Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-03-12 / 5. szám
Közélet Paksi Hírnök, 2021. március 12. ■ 5 Paksi építésügyi kisokos Meghatározó karakterek-történelmi belváros Fotó: Babai István/archív A sorozat előző részeiben betekintést nyerhettek az építésügyben bekövetkezett szervezeti és szemléletbeli változásokról, és az általános építészeti követelményekről. Ez alkalommal az építészeti jellemzők szerinti megkülönböztetések témája áll a fókuszban. Városunk megjelenésében magán viseli a különböző korok építészeti jegyeit, az utcák kialakítása, a telkek elrendezése és beépítése tükrözik az építéskori jellegzetességeket. Más hangulata van a legrégebbi városrészeknek, mint például a Szent István tér, a Szentháromság tér, a Kalap utca, a Templom utca, vagy mondjuk a Csónak és a Halász utcák környékének a maguk görbe vonalvezetésével, kistelkes, sűrű beépítésével, mint a későbbiekben kialakított nyílegyenes, szélesebb utcáknak, a nagyobb telekméretű telkekkel és lazább beépítésekkel. Még szembetűnőbb a különbözőség a lakótelep és az óváros között. Az általános jellegzetességek mellett az egyes városrészeknek sajátos megjelenésük van, egyedi stílussal, jellemző épületelhelyezéssel és tömegformálással rendelkeznek. Sajnos a rendszerváltás előtti, a településekre jellemző egyedi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó építészeti szabályozás miatt a régi településrészekben megjelentek eltérő beépítések, melyek az évtizedek alatt gyógyítható sebeket okoztak a városképben. Gondoljunk csak a korábban kialakult utcafrontos beépítések között megjelenő előkertes épületekre. Ugyanakkor az abban a korszakban kialakított új utcáknak is megvan a saját, és csak arra a korra jellemző stílusuk. Ezek a különbségek szükségessé teszik, hogy a településképi rendeletben is megjelenjenek az általánostól eltérő sajátos szabályok. A Településképi arculati kézikönyv készítői részletes vizsgálatot tartottak a városban, és az évek során bekövetkezett változásokat figyelembe véve adtak javaslatot az egyes eltérő karakterű területek meghatározására. A vizsgálat eredménye megmutatta, hogy kisebb eltérésekkel, de a jellemző karakterek megegyeznek a helyi építési szabályzatban meghatározott építési övezetekkel, ezért ezek elnevezésükben is hasonlóak. A várost tíz, a településkép szempontjából meghatározó, eltérő karakterű területre osztották fel. Ezek az alábbiak: történelmi belváros, új városközpont/újváros, telepszerű beépítések, kisvárosi terület, kertvárosi terület, falusias terület, kertes mezőgazdasági terület, pincék és présházak területe, gazdasági terület, sport és rekreációs területek. Az egyes karakterek lehatárolásáról a településképi rendelet (TKR) 2. számú mellékletéből lehet tájékozódni. Fontos megjegyezni, hogy a helyi építési szabályzat övezeti besorolása és a karakterek csak megközelítőleg azonosak. Minden esetben meg kell nézni mindkét dokumentumot, és együttesen alkalmazni az övezeti előírásokat és a településképi szabályokat. Szemléletes példa erre a történelmi belváros karakter. Korábbról emlékezhetünk a „történelmi városközpont” helyi védelem alatt álló területre, amelynek szabályozása a TKR-ben mint helyi értékvédelmi területre vonatkozó egyedi követelmény jelenik meg, és átfedésben van a történelmi belváros karakterrel. Ha a két térképet összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy vannak olyan területek, melyekre mindkét szabályozás vonatkozik. A helyi értékvédelmi terület előírásai értelemszerűen szigorúbbak és részletesebbek a történelmi belvárosra vonatkozó szabályoknál. A terület Deák Ferenc utca, Szent István tér, a Dózsa György út Rosthy utcáig és Árok utcáig határolt sávjának jellemzőit az arculati kézikönyv fényképekkel és ábrákkal mutatja be. A kézikönyv vizsgálja a telepítés, a tömegalakítás, a hajlásszög és tetőforma, az építési anyagok jellemzőit, és megalapozza a TKR-ben megfogalmazott előírásokat, melyekben ismételten a meglévőhöz való alkalmazkodás, az illeszkedés követelménye teljesül. A területre jellemző magas tetős, földszintes épületnél 38-45 fokos, emeletes épületnél 30-40 fokos hajlásszögű tető, és hagyományos anyaghasználat a követelmény. A rendelet megadja a hagyományosnak tekintendő anyagokat is, amelyek jellemzően a színezett vakolat, a nyers vagy festett tégla, a szabályos rakású faragott kő, a tetőkön égetett cserép vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép. Ha a történelmi belváros karakter területén van telkük, keressék meg a helyszínhez illő, a mai kor elvárásainak megfelelő és egyben hagyománytisztelő stílust. A sorozat következő részében az új városközpont, valamint a telepszerű és a kisvárosi karaktereket mutatjuk be. Vassné Skerlanitz Katalin
