Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)

2021-05-14 / 9. szám

Portré Paksi Hírnök, 2021. május 14. M 11 Jo napot, mi újsági Hegedűs László Aki erre született, azt nem za­varja, hogy a vendéglátásban nincs hétvége, nincs ünnep­nap - állítja Hegedűs László, aki hivatásként tekint munká­jára. Az Erzsébet Nagy Szál­loda étteremvezetője meglepő módon az építőiparban kezd­te pályáját. Igaz, szinte azon­nal elcsábította és - úgy tűnik - egy életre rabul ejtette a ven­déglátóipar. A halászcsárdában kezdte pak­si vendéglátós karrierjét Hege­dűs László, vagy ahogyan szin­te mindenki ismeri és szólítja: Hege. Nem rejti véka alá: akko­riban itt dupláját lehetett keres­ni, mint szülővárosában, Szek­­szárdon. Az általános iskolát ott végezte, majd építőipari szak­mát tanult, de egy barátja un­szolására felszolgálóként helyez­kedett el. Kis töprengés után azt mondja, tulajdonképpen sze­relem volt első látásra, azonnal elköteleződött ez iránt a szak­ma iránt, amire hivatásként te­kint. Tisztában van az árnyol­dalával, hátrányaival, de szere­ti, és örömmel tölti el, amikor a vendég akár csak egy ebéd vagy élete egy jelentős eseménye kap­csán tartott vendéglátás után elégedetten távozik. Megszerez­te a szükséges vendéglátóipari képesítést, sőt kereskedelmit is, majd leérettségizett. Az elméle­ti tudást kiegészítve immár több évtizednyi gyakorlati tapaszta­latot gyűjtött össze, aminek ja­vára az Atomerőmű, illetve az Atomix Kft. égisze alatt működő éttermekben tett szert. Útja elő­ször az ASE étterembe vezetett, ahol néhány évet már nemcsak mint felszolgáló, hanem mint üzletvezető-helyettes dolgozott. Három és fél éves kitérőt tett Németországba, hogy anyagi­lag megerősödjön a családalapí­tás előtt. Mint meséli, nagyjából éjt nappallá téve több területen is dolgozott, még kertészkedett is. Miután szereti a kihívásokat, örömmel vállalta, hogy az újon­nan nyíló Erzsébet Nagy Szállo­da éttermében folytassa ittho­ni pályafutását vezetőként. Szép, de nehéz időszak volt, amit jól jellemez, hogy az első években szinte alig látta ma már ötödik osztályos kislányát. Mostanra jó csapatot sikerült felépíteni, ami a felszolgálói és konyhai sze­mélyzeten túl igaz a szállodára is, amellyel teljes szimbiózisban dolgoznak. Az étterem reperto­árjába az egy-egy étkezésre érke­ző, illetve a szállóvendégek ellá­tásán túl különféle rendezvények - beleértve az MVM Paksi Atom­erőmű Zrt. és újabban már a Paks II. konferenciáit és egyéb mun­kamegbeszéléseit - cateringjének biztosítása is beletartozik. Az in­dulás óta finomodott, a vendé­gek elvárásaihoz igazodott az étlap, ami a klasszikus magyar konyhán alapul, az ételeket pe­dig kiváló alapanyagból modern technológiával és eszközökkel készítik. Mivel egyre több az orosz - főként szállodai - ven­dég, a reggeli és az esti menüt az ő ízlésüknek megfelelően bő­vítették. Az étteremvezető, azaz Hegedűs László mindezeken túl a kávézóért is felel. Az elmúlt egy év természete­sen az éttermet is újfajta kihívá­sok elé áhította, igyekeztek a ki­eső bevételeket házhoz szállí­tással pótolni. Megnyugvással konstatálja, hogy nem kellett senkitől sem megválni, ami sze­mélyesen is szívügye, hiszen úgy gondolja, nemcsak a magánélet­re, hanem a munkára is igaz, hogy jóban-rosszban ki kell tar­tani. Ezt vallja saját vállalkozá­sát illetően is, amit nem túl sze­rencsés időszakban, éppen a jár­vány előtt indított. Tavaly óta ő a madocsai Viza Bisztró és Ven­dégház üzemeltetője. Figyelem­mel kísérte a nyitását, sőt segéd­kezett is javaslatokkal, ötletekkel az indításnál, de két újnak szá­mító egységet nem győzött vol­na energiával. Most sem egysze­rű, de - ahogy megerősíti - a ki­hívásokat is, a hivatását is szereti, ezért belevágott. A Vizát igyek­szik „négyévszakossá” tenni, ezért szauna és dézsa is szolgálja már a vendégek igényeit. További fejlesztésen most nem töri a fejét, mint mondja, nem azt az idősza­kot éljük, most még a túlélés a tét. A kikapcsolódást, hobbit firtató kérdésre félmosollyal reagál, hi­szen az elmondottakból nyilván­való, hogy nincsen sok szabadide­je. Ami van, azt azonban igyek­szik családjának szentelni. 2008 augusztusában házasodtak And­reával. Kislányuk, Tímea imád lo­vagolni, amiben apukájára hason­lít, aki gyerekkorában egy Csör­­ge-tónál lévő lovardában töltötte a nyarakat. Most is szívesen kísérik ki Tímeát a Pálma Lovastanyára, ahol saját lova van, és lovasver­senyekre is, amelyekről a járvány idején sajnos le kellett mondani. A lovak mellett a lóerők is kö­zel állnak Hegedűs László szívé­hez. Szívesen bütyköl autót, mo­tort. Főként, ha azok régiek Nagy álma volt egy nagymotor, ami im­már a garázsban áll, igaz, még le­takarva. A harmincéves Yamaha choppert elemeire szedte, felújí­totta, s feltett szándéka, hogy mi­helyt megszerzi a szükséges ve­zetői engedélyt is, kivesz egy sza­badnapot, és egész nap rója az utakat céltalanul. Szabó Vanda

Next

/
Oldalképek
Tartalom