Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-04-08 / 7. szám
16 ■ Paksi Hírnök, 2022. április 8. Mozaik „ERBE-s nem lesz, hanem születik”, vallották régen önmagukról az Erőmű Beruházási Vállalat (ERBE) dolgozói, akiket vándorló beruházókként is emlegettek. Egy beruházásnál ők voltak az első érkezők és az utolsó távozók, ám ez a helyzet az atomerőmű építésénél megváltozott, de erről majd később. A II. világháború után az 1947. augusztus 1-jén indult hároméves terv volt az ország újjáépítési terve, amelyet két és fél év alatt teljesített az ország. A továbblépés mikéntjét az 1950. január 1-jén indult ötéves tervben határozták meg. A törvénybe iktatott terv II. fejezete a termelés és a beruházások terve volt, amelyben a 10. § a villamosenergia-termelés mértékét szabta meg. Az 1949. évi 2200 millió kWh-ról 4270 millió kWh-ra kellett növelni a vülamosenergia-termelést. Új erőművi beruházások indultak, mint például Várpalotán, Barcikán és Mohácson a csekély fűtőértékű szén és lignit hasznosítására épülő erőművek. A megtermelt villamos energia gazdaságos elosztására és szállítására új 100 kV-os elosztó állomásokat és 850 km hosszú 100 kV-os távvezetéket kellett kiépíteni. Ehhez az erőműépítési programhoz egy külön vállalatot kellett alapítani, ez volt az ERBE, amely 1950. február 2-án kezdte meg országépítői tevékenységét. A paksi atomerőmű beruházás végrehajtásával is az ERBE-t bízták meg, nekik kellett az építésre kijelölt több mint száz vállalat munkáját koordinálni. Pakson az ERBE által összehívott első tárgyalásra és helyszíni szemlére 1967. április 12-én került sor, ahol közel 50 vállalat és intézmény 76 képviselője jelent meg. történet Az ERBE hozta létre az atomerőmű négy blokkjának fő szállítói szerződéseit, valamint 1985-ig irányította is az építési-szerelési, illetve az üzembehelyezési munkákat. Az ERBE a városért is sokat tett, bizonyítja ezt, hogy két dolgozójuk megkapta a Paksért emlékplakettet és ketten a Paks Városért emlékérmet. A Paksra települést 1973-ban kezdte meg az ERBE, megépíttette a Nyárfa utcában a fabarakkjait, ezzel párhuzamosan az építkezés területén az úgynevezett 101 -es irodaházát. Beruházóként tetemes létszámmal volt jelen az építkezésen, az elhelyezési szolgáltató főosztály 201 fővel, a helyszíni szolgáltató főosztály 297 fővel, a helyszíni főmérnökség pedig 144 fős volt. Sokan emlékezhetnek két helyszíni főmérnökre, Varga Tiborra és Balogh Ernőre, akik közvetlenül irányították az építkezést. (Balogh Ernő Hittel és akarattal című önéletírásában foglalja össze a vállalatnál töltött éveit, köztük a Pakssal kapcsolatos emlékeit.) Az építkezés területére történő belépések rendjét is az ERBE határozta meg, és jól látható, feltűnő belépési plaketteket rendszeresített, például a mellékelt fotón látható gépjárműbelépési zománcozott plakettet (valószínűleg Bonyhádon készült). Az építkezés területére történő belépés rendjét megszigorították, miután közelgett az 1. blokk üzembe helyezése, ületve 1980. október 7-én megérkezett az első üzemanyag-szállítmány. 1981. november 2-ától az építkezés területére történő belépéshez fényképes belépési igazolványt rendszeresítettek Üzemtörténeti szempontból fontos forrásanyag az ERBE Áramkör című negyedéves üzemi lapja, amely az 1970-es évek közepén jelent meg először, és számos példánya megtalálható az Atomenergetikai Múzeumban. Gyűjteményünkben van az ERBE „Wigner brigád” naplója is. Végül említsük meg, miért nem az ERBE hagyta el utoljára a beruházás területét. A 2. blokk átadása után a PAV vezetése úgy értékelte az építkezés helyzetét, hogy a saját szakembereivel is képes lesz a hátralévő két blokk felépítésére és üzembe helyezésére. A beruházó és az üzemeltető között vita alakult ki az építkezés folyamatos irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban, továbbá az üzemeltető PAV kellő jártasságot szerzett az építkezés során, amelyből következett, hogy az ERBE kiiktatható volt a folyamatból. Az ERBE történetében ez volt az első eset, amikor nem az ő akaratuk teljesült. A téma iránt érdeklődőknek ajánlom a napokban megjelent A Pémya - Visszaemlékezések című könyvet. Beregnyei Miklós Az ERBE első felvonulási irodája és barakkja, 1969
