Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

47 sainkban. Pl. IV. Henrik, Sully, XIII. Lajos, Richelieu, XIV. Lajos, Mazarin, Colbert, I. Lipót, Kolonics, II. Rákóczi Ferenc, Cromwell, Nagy Péter, XII. Károly, vagy az újabbak körül Rhodes Cecil, Bismarck, Mussolini stb. 8. A történetfilozófia köréből vett kérdésekkel. Mik a történelmi változások legfőbb tényezői ? a) Az ember. Érzéki élete, megélhetési viszonyai. A német, olasz, japán gyarmatpolitika. Szellemi élete, célkitűző akarata, értelmes természete hozza létre a korszellemet. A felvilágosodás írói. b) A nagy emberek, a vezetőegyéniségek. Nagy Péter, XIV. Lajos, Széchenyi. c) A környezet, a milieu. A földrajzi viszonyok. Magyarország geográfiai helyzete kijelöli geopolitikai szerepét. Az embertani (race) tulajdonságok. Kulturális környezet. A dunántúli magyar s az alföldi magyar. Az angolszász, francia stb. race-sajátságok. d) A történelmi véletlen. A marnei csatában Moltke és Joffre egyéni tulajdonságai. e) Vallási rendszerek. Katholicizmus, kálvinizmus, lutheranizmus szerepe. f) Transcendens tényező. Isten, a gondviselés pl. az Egyház életében. Van-e és mi a végső célja a történelemnek? Immanens cél. A munka? (Marx). Ez inkább eszköze a magasabb célnak. Kultúrmunka, igazságkeresés, minél több ember részesítése a kultúra áldásaiban. — Transcendens cél. Isten. Vannak-e törvényszerűségek a történelemben ? Nincsenek, csak analógiák vannak, mert van történelmi véletlen, szabad akarat s az emberi individuum inneffabile quid. Van-e haladás a történelemben ? A pesszimisták szerint nincs (Rousseau, Schopenhauer, Tolsztoj), az optimisták szerint van (Leibniz). Szerintünk is van, de van stagnálás, visszaesés is és ritmikus hullámzás. A kultúra elemeit véve van haladás a tudományban s ágaiban, a theológiában, a bölcseletben s a szaktudományokban, a művészetben, a társadalmi és gazdasági életben, a politikában, a technikában, van valláserkölcsi téren is, amennyire az ösztönös állat-ember egyénenkint belekapcsolódik a kegyelmi életbe s ki tudja alakítani lelkében az Isten emberét. Példákat minderre a tanult anyagból vettünk. 9. Egyéb tárgyakkal való kapcsolatkereső kérdésekkel. Miközben kerestük a VII. oszt. egyéb tárgyaival való külső érintkezést és belső kapcsolatot, legtöbbet találtunk természetszerűleg az egyháztörténelemmel pl. az újkori népek elkereszténytelenedése, de volt egyebütt is pl. a felvilágosodás a magyar, német irodalomban s a politikában. 10. A társadalomtörténetből, szociológiából s gazdaságtörténetből vett kérdésekkel. Egyik legkiválóbb és legmodernebb történetírónk, Szekfű Gyula panaszkodik a Magyar Szemle 1928. áprilisi számában, hogy mennyire húzódozik az utóbbi évtizedek történetírása a társadalmi és gazdasági kérdésektől s így hazai történetünknek s mai gazdasági életünknek hatalmas hajtóerői ismeretlenek előttünk. Balanyi György, a kiváló piarista tanár és történettudós már 1922-ben erősen hangsúlyozta

1 a politikai szempontok hegemóniájának érvényesülése mellett a faji, szociális és gazdasági viszonyok kiemelését. „Világnézetileg bármily nagy távolság választ el bennünket a tör1 L. A történelemtanítás, mint a külpolitikai érzék fejlesztésének eszköze c. kitűnő cikkét a Magyar Középiskola 1922. 7—10 sz. 58—67. lapjain.