Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-06-10 / 11. szám
Mozaik A 20. század első évtizedeiben ugyancsak megmozgatta a fizikusok, vegyészek, orvosok és pénzemberek fantáziáját az 1898-ban felfedezett új elem, a rádium, amelynek felfedezője egy 29 éves, lengyel származású, Párizsban tanuló és kutató nő volt, nevezetesen Marya Sklodowska. A múzeumi könyvtárunkban található egy szakmailag nagyon érdekes ritkaság, Rudolf Brunngraber Rádium - egy felfedezés regénye című könyve. Az osztrák író kétkötetes műve 1936-ban és 1938-ban jelent meg magyar nyelven, Bibó Istvánné Ravasz Boriska fordításában. Mint a detektívregényekben, itt is egy titok izgatja, nyugtalanítja és hajszolja egymás ellen a regény szereplőit A főszereplők Marya Sklodowska és Pierre Curie, a titokzatosság pedig a „Sugárzó” nevű új elemet, a rádiumot veszi körül. Marya Sklodowska asszisztensként dolgozik a híres tudós, Henri Becquerel laboratóriumában. Becquerel a Francia Tudományos Akadémia ülésén jelenti be, hogy az uránérceken újfajta sugárzást fedeztek fel, amelyet uránsugaraknak javasol elnevezni. Marya nem azonosul ezzel az elképzeléssel, mert szerinte a sugarak - mérései alapján - nem az uránból jönnek, hanem egy eddig ismeretlen elemből, amely az ásványon belül van. Gondolatban ezt az elemet „Sugárzó” néven azonosítja, majd beszámol feltételezéseiről udvarlójának, Pierre Curie-nek, a Sorbonne fizikaprofeszszorának. Kapcsolatuk mind a magánéletben, mind pedig a tudomány terén gyümölcsöző lesz, ugyanis Marya feleségül megy Pierre-hez, és kutatásaik eredményességét Marie Curie a Francia Tudományos Akadémia 1898. dePaksi Hírnök, 2022. június 10. ■ 15 cember 28-i ülésén jelenti be: „Új elemet fedeztünk fel, amelynek a rádium nevet adtuk, és a rádium sugárzását radioaktivitásnak neveztük el.” Beszámol arról is, hogy 1 gramm rádium 3 milliószor erősebben sugároz, mint ugyanannyi súlyú uránium, és olyan intenzív kék fényt bocsát ki, amely nappal is látható. Ettől a bejelentéstől felbolydul a világ tudományos élete, a rádium hatalmas érdeklődést vált ki az orvostudomány, a fizika és a pénzvilág berkeiben. Ezt a felbolydulást mutatja be és érzékelteti a könyv szerzője egy orvos, egy fizikus és egy bankár személyén keresztül. Mivel az új elem nagyon ritka, hatalmas pénzeket mobilizál, kartellek, bányák és gyárak küzdenek a ritka ásvány birtoklásáért, amelyet elsősorban a rákkutatás és -gyógyítás területén hasznosítanak. A rádiumra is rátette kezét a kartell, amely drágít, és amelynek üzleti könyvében nincs rovat az emberiség és az irgalom számára. Csehszlovákiában, Joachimsthalban van a világhírű rádiumfürdő, amelynek lakói elsősorban a rádiumbányászok, akik rövid életet töltenek a bánya mélyén, hogy előteremtsék a rádiumot, amellyel a rákbetegségben szenvedő embereket gyógyítják. Ők bányászszák a gyógyító rádiumot, de mind meghalnak, átlagos életkoruk 34 esztendő, tájékoztatja az olvasót a Népszava keserű tudósítója 1935-ben. Sajnos a szélhámosok is megjelennek a rádium körül, akik minden betegségre ajánlják. Az egyik orvos kijelenti: boldog vagyok, hogy a rádiumnak üyen szédítően magas az ára, mert ha grammja nem kerülne 120 ezer dollárba, még több visszaélést űznének vele. A belgiumi rádiumelőállító és -feldolgozó gyár munkájába is betekintést nyújt a regény, kiemelve annak a tizenhét lánynak a tragédiáját, akik halálos rádiummérgezést kaptak a világító számlapú órák számlapjainak festésekor. A nők ugyanis a szájukba vették és „kihegyezték” azt az ecsetet, amellyel a világító rádiummasszát az óraszámlapokra kenték. A fizikus szembesíti a gyártulajdonost a saját lelküsmeretével, mondván, hogy ennek a tizenhét lánynak a csontjai még 1600 évig fognak világítani, mert a rádium felezési ideje ennyi A rádiumot hazánkban is felhasználták a rák elleni küzdelemben, és 1936-ban megnyitották a „Budapest főváros Eötvös Loránd Rádium- és Röntgenintézete” nevű kórházat a Bakáts téren, amely 1500 milligramm rádiummal kezdte meg gyógyító tevékenységét. Rudolf Brunngraber könyve tényregény a rádium kutatásának kezdeteiről, ám a múzeum hamarosan megjelenteti az Emlékező Füzetek sorozatában A rádium nyomában című kiadványát, amelyben az 1950-es évek elejéig követhető a rádiummal kapcsolatos események sora a korabeli napilapok segítségével. Beregnyei Miklós
