Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-07-30 / 14. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2021 július 30. ■ 19 A képen látható számítógép egy ma már ritkaságnak számító, hazai gyártású Videoton TVComputer (TVC) az 1980-as évek második feléből, amely egy általános iskolai selejtezés során került a Paksi Városi Múzeum gyűjteményébe. A Paksi Hírnök egy korábbi számában már bemutattunk a korszakból egy másik gépet, a Commodore Plus/4-et, ami akárcsak a TVC, a hazai iskolaszámítógép-programban került az intézményekbe. A program története 1981-ig nyúlik vissza, amikor a Művelődésügyi Minisztériumban megkezdődött a számítástechnikai oktatás hosszú távú programjának kidolgozása. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények gépekkel való ellátását szervező iskolaszámítógép-program végrehajtására a Tudományszervezési és Informatikai Intézet (TII) kapott felkérést. Az első program (1983) keretében minden középiskola kapott egy-egy gépet (néhány iskola többet), amelyek zömében a magyar HT-1080Z típusúak voltak. A programot sikeresnek ítélték, és célul tűzték ki a „számítástechnikai népoktatás” kiterjesztését. Ennek keretében a Magyar Televízió iskolatévé szekciója sorozatot készített TVBasic címen, és kísérleti jelleggel megkezdődött az általános iskolák ellátása is mikrókkal. (A „mikro” a „mikroszámítógép” szó rövidítése, és elsősorban a kisebb, otthonra szánt számítógépekre használták az 1980-as években, mint a Commodore 64 vagy ZX Spectrum és társaik. Mára a szó kikopott a köznyelvből, illetve más, elsősorban konyhai készüléket értörténet ■■■ tünk alatta. A BASIC egy 1964-ben kezdőknek kifejlesztett általános programozási nyelv, mely általános volt a 1980-as évek otthoni gépein.) A második hazai iskolaszámítógép-program pályázatát 1985-ben írták ki, és a következő év márciusában hirdettek eredményt. A program célja az általános iskolák ellátása mellett a gépszámok emelése volt a középiskolákban. A pályázat győztese az általános iskolák számára a Commodore 16 lett, a második pedig a Videoton TV Computer 32 kB-os változata. A beszerzést nem központilag intézték, így az egyes iskolák általában maguk döntöttek, milyen gépet választanak. A többség a legjobban elterjedt és a legtöbb programmal ellátott valamilyen Commodore gépet szeretett volna. így kerültek igen magas számban C16 és Plus/4 mikrók az általános iskolákba. A középiskolai pályázaton győztes PrimoPro hazai gyártású gépekre például nem volt elég kereslet, így sorozatgyártásuk veszteséges lett volna. A Videoton gyár a VTC alapját jelentő német licencgépet jelentősen fejlesztette és átalakította a pályázat kapcsán. A Videoton VTC 32 kB-os változatából kb. 3000-et, az erősebb 64 kB-osból 9000 darabot értékesítettek 1988-ig, főleg az iskoláknak. A típus gyártása 1989-ben leállt, a tömeges Commodore és Spectrum felhasználói bázis gyakorlatilag teljesen kiszorította. A VTC programellátottsága is messze elmaradt említett kortársaitól, a források szerint kb. 40-50 darab eredeti (speciálisan erre a típusra írt) programot lehetett az üzletekben vásárobi hozzá. Nem hivatalos átalakításokkal természetesen több Commodore és egyéb program is elérhető volt a géphez. A VTC drágább volt, mint egy C16 vagy Plus/4, a képen látható 64+ változat ára 13-16 ezer formt körül mozgott. A programok tárolására és betöltésére főleg a BRG által gyártott kazettás magnót használtak, a lemezes meghajtó magas ára miatt nem terjedt el. A gyűjteményben is megtalálható TVC 64k+ már a BASIC újabb, 2.2-es változatát használta a korábbi 1.2-ese helyett. Felhasználói házi kiadású, fénymásolt újságot is szerveztek hozzá TV-Computer majd TVC-újság címmel, amit tíz formt és válaszboríték fejében terjesztettek 1990 ésl994 között. A „lap” 34 számot élt meg, az interneten ma is elérhető. Szabó Tibor Fotó: a Paksi Városi Mi lúzeum aichívurrta VIDEOTON TV-Computer 64k RETURN