Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-11-25 / 22. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2022. november 25. M 15 Az eltűnt városkép nyomában A német megszállás Pakson Fotó: magánarchívum Németek vonulása a Deák Ferenc utcában Az 1930-as évek végére a zsidókérdés törvényi rendezése Pakson is ahhoz vezetett, hogy az antiszemita légkör a politikán át begyűrűzött a mindennapokba. 1938-ban Szelp József asztalos, ipartestületi elnök az újságba küldött nyílt levélben tette szóvá, hogy a paksi Hangya Szövetkezet által megvett ház átalakítási munkálatait zsidóval végezték, noha Pakson három keresztény szerelő is volt {Új Nemzedék, 1938.12.29., 4.0.) Az 1939. májusi második zsidótörvény már helyben is éreztette a hatását, többen utcára kerültek zsidó származásuk miatt Köztük volt Komlós Ferenc, a paksi állami polgári fiúiskola óradíjas helyettes tanára. A Székesfehérvári Tankerületi Királyi Főigazgatóság bocsátotta el 1940. február 1-jeihatálylyal, és mind a nyugdíjat, mind a végkielégítést megvonták tőle. {Paksi Tükör, 2004. nov., 5.O.). Jellemző volt, amikor a svábok paksi nagygyűlésén Perczel Béla nyugalmazott Tolna megyei főispán egy fiatalembernek odaszólt: „Szégyellje magát a »Sieg Heil!« köszöntésért, amikor itt magyar kenyeret eszik!’’. Kioktató választ kapott a fiatal volksbundistától: „Téved az úr, nem mi eszünk magyar kenyeret, önök esznek német kenyeret!”. (Igaz Szó, 1944.03.28., 2.o.) Komor hangulatról tanúskodnak a paksi Kasza Katalin levelének sorai, amit a bátyjához, Kanadába küldött 1939 tavaszán: „Kedves bátyám, Főnököm Fischer Lídia zsidó rövid- és divatáru kereskedő kért, kérdezzem meg tőled, miután kivándorolna, lehetne-e ott is kereskedő, vagy milyen szakmára képezze át magát? Nagyon roszszul megy most itt a zsidóságnak, Pesten is nagy zsidó-cégeket számolnak fel. Itt csendőrök igazoltatják őket, hogy magyar állampolgárok-e? Csak azt ismerik el honosnak, aki 1850-ig visszamenően igazolni tudja, hogy azóta Magyarországon élt családja. Ezért Paksról is sokan kivándorolnak. Látod itt is furcsa világ van, ami nem fog jóra vezetni...” (Idézi: Paksi Hírnök, 1993.04.21., 9.O.) A háborús hangulat 1944-re már Pakson is tetőzött, vitéz Kiss Kálmán boltja tele volt a végső harcra buzdító hatalmas plakátokkal: „Győzelem vagy Szibéria!” - ez volt rájuk írva. Így emlékezett Szelp János egy különös plakátra a Paksi Hírnök 1992. augusztus 14-i számában. Egy másikon vonatszerelvény volt látható. Az utolsó kocsin a vörös csillagos sapkában, puskával a vállán a halál ült csontváz képében, a sín mentén holttestek feküdtek. A kísérőszöveg: „Szibériába akarsz kerülni te is? SOHA! Akkor harcolj és dolgozz a győzelemért!”. 1944- ben a paksi ortodox hitközségnek 573 tagja volt, Steiner Gyula kereskedő elnökölte, Altmann Simon rabbi vezette. Az Aggok háza mellett a Chevra Kadishát és az Izraelita Nőegyletet a két paksi hitközség (ortodox, statusquo) együttesen tartotta fenn, a tagok is közösen voltak nyilvántartva. A paksi ortodox hitközség tagjai közül ez időben 52 fő volt munkaszolgálatos. így érkezünk el az 1944. március 19-i német megszálláshoz, mely során a paksi macskaköves főutcán is végigvonult a teherautós, oldalkocsi-motoros német hadi konvoj, melyből a 8. SS-tüzérezred állomásozott Pakson. A 22 éves Erhard Mösslacher (1921-1945) parancsnok már a német bevonulás másnapján azzal foglalkozott, hogy a paksi zsidóságot terrorizálja, és kivégzésekkel fenyegetőzött. 1944. március 22-én, egy szerdai napon Mösslacher SS Obersturmführer megjelent a járási főszolgabíró hivatalában (ma a Pro Artis Művészeti Iskola épülete), és leadta a zsidók mozgásának korlátozására vonatkozó szabályokat dr. Arany László szolgabírónak. Ezek alapján korlátozták a zsidók szabad mozgását az utcákon este hat és reggel hét óra között. Minden paksi zsidó üzletet sárga színű csillaggal kellett megjelölni, mellette betűkkel magyar és német nyelven kiírni, hogy „Zsidó üzlet - Judengeschäft”. A hitközség elnökei kötelesek voltak az összes zsidót feltüntető kimutatást készíteni, és minden családfő köteles volt a hitközség elnökénél délután négy órakor jelenteni, hogy a családjába tartozó személyek valamennyien Pakson tartózkodnak. A hitközség elnökei kötelesek voltak a kimutatást mindennap délután öt órakor a katonai parancsnoknál az ipartestület Petőfi utcai székházában bemutatni, és jelenteni az esetleges változást Abban az esetben, ha a tilalom ellenére bármely zsidó Paks községből eltávoznék, és ezt a hitközségek elnökei nem jelentik, száz zsidó kivégzését fogja a katonai parancsnokság elrendelni. Minden zsidó kereskedő köteles a kereskedésében lévő összes árucikkekről leltárt felvenni, és ezen kívül köteles a vagyoni helyzetét részletezve (ingó, ingatlan) feltüntető leltárt a községi elöljárósággal láttamoztatni. A jegyzőkönyvet dr. Arany László szolgabíró, Altmann Simon rabbi, Steiner Gyula orthodox hitközségi elnök, Horváth István statusquo hitközségi elnök és Mösslacher SS-parancsnok látták el kézjegyükkel. {Évszázadokon át III., 581-582.0.) Dr. Komis István paksi járási főszolgabíró megküldte az alispánnak a fenti jegyzőkönyvet Az alispán „tudomásul, irattárba” megjegyzéssel napirendre tért a németek intézkedései felett. (Folytatjuk!) dr. Hanoi János
