Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-05-27 / 10. szám
8 ■ Paksi Hírnök, 2022. május 27. Atomerőmű Elemzések az új blokkok energiapiaci környezetéről Korábban nagyon erőteljes volt a dekarbonizációs törek-Fotó: Paks II. Zrt. ség alakulhat ki, mivel az elsődleges forrásország Kína - emelte ki Hugyecz Attila. Az egyes energiaforrások összevetésére vonatkozó kérdésre a szakember elmondta, hogy akárcsak a szél-, nap- és vízi erőművek, úgy az atomerőművek sem bocsátanak ki üzem közben szén-dioxidot. Viszont ha az erőművek teljes életciklusát vesszük figyelembe az építéstől a lebontásig, akkor az atomerőművek és a szélerőművek tekinthetők a legjobb megoldásnak. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének adatai szerint ugyanis egy kilowatt villamos energia előállítása a nap- és vízerőművekben 40-48 gramm, az atom- és szélerőműben 12 gramm szén-dioxid kibocsátásával jár, ami a gázra és szénre jellemző 500-1000 grammos értékhez mérten elenyésző. Az ilyen és hasonló témákkal foglalkozó villamosenergia-piaci analíziseket tartalmazó írások mindegyike teljes terjedelmében olvasható a paks2.hu/elemzopercek oldalon. vés globálisan, Európában és hazánkban is, az elmúlt hetekben azonban újra kardinális kérdéssé vált az ellátásbiztonság is. Emiatt felértékelődnek az olyan technológiák - így az atomenergia -, amelyek mindkét kihívásra választ jelentenek. A témáról a Paks II. projekt szakmai elemzőcsapatának irányítója, dr. Hugyecz Attila beszélt a TelePaks Szinergia magazinjában. A Paks II. projekt elemzőinek 2020-ban indult sorozata, az Elemző percek másodízben jelent meg kötetként. Az évkönyvekben is szereplő analízisek formájában is testet öltő rendszeres és folyamatos piacelemző munkáról beszélt a TelePaks Szinergia című magazinjában dr. Hugyecz Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárság főtanácsadója. A szakember az aktualitásokról szólva elmondta, hogy a klímavédelem érdekében a dekarbonizáció állt mostanáig az egyes országok energiapolitikájának fókuszában, de az elmúlt hetekben az ellátásbiztonság vált kardinális kérdéssé. Emlékeztetett rá, hogy hazánk importkitettsége magas, átlagosan 30-32 százalék, ez a mérték Európában kiemelkedő. Az ebben rejlő kockázatra a Covid okozta válság is rávilágított.- Rendkívüli szükséghelyzetben minden ország a saját polgárai igényeit elégíti ki. Az elmúlt hetekben a környező országok energetikai miniszterei is úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben gond lesz az energiaellátással, első lépésként az exportot állítják le - emlékeztetett Hugyecz Attila. Hozzátette, hogy az erőművek Európa-szerte öregszenek, kérdéses, hogy szükség esetén lesz-e honnan importálni. - Ezért kell hazai erőműveket építeni - húzta alá. Az utóbbi időszakban az atomletve üzem közben az atomerőművek abszolút nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Számos ország döntött ezért úgy, hogy atomerőművet épít. Magyarország is törekszik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, hiszen nemcsak új atomerőművet épít, hanem rengeteg napelem is üzembe lépett már. A naperőművi beépített kapacitás jelenleg másfélszerese a nukleárisnak.- Ugyanakkor az időjárásfüggő megújulóknak rövid, 20-25 év az élettartamuk, lassan el kell kezdeni leszerelni őket, és meg kell oldani a hulladékkezelést. Komoly kihívást jelent a berendezésgyártás ritkaföldfém-igénye is (ilyen például a lítium), itt egy új függőenergia megítélése pozitívan változott, ami mögött a szakember szerint az a tény áll, hogy az ellátásbiztonság szempontjából stabil, kiszámítható technológia, il(X)
