek nagy része, sőt hogy az igazsághoz hívek legyünk, a többsége nagyon gyerekes volt. Azonban ezt érthető is, hiszen belső érzelmeinket szavakban visszaadni még felnőttek számára is kemény feladat. Mégis elég gyakran hallottunk a fiúk képességeihez mérten csodálatosan okos feleleteket. Például: egy alkalommal a tanár bemutatva Tizian Sz. Sebestyénét megkérdezte az osztályt, vájjon ez a Sz. Sebestyén tetszik-e nekik jobban, vagy pedig Sodomé, melyet már régebbről ismertek és megcsodáltak. Egyik fiú egészen határozott hangon ezt válaszolta: >< Nekem Sodomáé jobban tetszik.« »És miért?« »Mert ott Sebestyén szent, aki meghal; itt pedig ember, aki szenved.« Ilyen felelet még felnőttnek is becsületére válnék. Világos, hogy az ilyenek csak szórványos és ritkán hallható feleletek. De vájjon nem biztató jele-e a művészi ízlés várható kifejlődésének? Már pedig egy műremeknek öntudatos megértése és élvezése nem tartozik az emberi műveltség legkönnyebb és legközömbösebb kincsei közé. Az ember, aki megérti, felfogja az ábrázoló művészet szépségét, nemcsak több örömöt talál az \életben, hanem lélekben fel tud emelkedni egy eszményi világba, mely ha tisztán emberi is, mégis sokak számára messze felülmúlja a tisztán tudományos eszmélődés világát. Ebből a szempontból is a neveléstani, erkölcsi, lélektani kérdéseket boncolgató elme megfelelő képet alkothat magának a művészi nevelés fontosságáról és arról az életfelfogásról és cselekvésmódról, mely az eszményi — noha emberi — szép szellemi tanulmányozása, a vele való lelki egyesülés útján lesz az ember tulajdonává. Az említett észrevétélek természetesen csak korlátozott mértékben valósulhattak meg iskolánk nagyon is fiatal növendékei körében, azonban megmutatják, mit tehet a jövő minden lehetőségével a pannonhalmi növendékek művészi nevelése érdekében. A második osztály növendékeivel teljes részletességgel megtárgyalt műalkotások száma mintegy százra tehető. Ez a iszám, még a túlzásba menő műveltség-kutató előtt sem megvetendő, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy fiaink szellemi képességeik teljes kifejlesztése után egy napon learatják majd a most csak külsőséges, de mégsem haszontalan nmegfigyelések gyümölcsét. Akkor majd — hogy példát mondjunk — Raffael számos képének megfigyelése után világos képet alkotnak maguknak a raffaeli művészetről, mely ítélőképességüknél alapul szolgáhat bírálataikban és más művészek összehasonlításában, nem is tekintve azt a szellemi örömöt és a fentebb említett következményeket, melyek a műértés állandó velejárói. Sodorna Sz. Sèbestyénével kapcsolat-