Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-28 / 2. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2022. január 28. ■ 15 Az eltűnt városkép nyomában Régi paksi utcanevek (1. rész) Fotó: magánarchívum Paks, Főutca (Pach János dohányárudájának kiadása, 1930-as évek) Utcanevek már az 1800-as években léteztek, de az utcanévtáblák csak a 20. század elején jelentek meg. A Zsinagóga utcát a felső végén álló zsidó templom ihlette, majd később a másik végén épült villanytelep után Villany utcára cserélték a nevét. A tréfás nevű Békaváros Dunára kifutó utcáit gyakran elöntötte a jeges ár, főként a Halász, a Csónak, a Duna utcákat. Az Alvégen az Árok utca volt a Fél utca, mely egyik oldalán volt csak beépülve, másik oldalán sokáig fedetlen vízelvezető árok húzott ki a Dunáig. A Hattyú utca Babos utca volt, a Kosár utca régi neve Kosárkötő volt, mely az ártéri füzesekhez kapcsolódó foglalkozás emlékét őrzi. Paks 1888. évi utcaneveit a monográfia idézi a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjteményből: Báró, Duna, Égett, Fél, Hajma, Hidegvölgyi, Kápolna, Keskeny, Kosárkötő, Kornis, Köröszt, Lencse, Madár, Malom, Mészárszék, Milka, Nikszprod, Páli, Rosty, Vendel, Vödör, Zöld, Zsinagóga. Az első névadásokkor megfigyelhető az utcára illő jellegzetesség motivációja (Keskeny, Égett, Kereszt, Fél, Zsinagóga, Duna). Ugyancsak megjelenik az utcában lakók foglalkozására utaló névadás (Malom, Nikszprod (pékmester), Mészárszék, Kosárkötő). Még 1940-ben is egy tucat mészárszék működött Pakson, ezen hentesüzletek soráról nevezték el a mai Kossuth Lajos utcát Mészárszék utcának. Az egyik utolsó mészárszékbolt a 4-es számú házban volt, az utca legmagasabb, felső pontját pedig a régiek Bóha-hegynek hívták. Egyes elnevezések a területet birtokló nemes személyre utaltak: Horváth, Nedeczky, Sebestyén, Űri utca. Két utcát akkor még élő közbirtokosokról neveztek el (Kornis, Rosty), de a Báró utca is a tájrész nemes általi birtoklására utalt. A Rosthy utca a világutazó néprajztudós és fotográfus Rosti Pálról kapta nevét. A Virág utca korábbi nevén Nedeczky utca volt, annak alsó végén álló, Nedeczky András közbirtokos sarokkúriájára utalva. A Virág utca környékén található a Kutya-hegy, Boc-hegy, Isztringa-hegy. A Rákóczi utcát sokáig csak a nem túl fantáziadús Új utcaként jelölték. A Völgy utcát hívták Bagó köznek is. A Hunyadi utca Horváth utca volt, az Eötvös utca korábban Madár utca, a Zöldfa utcát pedig a rövidebb Zöld utcaként jelölték. A Hunyadi és Eötvös utcák határolta területet nevezték Rancza-völgynek, Alsó- Rancza-hegynek, Kis-Ranczahegynek Az 1889-es nagy paksi tűzvész sajtójában sok régi utcanevet említenek: „Délután 2 óra 40 perczkor óriási viharban kenyérsütés közben gyuladt ki az uj-utczában Jäger József háza és rövid idő alatt már lángban állottak az uj-utczával párhuzamos utczák és este 7 óráig 411 ház és présház égett porrá. [...] Még szerencse, hogy a tűz nem kapott le a nagy-utczára, mert akkor a város nyolcz tizedrésze menthetetlenül oda vesz. A hol a tűz pusztított: az uj-, Rosty, kereszt, hagyma-, keskeny-, virágvölgy-, hidegvölgy-, Horváth-, nixbrod-, virágutczákban, a disznópiaczon, a Ranczahegyen, a fehérvári utón az úgynevezett sárgödörben a baromfiak, a kutyák és a macskák bennégtek” (Borsod- Miskolci Értesítő, 1889.07.25.) 1896-ban a millenniumi ünnepség alkalmával az elöljáróság a község főbb utcáit jeles hazafiak nevére keresztelte át (Szent István, Széchenyi, Deák, Kossuth, Petőfi, Eötvös, Vörösmarty). A Kereszt utca elnevezése egyértelmű, miután az utca alsó és felső végén is kőkereszt állt. A Vörösmarty utcát Milka utcának hívták, az itt lakó, kóser mészárszéket üzemeltető zsidó hentesasszonyra utalva. Az 1905-ös összeírásban már közel 50 utcát említenek név szerint, de 17 utcának továbbra sem volt neve, a Vödör és a Nikszprod utcák pedig eltűntek Az utcanevek sosem voltak időtállóak, leginkább az adott korra nyújtottak tájékoztatást. Pakson az utcákat csak 1910-ben látták el névtáblákkal: „Paks község képviselőtestületének határozata folytán az utcák sarkai zománcozott utcai jelző táblákkal lettek ellátva, az utcákban a házak egyik oldalán páros, másik oldalán páratlan jelző táblácska van az utca megnevezésével. A táblácskákat a bonyhádi Perczel-féle gyár szállította a községnek” (Tolnavármegye és a Közérdek, 1910.10.24., 2. o.) A város főutcáját említik Nagy utcaként, Öreg utcaként, de hivatalosan Fő utca volt, ami 1930 és 1945 között egy élő személy nevét viselte: „Paks nagyközség március 1-én díszközgyűlést tartott, amelyen dr. Grosch József ügyvéd mondott magas számyalásu ünnepi beszédet, amelynek hatása alatt a képviselőtestület elhatározta, hogy főutcáját Horthy Miklós útnak nevezi el.” (Tolnamegyei Újság, 1930.03.05., 2. o.) A két világháború közötti új utcaneveken a keresztény-konzervatív kurzus hatása érződik Megjelennek történelmi személyek nevei (Báthory, Hunyadi, Rákóczi, Zrínyi, Kurcz György, Mádi Kovács György), valamint a korszak ifjúságának hazafias nevelésére (Cserkész, Levente) és a katonai szellemre utaló elnevezések (Laktanya, Vitéz) is. Más utcák új neve pedig a község katolikus jellegét domborította ki (jámbor Pál, Rókus, Szent János, Szent Flórián, Szent Vendel). A Pálit és a Fehérvári utat összekötő utcákban nádtetejű sváb parasztházak álltak, melyeken sok dalosmadár tanyázott, ezért lett Pipiskeváros. Az Akác és a Pál utca sarkán állt egy ún. Bab-kút, melynek lágy vizében a bab, lencse könnyen megfőtt, ez utalhat az Akác utca korábbi nevére: Lencse utca. (Forrás: Monográfia, 222-230.O.) (Folytatjuk!) dr. Hanoi János
