Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)

2021-06-11 / 11. szám

16 ■ Paksi Hírnök, 2021. június 11. Spc Rangos kitüntetést kapott Hangyási László mesteredző Fotó: Szaffenauer Ferenc/archív Hangyási László nyolcadik dános dzsúdómester versenyzőként kétszer nyert magyar bajnoki címet, 1980-ban és 1984-ben, és tag­ja volt a magyar válogatottnak. A magyar dzsúdósport legsikere­sebb edzője, mostanáig csak az ő tanítványa, Kovács Antal (Bar­celona, 1992) tudott olimpiai aranyérmet nyerni. Felnőtt világbaj­noki címmel is csak két ASE-versenyző, Kovács Antal (Hamilton, 1993) és Braun Ákos (Kairó, 2005) büszkélkedhet, ők az Év spor­tolója címet is elnyerték Magyarországon. Mindemellett négy to­vábbi világbajnoki és tizenhárom Európa-bajnoki érem, megany­­nyi hazai és nemzetközi siker kovácsa volt. Harmincöt éve, 1986- ban került Paksra. A paksi klub dzsúdószakosztálya az elmúlt három évtizedben minden olimpián képviseltette magát, s a 2021- es tokiói ötkarikás játékokon is lesz ASE-versenyző. A Magyar Olimpiai Bizott­ság közgyűlésén a legmagasabb rendű kitüntetést, a MOB Ér­demérmet kapta meg Hangyási László mesteredző, a magyar dzsúdósport legeredményesebb trénere. A kitüntetés kapcsán röviden áttekintettük az elmúlt 35 évet.- Fiatalon kezdte az edzös­­ködést. Mi volt az oka?- A sérülések miatt korán abba­hagytam a versenyzést. Szekszár­­don, majd a Honvédban kezd­tem az edzői munkát. A Hon­védban már segítettem Hajtós Bertalan felkészítését az Európa­­bajnokságra (megnyerte, 1986 Belgrad, 71 kg - a szerk.), és utá­na jöttem az ASE-hoz.- Az Európa-bajnok Tuncsik József indította be a paksi dzsú­­dót. Amikor idejött, milyenek voltak a körülmények?- Ő akkor már keveset járt le, gyakorlati munkát nem vég­zett, inkább szakmai tanácso­kat adott. Az volt a hőskor, ren­getegen dzsúdóztak, abban az időben sok család jött az erőmű építkezésére, nagyon sok gyerek volt. Pónya József az egyesület megalakításakor a tömegsportra is hangsúlyt fektetett, ebben so­kat tett Tuncsik József, aki bevit­te a cselgáncsot az iskolai testne­velésórákra. Annyi gyerek volt akkor, hogy be lehetett indíta­ni a sporttagozatot. Minden is­kolában tartottunk edzéseket, sok kis teremben dolgoztunk. Tudtunk utánpótlásversenyek­re menni a diák A, B, C korosz­tályban.- Aztán kezdtek jönni a nem­zetközi eredmények is.- Akkor még nem volt ifi Eb, de volt helyette az IBV (Ifjúsági Ba­rátság Verseny - a szerk.). Jöttek az aranyak, dobogós helyezések, Kanczler István, Krausz Tamás, Kovács Antal, Bán Zsuzsi, majd Till Barbara és Till Regina ré­vén, utóbbiak az Európai Ifjúsá­gi Olimpián is indultak Kovács Antal 1991-ben nyert junior Eb bronzérmet, majd 1992-ben fel­nőtt Eb bronzérmet, azzal került be az olimpiai csapatba, és nyert Barcelonában. Akkor ifjúságitól felfelé mintegy 30 versenyzőnk volt, alatta pedig közel 200 gye­rek. Mindig volt valaki, aki húz­ta maga után a többieket, Krausz Tamás, Kovács Antal, Till Bar­bara, Braun Ákos, Bor Barna, Mészáros Anett, Csoknyai Lász­ló, és most Pupp Réka, Cirjenics Miklós.- Ennyi tanítványhoz edzők is kellettek. Kik foglalkoztak ak­kor a gyerekekkel?- Az edzői létszám mindig megvolt, négyen-öten voltunk, az utánpótlással ketten-hárman foglalkoztak. Váradi János, Riz Béla, Keszthelyi László, Szinger Ádám. A dzsúdóteremben Tóth Bélával voltunk, amikor távo­zott, én lettem a vezetőedző. Később jött Dobai László, Nagy Attila.- Régóta tervben van az új dzsúdócsamok. Hogy áll a meg­valósítás?- Az, hogy így szét vagyunk ta­gozva, kényszermegoldás. Most már szeretnénk ezt egy nagy helyre cserélni, ami úgy néz ki, már formálódik. A nagyon ki­csiknek meg a kezdőknek jó a csoportos foglalkozás, de ha elkészül az ASE-sporttelepen a csarnokunk, a nagyobbakat már lehet együtt foglalkoztat­ni. Akkor már lehet több kor­osztályt párhuzamosan edze­ni, látják egymást, a fiatalabbak tanulhatnak az idősebbektől, már ez formálja őket. A gye­rekeknek gondot okoz a vál­tás, ha már máshoz, máshova kell edzésre menni. Ráadásul 18 évesen elmennek továbbta­nulni, mert Pakson nem adott erre a lehetőség. Többen is a le­velező oktatást választották - Braun Ákos, Till Barbara, Ko­vács Antal -, hogy itthon ma­radjanak.- Látszik már a Pupp Réka utáni generáció?- Formálódik, de a pandémia nagyon odavert az utánpótlás­nak, persze minden sportág­ban, nem csak nálunk. Leállí­tották a versenyeket, a központi edzéseket, volt, amikor a klub­edzéseket is szüneteltetni kel­lett, a motiváció alábbhagyott. Nagyon kemény a helyzet, kér­dés, hogy az újraindulás hogy sikerül. Szerintem most lesz egy űr, a serdülők kiesnek, és az utánpótlás korosztályban lesz egy hullámvölgy.- Utazik a tokiói olimpiá­ra? Mit vár Pupp Rékától és Cirjenics Miklóstól?- Sajnos nem tudok kiutaz­ni, mert borzalmasan leszűkí­tették a kísérők számát. Remé­lem, Braun Ákos mehet, mert ő keretedző is egyben. A klub­edzők között is feszültség van, hogy ki mehessen, de az olim­piai csapatvezetői létszámot is erősen limitálják. Milyen ered­ménnyel lennék elégedett? Egy éremmel. Mikinek még rezeg a léc, hogy meglegyen a kvótája, de úgy néz ki, a konkurenciá­nak sem könnyebb a dolga. Ré­kának már biztos a helye. Kovács József

Next

/
Oldalképek
Tartalom