Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-04-29 / 8. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2022. április 29. *15 A paksi Lidi áruház építése során, 2008- ban mintegy 2000 négyzetméteren régészeti kutatásokra került sor, amelynek során nemcsak a város korai történetére vonatkozó ismereteink gazdagodtak, hanem páratlan régészeti kincsek is napvilágra kerültek. A területen rendkívül nagy számú, összesen 117 régészeti korú objektumot dokumentáltak, amelyek három - időrendjüket tekintve egymástól igen távol eső - korszakhoz sorolhatók: az őskor korai periódusából, az újkőkorból (Kr. e. 5600- 5000) 15-20 objektum, az őskor utolsó szakaszát jelentő késő vaskorból (Kr. u. 400 - Kr. sz.) 2 objektum, míg a népvándorlás korának kezdeti időszakából, a hun korból (Kr. u. 433-455) 17 objektum. A szondázó ásatás kétségkívül legnagyobb szenzációját a hun kori emlékek megtalálása, a hím kori telep- és temetőrészlet előkerülése jelentette, korábban ugyanis a hun korra vonatkozó emlékek kizárólag Lussonium (Paks-Dunakömlőd, Bottyánsánc) területéről voltak ismertek - igaz, ott sem nagy számban, mindössze néhány tárgy utalt az erőd utánhasználatára e korszakban. A Lidi áruház területén a hun kori települést egy félig földbe mélyített, cölöplyukkal megerősített ház, valamint tárológödrök, árkok alkották. A teleprészlet közelében két sír került elő, egy fiatal nő és egy gyermek sírja, amelyek egy rövid ideig használt temetkezőhelyre, családi sírkertre [?] utalhatnak. A sírokban a korszakra jellemző tárgytípusok (fülbevaló, ruhakapcsoló tű, csat, kerámiaedény), valamint az egyik sírban a kora népvándorlás kori közösségek körében elterjedt - a keleti szépségideált imitáló - barbár szokás, a koponyatorzítás nyomai is előkerültek. A leletanyag szempontjából legizgalmasabb tárgy kétségtelenül a női temetkezés melléklete, egy állatalakot, pontosabban rovarformát imitáló ruhakapcsoló tű, úgynevezett cikádafibula. A fibula előlapja egy rovarformát (kabóca) mintáz, alakja hűen követi a rovarok anatómiai felépítését alsó részén gombszerű fej található, amelyhez egy hegyes tűszerű orr’ kapcsolódik; a fejet hengeres, négyszeres tagolással díszített tor követi, a tárgy alsó részén hármas sziromszerű’ beosztás van, a kétoldalt kinyújtott, ívelt, széles szárny között hangsúlyosan jelenik meg a potroh ábrázolása. A tárgy hátlapja sima, a ruházat összekapcsolását biztosító tűszerkezetre az erősen korrodálódott vasspirál részlete, valamint az ívelt, hajlított tűtartó utal. A hun korban - a népvándorlás korának más periódusaihoz hasonlóan - a ruházat egyes elemeit kisebb-nagyobb méretű kiegészítőkkel, ruhakapcsoló tűkkel, úgynevezett fibulákkal látták el. A fibulák a praktikái szempontok - ruhák, ruhadarabok öszszekapcsolása, rögzítése - mellett fontos díszítő- és kommunikációs felületek voltak, egyszerre közvetítették a tulajdonos társadalmi státuszát és kulturális-etnikai kapcsolatrendszerét. Hun kori cikádafibulák relatíve nagy számban ismertek a Kárpát-medencéből, formájukat, anyagukat és díszítésüket tekintve rendkívüli változatosságot mutatnak, a valódi ötvösremekeknek tekinthető arany, ékkőberakásos daraboktól az egyszerűbb készítéstechnikát igénylő ezüstből vagy bronzból készített, öntött, vésett darabokig - a paksi cikáda utóbbi csoportot gyarapítja. A cikáda mint díszítőmotívum és mint forma népszerűségét általában jól mutatja, hogy a ruhakapcsoló tűk mellett lószerszámokon és ruházatot díszítő elemeken (flitterek) egyaránt megjelenik. A hun kori cikáda formájú ruhakapcsoló tű, fibula feltehetőleg helyben, esetleg egy környékbeli ötvös műhelyében készülhetett, és talán közvetlenül vagy kereskedő(k) közvetítése révén jutott el a későbbi Paks területén megtelepedett hun uralom alatt élő közösség női tagjához. Az egykori tulajdonos, a cikádafibula viseletével a korabeli népvándorlás kori multikulturális divatot követte, mindemellett e különleges tárgy bizonyosan fontos szimbolikát is hordozott használója számára. A bemutatott hun kori ruhakapcsoló tű megtekinthető a Paksi Városi Múzeum állandó tárlatának helyet adó Paksi Metszet Régiségtár megnevezésű kiállítási egységében. dr. Fazekas Ferenc
