Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)

2022-06-24 / 12. szám

Mozaik Paksi Hírnök, 2022. június 24. ■ 15 A sisak a történelem egyik legrégebbi vé­dőfegyverzete, szinte egyidős a háborúk­kal. A legkorábbi őskori típusok még bőr­ből, állati koponyából és csontokból készül­hettek. Komolyabb védelmet biztosítottak a fémhasználat terjedésével a réz- és bronz-, később a vassisakok. Legkorábbi ismert áb­rázolásai a sumér és akkád korból származ­nak, a Kr. e. 3. évezredből. Az ókori sisakok közül közismert egy-egy jellegzetes görög vagy római forma a filmekből, képregé­nyekből. Bár a történelmi filmekben a főhő­sök gyakran sisak nélkül küzdenek a csaták­ban, hogy a színészek felismerhetőek legye­nek a néző számára, a valóságban ennek az ellenkezője volt az igaz. A vezérek, uralko­dók viselték a legjobb és legdrágább (legdí­szesebb) sisakokat a személyi védelem nö­velésére. A sisakok elterjedése a páncélzat egyik elemeként általános volt a középkor­ban. A gyalogos zsoldos seregek zöme vala­milyen egyszerűbb fémsisakot hordott, míg a lovagi sisakok egyre összetettebbek lettek. A lőfegyverek általános elterjedése és meg­bízhatóságának javulása hozott ebben jelen­tős változást. A 18-19. században a gyalo­gos katonák zöme egyre inkább valamilyen posztósapkát vagy keményített bőrből ké­szült sisakot hordott. Ilyen a jellegzetesen csúcsos német (porosz) Pickelhaube, amely keményített (főzött) bőrből készült. Fényes­fekete színűre festették, fém szegéllyel erősí­tették meg (a tisztek esetében általában ara­nyozott vagy ezüstözött), a koronához egy fémtüske is tartozott. Az első világháborúban a lövészárkokban a katonák egyik leggyakoribb sérülése a árgy/ történet különböző tüzérségi lövedékektől és re­­peszdaraboktól származó fejseb volt. így a 19. században általánossá vált különbö­ző szövetsapkák és sisakok helyett szük­ség volt egy nagyobb védelmet nyújtó esz­közre. Ez lett „a repeszek elleni védelemre szolgáló sisak”, vagy röviden és közismert nevén a rohamsisak. Az első kísérleti vál­tozatok mai szemmel elég furcsa formájú­­ak voltak, a tervezők középkori mintákhoz nyúltak vissza. Az első világháború három legismertebb és legjellegzetesebb formájú rohamsisakja az 1915-ös francia „Adrian Ml5”, az 1916-os brit „Helmet, Mark I” és a szintén az ebben az évben bevezetett né­met „Stahlhelm M1916” volt. Ezt a három fő típust használta a harcoló hadseregek zöme, kisebb módosításokkal. A legjobb védelmet a német sisak adta, mert védte a tarkót és a füleket is. Ez ne­hezebb is volt a brit és a francia változa­toknál, tömege 1-1,4 kilogramm között változott a méretétől függően. Az M1916 Stahlhelmet a hannoveri műszaki főisko­la tanára, dr. Friedrich Schwerd tervez­te. Krómmal és nikkellel ötvözött acélle­mezből készült, mely jobb védelmet nyúj­tott, mint például a sima acélból előállított francia és olasz sisakok. Vastagsága 1 mil­liméter volt. Elsősorban a repeszek ellen nyújtott védelmet, megfelelően közelről azonban az acélmagú pisztolygolyó is át­­vihette. A sisak formája a következő év­tizedekben lényegében nem változott, ki­sebb módosításokat végeztek rajta 1935- ben és 1938-ban. Az M1942-es változat kialakítása a háborús igényeknek volt kö­szönhető. A Führer közvetlen utasítására csökkenteni kellett az előállítás költségét. A hengerelt peremet megváltoztatták. Ez a perem a szoknya alja mentén kissé ki­­szélesedett, csökkentve a sisak által nyúj­tott védelmet. A hengerelt perem eltörlése ugyanakkor felgyorsította a gyártási folya­matot, és csökkentette az egyes sisakok­hoz felhasznált szükséges anyag mennyi­ségét. A sisakfestés színe jellemzően matt szürkészöld vagy szürkéskék volt. A hábo­rú végén készült M1942-es sisakokon na­gyobb gyártási hibákat is megfigyeltek a német ipart sújtó nehézségek miatt. A képen látható M1942 típusú német ro­hamsisak a városi múzeum gyűjteményé­ben található, bekerüléséről sajnos nincs adatunk. Festése lekopott, esetleg lemar­ták. A sisak bélése már nincs meg, a képen látható állapotban került a múzeum gyűj­teményébe. A sisakon több, repesz okozta bemeneti és kimeneti sérülés látható. Szabó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom