Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1939

ORA gyarországról szerzett földrajzi ismeretek is ezt az erős magyarságot, a magyar jövőbe vetett rendületlen hitet segítették a kis magyar lelkekben, szívekben erősíteni. A szabadságharc vértanú-hőseinek okt 6-i és a világháború hőseinek júniusi ünneplése is azt szolgálták, hangsúlyozták, hogy minden kis pannonhalmi diákunk a magyar jövőt építő munka hőse legyen, kezében a ceruzapuskájával, a toll kardjával, a könyv betűgolyókat ontó gépfegyverével, honépítő ismereteket sugárzó lángszórójával és harci kocsijaival rendületlenül kitartva állásaikban, az iskola padja, a tanulószoba asztala mellett — várva a hajnalt, a szebb magyar jövőt. 6. Művészi nevelés : szavalás, ének, zene. Egy öregedő természettudós mondta egyszer, hogy ha újra kezdhetné az életét, sok mindent másképpen csinálna, mint azelőtt. És e sok minden közt legjelentősebb az volna, hogy minden héten legalább egyszer költeményt olvasna és zenét hallgatna. »A művészetek elhanyagolása boldogság-veszteség s ha káros az értelemre, még károsabb emberi természetünk másik felére, az érzelmi életre.« intézetünk kis növendékeit igyekeztünk jó fellépésre, előadásra nevelni. Többször volt alkalmuk ünnepségeken és vendégek előtt is szavalni. Az iskolaév mindkét felében volt szavalóversenyük. Az utóbbi verseny alkalmával, melyen a növendékek nagyobb része szerepelt, legjobb szavalóknak bizonyultak Vizkelety Imre, Pattantyús-Ábrahám Ádám és Jáki Sándor. Âz ének ápolására iskolai előírt órákon kívül is sok alkalmunk volt az internátusban. Mint bencés diákok szeretettel énekelték növendékeink az Egyház hivatalos, ősi gregorián énekét. A De Angelis-misén és a 3. Credon kívül kedvesen csengett ajkukról négy szentségi ének a templomban, a négy Mária-antifóna esti imájuk végén és még néhány korális ének. Minden fiúnak megvan a Petit Manuel grégorián énekeskönyv. Diákmiséken általában agencés intézetek énekeskönyvét, az Égi lantot használtuk. Ünnepélveken és más alkalommal is énekeltek növendékeink tizenöt vallásos és világi magyar éneket, tizenkét olasz éneket. Egyes magyar és olasz énekeket a magyar és olasz órák elején dalolták, követve azt a régi angol szokást, hogy mielőtt iskolai munkához fognának a diákok, kórusban elénekelnek egy dalt, mely felfrissíti őket, új, lüktető vérhullámokat kerget a fáradt agyba, az elpetyhüdt mellizmokba. Ugyancsak magyar órákon hangzott fel gyakrabban két finn ének, a nemzeti dal és egy kis népdal, német társalgási órákon pedig tíz német dal. Egy latin világi éneket is beleszámítva, növendékeink az előírt iskolai énekanyagon kívül összesen ötvenkét éneket tanultak. Kis ifjúságunknak majdnem a fele tanult rendszeresen zenét, egyelőre zongorát. Nyolc fiú, mint a győri zeneiskola növendéke részesült hetenkint zenei oktatásban. Kiss György tanár úr jött ki Pannonhalmára és foglalkozott nagy ódaadással a fiúkkal, akiknek játékát meghallgatta Hermann László zeneiskolai igazgató úr is.