Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-09-09 / 17. szám
Az eltűnt városkép nyomában A Freund család szeszfőzdéje Fotó: magánarchívum 1FJ. FREUND IGNÄCZ FIAI bortermelők *és púiinka-főzde P A K S. w Paks, Fő utca 31. (balra), számla- és képeslaprészlet Ez alkalommal a Fő utca 31. számú épület múltjának eredünk a nyomába, melynek utcafrontján napjainkban gyorsbüfé, udvarában gumiszerviz és szerelvénybolt működik. Bár a főutca központjában áll, az eklektikus stílusú Weisz-ház mellett, az épület és az udvar jellege alapján nem egy klasszikus zsidó kereskedőházról van szó. Valamikor a kiegyezés idején kezdte meg Freund Ignác itt a pálinkafőzést. Később a konzervgyár elődjének számító mezőkémiai üzem szeszfőzdéjén kívül három kisebb szeszfőzde létesítésére adtak engedélyt Pakson. Klein Antal szeszfőzdéje volt a legnagyobb Biritón, az Ungár-féle szeszfőzde volt a legkisebb, a Freund-féle 1867-től működött, tehát Paks legrégibb szeszfőzdéje volt. A Freund cég 1870-ben nyitotta meg utcafronti kocsmáját, ahol saját termésű borai mellett pálinkáikat is árusították. (Paks monográfiája, 340.O.) 1892 tavaszán arról írtak a lapok, hogy a pénzügyőrök nagy szeszjövedéki kihágást fedeztek fel Pakson. Freund Ignác pálinkafőző 1891. október 1-jétől 1892 tavaszáig folytonosan főzte a pálinkát, pedig csak nyolc napra váltott magának engedélyt rá. Erős volt a gyanú, hogy a pénzügyőrökkel is összejátszott. A sajtóból képet kapunk a szeszfőzde udvarán uralkodó áldaüan állapotokról is: „Freund úr majd azt mondja, hogy ő egész télen át nem főzött..., mert a könyvek eltűntek, nincsenek; pedig az egész város tudja, hogy ott a főzés folyton ment, s aki nem akart is rá figyelni, annak a város közepén levő bűz és rendőrellenes (sic!) rondaság könnyen eszébe juttathatja azt, hogy rondaság csak ott lehet, ahol azt csinálják, márpedig Freund úrnak a háza előtt híres rondaság uralkodott mindenha, mely ellen nemcsak a szomszédok, de mások is számtalanszor panaszt emeltek az illetékes hatóságnál, de mindannyiszor hiába!” (Budapest, 1892.03.08.) Freund Ignác fiai a századfordulótól már a családi cégbe bejegyzett bor- és pálinka-nagykereskedők voltak. Gyermekei közül Ármin lakott feleségével (Rabinek Melánia), Leó (1899-?) és Ignác (1912-1943) nevű fiával az atyai házban, a Fő utca 31-ben. Lajos a közeli Villany utca 5. szám alatt, Nátán a Szent István tér 10. szám alatt élt családjával. Az első nagyobb tűzeset 1903-ban történt az üzemben: „Freund I. szeszgyára Pakson február 17-én éjjel kigyulladt és leégett. A gyárban nagymenynyiségű Spiritus volt hordókban, amit azonban sikerült még idejekorán megmenteni és ezáltal elejét venni a nagyobb bajnak. Ebben nagy érdeme volt a tűzoltóságnak, mely Bajó János főparancsnok vezetése alatt nagy munkát végzett’.’ (Tolnamegyei Közlöny, 1903.02.26., 6.o.) 1909-ben Freund Nátánék családi purimi ünnepségét zavarta meg egy késes legény: „Freund Náthán paksi kereskedő e hó 7-én lakásán purimi mulatságot tartott, midőn este fél 12 órakor Ádám Jakab, paksi lakos, legény erőszakkal lakásába behatolt és kinyitott kést tartva kezében mindenkit leszúrással fenyegetett. Onnét azonban kiutasították, majd kidobták. A csendőrség a tettest a paksi kir. járásbíróságnak feljelentette!’ (Közérdek, 1909.03.13., 5.o.) A Freund testvérek nevét ott olvashatjuk az 1922-ben alakult Paksi Közgazdasági Bank vezetőségi tagjai között. A szeszfőzdét ezidőben Freund Armin vezette. 1928-ban a szekszárdi selyemgyárban rendeztek szakmai kiállítást, ahol az érdeklődő közönség számára 60 kiállító 85 féle borral, a Freund paksi cég pedig nagyobb likőrkülönlegességekkel vett részt. 1928-ban megalakult az OMKE kereskedelmi kerület paksi szárnya, vezetői között a Freund család tagjai is ott voltak Kiss Kálmán mellett. 1929-től Lajos fia, Freund Nándor (1902—?) cégvezetői minőségét is bejegyezték. 1930 őszén az adósságba merült családi céghez vagyonfelügyelőt rendeltek ki, és kényszeregyezségi eljárás alá került. Tetézte a bajt, hogy 1931 júliusában a szeszfőzde leégett: „Pakson kigyulladt a Freundféle szeszgyár és a tűz oly gyorsan terjedt, hogy hamarosan az egész épület lángokban állott. Bár a tűzoltóság mindent megtett a tűzvész leküzdésére, munkája jóformán csak a lokalizálásra szorítkozhatott, és az épület a raktárral együtt a tűz martaléka lett.” (Pesti Napló, 1931.07.14.) Egy hónap múlva, 1931 nyarán a Paksi Közgazdasági Bank már árverezte Freund Ignác fiainak (Ármin, Lajos, Nátán) családi ingatlanjait, köztük a leégett Fő utca 31. számú házat, udvart és présházat, a hidegvölgyi, vácikai szőlőjüket, a csámpai szőlőjüket és tanyájuk gazdasági épületeit, a Villany utca 5. szám alatti és a Szent István téri lakásukat. Édesanyjuk, özvegy Freund Ignácné Grósz Róza ekkor már Nagytapolcsányban élt. (A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1931.08.19.) A válságból végül Lajos fia, Freund Nándor lépett tovább, egy másik családtaggal új vállalkozásba kezdett: „Freund Sámuel és Társai Központi Szeszfőzde. Paks (Tolna m.), Horthy Miklós-u. 31. Ez a közkereseti társaság kezdetét vette 1932. szeptember hó 15-én. Tagjai: Freund Nándor, Freund Sámuel és Kasza István paksi lakosok.” (Központi Értesítő) Folytatjuk! dr. Hanoi János
