Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

12 templom. A szent synodus és az állami nyomda megtekintése után az esti órákban sétaképen végigjártuk még a Boris-kertet a város közepén. Szófia legszebb parkja ez. Másnap, július 7-én felfedeztük, hogy Szófiában magyar újságok is kaphatók. Csak keresztény irányúak nem. Reggelizés alatt mindig ezekből tudtunk meg egyet-mást az otthon történtekről. Majd a múzeumok megtekintése következett, melyeknek semmi említésreméltó érdekessége nincs. 10 óra után a magyar követségen, a bolgár kultusz- és földmívelésügyi minisztereknél tisztelegtünk. Mindenütt nagy volt a becsületünk, kitüntető szívességgel fogadtak. Délben a bolgár vöröskeresztegylet és a cserkészek közösen ebédet adtak tiszteletünkre. Az elhangzott felköszöntőkből, de különösen fáradhatatlan szorgoskodásukból, lekötelező figyelmességükből láttuk, hogy a magyar barátság náluk mélyen a szivekben gyökerezik. Este fényesen teritett asztalnál a kultuszminisztérium vendégei voltunk, ahová természetesen a magyar követség tagjai is hivatalosak voltak. Jókedvben, vidám, derült hangulatban voltunk együtt éjfélig. Külön névszerint is ki kell emelnem 25 évvel ezelőtt Bulgáriába szakadt magyar testvérünket, Szarka Bélát. Egyszerű iparosember. Azonban szorgalmával és takarékosságával bútorgyárat szerzett magának. Épen Szófiában voltak üzleti ügyei, midőn értesült jövetelünkről. Nem tudott elválni tőlünk. Velünk maradt végig. Megható volt, valahányszor a magyar himnuszt hallotta, könnycseppek csillogtak szemében. Beszédén észre lehetett venni, hogy ritkán hall magyar szót, de szíve megmaradt magyarnak. Persze, derűs epizódokban sem volt hiány. Július 7-én estefelé egyik társammal, aki zamatos megjegyzéseivel sok kellemes percet szerzett egész utunkon a csapatnak, szokott helyünkön, a Balabanof-hotel fehér asztalánál ülünk. A sok kecske-, jobb és ritkább esetben birkahús sehogysem tudott kedveltségnek örvendeni. Mivel Szófiában, különösen az étkezés terén, nagy az olcsóság, sült csirkét akartunk rendelni. A bolgár intelligencia beszél ugyan franciául vagy németül, a pincérek nagyobb része is ért valamit ezen nyelvekhez, akkor azonban olyan kiszolgálónk volt, aki csak bolgárul beszélt. Hogyan magyarázzuk meg neki. mit jelent „csirke". Kollégám kísérletezett angolul, németül, szlovénul. Fogyatékos nyelvi tudását is felhasználta. A pincér értelmetlenül nézett. Erre jelbeszédhez folyamodott. Mindkét kezét kitárva a levegőben lebegtette és a pi, pi, pi hívogató dallamát elmelódiázta. A pincér jóízűt kacagott, de célt értünk. Hamarosan előttünk volt a birkazsírral sült félcsirke. Fizettünk fejenkint 20 levât (80 fillért). Más alkalommal u. a. kollégával a magyar cserkészeket kerestük a városban. Tájékoztató pontunk volt a felrobbant katedrális. Ha ezt megtaláljuk, gyorsan célt érünk. Megkérdezett egy rendőrt. Nem tudta megértetni magát. Ekkor kezével elkezdett kétségbeesetten hadonászni és robbanást utánzó hangokat adni, közbeszúrva ezt a szót: katedrále. A rendőr szalutált, egy utcasarkhoz vezetett és rámutatott a felrobbant katedrálisra. Sok derűt fakasztott az esti banketten Wildenauer úr, a magyar követség titkára, aki bámulatos utánzó tehetséggel van megáldva. Ő volt az, aki elutazásunk napján megismertetett minket a speciális bolgár reggelivel. Olajos ecettel leöntött nyers paradicsom és paprika ez, melyet egy kupica elképzelhetetlenül erős^pálinkával, a szlivovával, vagy a még pörkölőbb masztikával nyakon öntenek. Néhányan csak vízzel keverve mertünk hozzáfogni. Ugyanazon este, midőn az említett csirkerendelés történt, a magyar