Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-03-12 / 5. szám
10 ■ Paksi Hírnök, 2021. március 12. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában Az uradalmi Nagyvendéglő és a Kaszinó Fotó: magánarchívum Szinte uralja a városképet a Szent István téren az Erzsébet Nagy Szálloda klasszicista épülete. Az országúton suhanó hintók megállója lehetett a régmúlt időkben, hiszen itt századok óta vendégfogadó állt Belül bodor pipafüstbe burkolódzó ffakkos urak képe dereng fel, amint csillogó tükrök között kísérik asztalhoz a szép ruhákba öltözött báli dámákat. A Paks főteréről készült 1808-as Schneemann-féle térképen olvasható, hogy a mai szálló helyén állt a Száraz família árendájába tartozó Fogadó a Fehér Hajóhoz (Diversorium ad Albam Navim), míg szemközt a későbbi Flórián-sarokház helyén a Daróczy család tulajdonolta Fogadó a Zöldfához (Diversorium ad Viridem Arborem) nevű vendéglő. Egy 1816-os felhőszakadás romba döntötte mindkettőt, de a tulajdonos közbirtokosok helyreállították, és időről időre meghirdették bérletüket: „Tolna vármegyében kebelezett paksi közbirtokossághoz tartozó kir. haszonvételek, úgymint a Hajóhoz és Zöldfához nevezett vendégfogadók, és azokhoz csatolt korcsmáltatás jussa a reánk következő 1834-dik észt. Szt. György naptól kezdve 3 egymást követő esztendőkre árverés útján haszonbérbe fognak bocsájtatni.” (Hazai Tudósítások, 1833/2.) 1840-ben az uradalom téglákat égetett ahhoz a nagy építkezéshez, amelynek eredményeként a Fehér Hajó fogadó helyén felépült az emeletes, klasszicista stílusú Nagyvendéglő, és ekkor már ezt hívták Zöldfa Kávéház és Vendéglőnek. Egyes források szerint 1844-re készült el, de ennek ellentmond, hogy 1841-ben a Pesti Hírlap már hirdette a paksi „nagypiaczon újonnan felépült uradalmi közös vendégfogadó épületében lévő két bolt”bérbeadását. 1842-ben ugyanezen lap közölte „az újonnan épült paksi közös nagy vendégfogadó tulajdon bormérései kávéházzal s tánczteremmel" való haszonbérbe adását. Az emelet bal oldalán kapott helyet a középfolyosós szállodarész, jobb felén a kaszinó, az udvar felé pedig a nagyterem. A paksiak csak egyszerűen Nagyvendéglőnek hívták, a környék egyetlen fogadója volt vendéglővel, kávéházzal, szállodával, kaszinóval, impozáns bálteremmel, az udvaron pedig istállókkal és kocsiszínekkel. (Monográfia, 364.0.) Megnyitása után a sarki, korábbi Zöldfa fogadót bezárták; 1853-ban minden bizonnyal még ezen épületről szólt a hirdetés, mely szerint: „...a piaczon létező úgynevezett Zöldfa uradalmi ház, mely belső fundusával egész a Dunára kiterjed, épületfakereskedésre kiszemelt alkalmatos hely az alatta lévő Duna-parttal, haszonbérbefog bocsáttatni.” (Budapesti Hírlap, 1853.10.26.) Később a sarki ház új tulajdonosa Flórián János kereskedő lett, benne pedig üzletek nyíltak (Flórián, Kis Pál, Schwarcz). A nagyszálló valósággal megállította az utazót az észak-déli postaút derekán. Már a zsinagóga környékén megjelent a látómezőben a tetőzete, majd közeledve a hatalmas timpanon, végül a Szent István tér zárt sorú beépítése révén a tér oldalán sorakozó épületek szinte rávezették a tekintetet a szállóra. A legenda szerint Pest-Pozsony-Paks volt az a híres három P-betűs hely, ahol az ország első kaszinói megnyíltak. A Deák Ferenc bábáskodásával 1842-ben alapított Paksi Kaszinó a társasági élet és a politizálás színtere volt, ahol mindenki megfordult a környékbeli földbirtokosok közül. A fiatal Jámbor Pál is itt futott össze a haza bölcsével: „E kisváros kaszinójában láttam először tanulókoromban és ott ismertem meg Deák Ferencet, akkor Zala megye követét.” 1851-ben bezáratták, de 1862-ben újjáalakult, és 1945-ig működött. A Paksi Takarékpénztár is a kaszinó helyiségében tartotta a szokásos közgyűléseit, időnként zártkörű táncvigalmakról is hírt adtak a lapok. Paks első könyvtárát a kaszinó megalapításával egy időben rendezték be a nagyvendéglőben, ahol a paksi arisztokraták érdeme, hogy a szórakozás és a politizálás mellett gondoltak a műveltség ápolására is. Az épület állapotáról 1891-ben már nem zengtek ódákat: „Egy szál óda. Alig fogja eltalálni bárki is magyarázat nélkül hogy e három szó mit jelent. E felirat évek hosszú sora óta díszeleg a paksi nagy vendéglő homlokán, ahol a Szálloda szóból az idők romboló keze egy L betűt lesodort, s azt évek óta nem tartották érdemesnek visszaragasztani. Aki a paksi főúton áthalad - mindenkinek bántólag szemébe tűnik ez a felirat, melyet a mostani bérlő, aki 19 évig bíró is volt, ha megcsináltatná, csak szépészeti érzékének adhatná vele jelét." (Szekszárd Vidéke, 1891.01.15.) Girst Ádám korábbi városbíró volt a bérlő, aki újra fel akarta futtatni a szállodát. Rászánta magát a belső tatarozásra is, de betegsége miatt végül át kellett adnia a bérletet másnak. (Folytatjuk.) dr. Hanoi János Nagyszálloda, Kis Pál kiadása (képeslaprészlet, 1901)
