Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

42 tok között, kölcsönös kedvezmények a kereskedelemben, erősebb vámzárlat a külföld növekvő versenyével szemben, kölcsönös katonai támogatás, az angolszász kultúrának és fajnak öntudatos terjesztése az egész világon. 1897-ben Viktória királyné kormányzásának jubileumi ünnepségére az önkormányzattal rendelkező gyarmatok miniszterelnökei összegyülekeztek, Chamberlain elnöksége mellett döntöttek a kiváltságos vámokról, a szorosabb politikai kötelékekről, a gyarmatok kormányainak a birodalmi politikában és védelemben való részvételéről. 1902-ben VII. Eduard megkoronázásakor volt a negyedik konferencia. Itt, Londonban találkoztak a dominiumok miniszterelnökei s a szakminiszterek közül is többen. Elhatározták, hogy ezeket a találkozókat szabályszerűen megismétlik. A konferenciák közti időben állandó titkárság fog működni. Érdekes az 1840 és 1914-i lakosság és forgalom összehasonlítása. Vannak nehézségek is. Némely gyarmatnak fejlődő ipara fél az angol versenytől. Befolyásos körök ragaszkodnak a szabadkereskedelemhez de a meggyőződéses imperialisták azt a nézetet képviselik, hogy az anyaországnak az angol világbirodalom fenséges eszméjéért a dominiumok részére hozott áldozatoktól sem szabad visszariadni. — Az angol terveket, az Indiai óceán feletti teljes uralmat, a Kap, Kairó, Kalkutta-vasút kiépítését keresztezik a német tervek, hódítások és foglalások. Egy nagy versenytárs: Oroszország. A térképen be kell mutatni kiterjedését. Kedvező az anyaországgal való szoros összeköttetés, könnyen russzifikálják, oroszosítják az ázsiai népeket, mert magasabb kultúrának a hordozói. A talaj tele van kincsekkel, de kiaknázása még kezdetleges. Oroszország nagyon könnyen megközelítheti az autarkia ideálját. Nagy hiányát érzik az oroszok a tengerekhez való kijáratoknak. Ezekre irányul minden törekvésük : Port Artúr, Perzsa-öböl, a Bosporuson a Földközi tengerre, északi Skandinávián keresztül az Atlanti Óceánba, (a svéd Narvik vasbányái), Szerbián keresztül az Adriába, a Keleti tengeren, Kattegatton, Skagerrakon keresztül az Északi tengerbe. Az oroszok általában hódítók. Nincs saját kultúrájuk, amelyre büszkék lehetnének. De minden nép büszke akar lenni valami nemzeti sajátságra, uk expansióra, terjeszkedésre törekszenek. Az idegen, történelmileg szerzett jogokat semmiféle figyelemben nem részesítik. Finnország népeit s a nyugati határ hosszában le egész a Kaukázusig leigáznak mindent. A japánháború s a nyomában járó forradalom meggyöngítette hatalmát, de 1910 körül megint emelkedőben van. Franciák adják a szükséges pénzt főleg a katonai felszerelésre. Angliával 1907-ben kibékül. Stolypin agrárreformja erős parasztosztályt teremt. Arra gondolnak, hogy minden idegentörzsű népet egybeolvasztanak. A pánszlávizmus. Az igazi oroszok ellenséges indulata Nyugattal szemben. Dostojewsky. Rövid áttekintés ezen érzés fejlődésén Nagy Pétertől kezdve. A berlini kongresszus óta nagyon erősödik s minden szláv egyesítésére tör orosz fenhatóság alatt. Kiterjed az Alpesekig, Adriáig, Közép-Európáig (Cseherdőig). Végső cél Ausztria-Magyarország és Törökország feldarabolása. Az út Konstantinápolyon át megy Berlinbe. Nagyon erős párt dolgozik a németekkel való háborún angol és francia szövetségben. Számítanak a kimeríthetetlen emberanyagra s jó katonai tulajdonságukra. Gyengeségüket is érzik: csekély képzettség, önállótlanság, alapos munkára s gondos organizációra való kedvhiány, a nyomasztó jobbágyság korának következményei, amikor az úr a munkát megvetette, a jobbágy gyűlölte. Az angolokkal szemben erős érzelmi élet jellemzi őket. A sors kikényszerítése helyett lágy megadás: nicsewo. Németország. Gyarmatai. Bismarck és II. Vilmos politikájának össze-