Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-03-26 / 6. szám
Közélet Paksi Hírnök, 2021. március 26. M 5 Paksi építésügyi kisokos Új városközpont, Telepszerű és Kisvárosi karakterek Fotó: Babai István/archív Az új atomerőművi blokkok építése során várható lakosságszám-növekedés olyan mértékű infrastrukturális, illetve szolgáltatói igényeket vet fel, amelyeket a város jelenlegi adottságaival nem lehet kiszolgálni. Aki figyelemmel kíséri a folyamatot, emlékezhet az ezzel kapcsolatban néhány évvel ezelőtt zajlott településrendezési munkára, és hogy véleményével, ötleteivel részt vehetett a változások kidolgozásában. A felmérések kimutatták, hogy a jelenlegi városközpont területén további fejlesztésre nincs lehetőség, a szükséges igények kielégítése csak területbővítéssel oldható meg. Jogos igény mutatkozott arra, hogy a bővítésnek szerves egységet kell képeznie a meglévő épületállománnyal, így esett a választás a volt konzervgyár területére, bővítve azt a Nyárfa utcáig. Ez a megoldás egyben lehetőséget ad a volt konzervgyári épületek hasznosítására, amire példa az egykori gyár egyik üzemcsarnokából kialakított, országos elismertségű Paksi Képtár. A lakásszükséglet kielégítésére a Pollack Mihály utca be nem épített oldalán kerülhet sor. A kb. 500 lakás megépítése szükségessé teszi szolgáltatások telepítését is, amire új intézményi és szolgáltatóterületet jelöltek ki a Pollack Mihály utcától északra. Már kialakult városközponti terület a lakótelep intézményi és szolgáltatóközpontja, valamit a Liget utca, a Tolnai út és Domb utca által határolt terület. A Településképi rendelet (TKR) bármilyen építési tevékenység esetén, az egységes településkép érdekében, egyes közterületekkel jól körülhatárolt építészeti egységet alkotó tömbökben beépítési terv készítését és egységes anyaghasználatot ír elő. Tiltja a magas tetős kialakítást a Táncsics Mihály utca-Dózsa György út-Tolnai út-Nyárfa utca és 6-os számú főút által határolt, a Pollack Mihály utcától északra fekvő, és a Liget utca-Tolnai út-Domb utca által határolt területeken. Az ezeken kívül eső részeken bizonyos esetekben zöldtetők kialakítását írja elő. Az atomerőmű építésekor és a bővítéskor is fellépő tömeges lakásépítési igény csak többszintes épületek építésével volt és lesz kielégíthető. Ezek jellegükben, megjelenésükben jelentősen eltérnek a történetileg kialakult, kisvárosokra jellemző zárt sorú, egy-két szintes, valamint földszintes, saját telkekkel rendelkező beépítésektől. A településképben betöltött különleges szerepük miatt a szabályozásban sajátos előírásokat igényelnek - önálló karakterként, mint „telepszerű beépítések”. A város abban a különleges helyzetben van, hogy elődeink a lakótelep építésekor a panelos épületek tervezésénél az egyediségre törekedtek, az országosan jellemző sűrűn telepített, jellegtelen, egyforma épületek helyett laza beépítést, sok zöldterületet terveztek, és az épületek külső megjelenését egyedi homlokzati díszítőelemekkel tették változatossá. Feladatunk ennek az egyediségnek a megőrzése és továbbvitele a jövőbeni építések során. Az elmúlt években többször felmerült, ismételten jelentkező igény az erkélyek és lodzsák beépítése. Az egységes megjelenés érdekében ez csak az épület egészére vonatkozó koncepcióterv alapján lehetséges. Aki telepszerű, többszintes épületben lakik, annak tudomásul kell vennie, hogy homlokzatot érintő átalakításnál alkalmazkodni kell az épületre jellemző kialakításhoz, és változtatás csak az épület egészére, esetleg az utcára vonatkozó egységes terv alapján végezhető. A történelmi belvároshoz kapcsolódva halmazos telekszerkezetű, sűrű beépítésű területrész alakult ki, ahol a zárt sorú kialakítást néhol már felváltja a lazább, oldalhatáros, zömmel családi házas beépítés, tükrözve a hajdani mezővárosi jelleget. Ez a terület - legnagyobb részben a Deák Ferenc utca, a Dózsa György út, az Alvég, a Békaváros, a Kossuth Lajos utca és hozzá csatlakozó utcácskák - alkotja a kisvárosi karaktert. A keskeny telkek meghatározták az épületek szélességét, az alkalmazott tetőhajlásszög és -forma egységes épülettömegeket eredményezett, mely sajátos megjelenést biztosít a területnek. Mivel szervesen kapcsolódik a történelmi belváros karakterhez, ezért a településképi előírások is hasonlóak, viszszatérve a meghatározott traktusszélességhez, a tetőhajlásszöghöz és a hagyományos építési anyagok használatához. Ki kell emelni a homlokzati felületeken a földszínek, és a tetőkön az égetett agyagcserép vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép alkalmazásának szabályát. Elterjedt a városban a ma divatos szürke homlokzat és szürke (antracit) cserép igénye - mielőtt megrendelnék az építési anyagot célszerű tájékozódni alkalmazásuk lehetőségéről. A szabályok, azaz a helyi építési szabályzat, a településképi rendelet és a Településképi arculati kézikönyv továbbra is olvashatók a város honlapján (paks.hu) a Városfejlesztés fül alatt. A szabályok közötti eligazodásban segítséget nyújt a polgármesteri hivatal műszaki hatósági csoportja. (Folytatjuk!) Vassné Skerlanitz Katalin
