Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

18 alakú s mindegyikben 2—2 oszlop támasztja alá velük együtt a főkupolát, míg a középsők (keleten és nyugaton) dongaboltozatú tetőzetet alkotnak. Közülük a keleti az apsist fedi. Ez a főhajó, a naos. Ettől északra és délre vannak a mellékhajók. Mindegyik 3 szakaszból áll. Mindegyik szakaszban 4 szabadonálló oszlop. Az oldalhajók emeletesek. A főhajó mozaikjait arany alapon a mecsetté való átalakításkor eltüntették ott, ahol emberi alakot ábrázoltak. A 4 cherub szárnyai még láthatók, fejüket azonban valami cifrázattal eltüntették. A mellékhajók mozaikjai még eléggé jó állapotban vannak. Az 1847-iki restauráláskor a főkupola mozaikképeit ismét teljesen megtisztították. Mivel az Aja Sofia eredetileg keresztény templom volt és csak később alakították át mosévá,

1 azért a mihrab,

2 mely a kath. templomokban a főoltárnak felel meg, nincs pontosan az apsis közepén, az egykori főoltár helyén, hanem kissé délre tőle, az apsis középső és déli oldalablaka között. Ez a szimmetriát nagyon megrontja, annál is inkább, mert a mihrabnak mint központnak megfelelően vannak elhelyezve a talapzatot takaró gyékények és gyönyörű szőnyegek. Ez teszi az összbenyomást diszharmonikussá. A mihrabtól jobbra van a szószék, a minbar, melyen a khatib (szónok) szónokol. Vele szemben van a szultáni család helye. A mecset belseje lehetőleg híjával van minden díszítésnek. Szobrok pl., melyeknek a bizánci művészeti és a mohamedán vallási felfogás nem kedvez, teljesen hiányoznak. Az embermagasságig lenyúló csillárok nagy száma és a lámpák nagyon bántják esztétikai Ízlésünket. Ülőhelyek nincsenek. Az ájtatoskodók guggolva vagy törökülésben imádkoznak alig hallható hangon. Olyan esetet is láttunk, épen az Aja Sofiában, hogy a fanatikus török egy hűs oszlophoz dőlve imakönyvvel kezében jóízűen szundikált. A bemenetkor, ha az ember nem akarja lábbelijét levetni és körülhordozni, 10 piaszterért kap csónakszerű papucsokat. Mert a lábbelire tapadt utcaporát az Istennek szentelt helyre nem szabad bevinni. Kívülről a mecset ismertetőjele a minaret-neb nevezett magas, karcsú torony, melynek erkélyéről — vagy a kisebb mecseteknél egy emelvényről — a miíezzin a naponkint előforduló 5 kánoni imára, ezenkívül éjjel még 2 ájtatosságra hívja fel a híveket. A péntek déli felhívás előtt a mu'ezzinek a minareteken az u. n. Salatnot, azaz Mohammed üdvözletét éneklik el. Megpróbálkoztunk pénteki napon bejutni az istentiszteletre. Azonban még a magyar követség közbenjárására sem sikerült, mert „giaurok" vagyunk. Csupán névszerint említjük csak a szép, színekben dús és pompásan dekorált Ahmed-mecsetet, melyet I. Ahmed szultán építtetett 1609—14-ig. — Szinán készítette 1550-66-ig a 130 m széles és 190 m hosszú Szulejman-mecsetet. Az Aja Sofia mellett ez a legnagyobb mecsetje Kostantinápolynak óriási kupolájával, gyönyörű belső díszítésével. Ennek közvetlen szomszédságában volt az északnyugati oldalon a seik-ül iszlám

3 palotája és hivatalos helyisége, melyben az összes mohamedán lelkészek feje lakott. 1 Mosé (= mecset) arab szó; az imádság, a föidreborulás helyét jelenti. A mecsetek közül azokat, melyekben a heti ünnepies istentiszteletet tartják, hol a khatib ünnepélyes szónoklatokat mond, dzsámi nak (= egybegyűjtő) nevezik Külsőleg is díszesebbek a többinél, a kisebbeknél, az u. n. medsid-eknél (= imaház). 2 Minden mecset Mekka felé van irányítva. Mihrab-nak nevezik azon fülkét, mely ezen mekkai irányt jelzi. Ez előtt foglal helyei az imavezető imám. 3 Seik-ül iszlám az egész iszlám sejkje, a szultántól mint kalifától kinevezett főmufti, ki vallási kérdésekben a mohamedán világban a legfőbb tekintély. Legújabban (1924. márciusában) a törökök a kalifátust megszüntették (kalifa = az iszlám egy házának és államának kormányzásában Mohammed utódja. Később a szultánokra szállt e méltóság. Vele együtt megszűnt a seik-ül iszlám hivatala is.)