Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)
2020-12-18 / 20. szám
12 ■ Paksi Hírnök, 2020. december 18. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában A Bún család története 1. rész Fotó: magánarchívum A Bun-ház Duna felőli látképe (Wiener Hajman kiadása, kb. 1908.) A hivatali negyedként számontartott Deák Ferenc utcában a község vagyonos polgárainak házait is megtaláljuk a 19. század végére. Közéjük tartoztak a Bún család tagjai, akik lakóépületeit képeslapokon is megörökítették, az egyiken a 9. számú lakóházukat. Baksay György építőmester tervei alapján 1904-ben épült, később volt járási szolgabíróság, községi tanács hivatala, 1985-től a zeneiskola működött benne, 2006-os felújítása óta pedig a Pro Artis Alapfokú Művészeti Iskola székhelye. A Bún család zsidó gyökerű ősei az 1700-as évek elején vándoroltak be, és gyorsan asszimilálódtak. Bunn János uradalmi számadó kikeresztelkedett és 1809-ben beházasodott a tekintélyes Gebhardt családba. Legkisebb fia, Bún Gusztáv (1837-1912) több vállalkozást, mészárszéket működtetett, majd ügyes pénzember lett. Magas kamatokra adott kölcsönt eladósodott birtokosoknak, akiktől földet bérelt, majd fizetésképtelenség esetén megvette azokat. így jutott földekhez a Hidegvölgy-, a Boczhegy- és az Öregforrás-dűlőkben. Érdekelte a szőlészet, a Csányi-kertben patinás villát tartott fenn vincellérrel, a Borászati Lapok paksi tudósítója volt, olykor szaktanácsot is kért a lap hasábjain. „A múlt év tavaszán körülbelül 40 hold homokterületet ültettem be szőlővel, miután azonban a további kezelés körül némi kételyeim volnának, bizalommal fordulok e lap igen tisztelt olvasóihoz szíves útbaigazításért...” (Borászati Lapok, 1890.03.22., 78. o.) 1891 nyarán részt vett Mádi Kovács János gyapai birtokán a „zöldojtás” rejtelmeiről tartott szőlészeti képzésen. 1893-ban a megyei filoxériabiztos, megvizsgálva a határban telepített homokültetvényeket, kiemelte, hogy különösen szépek Bún Gusztáv mintaszőlőtelepei. Nevéhez fűződik a helyi bankrendszer megalapozása és építőipari cégek beindítása. 1868-ban alapítója az első paksi pénzintézetnek, a Paksi Takarékpénztárnak, majd 1882- ben a Paks-Vidéki Takarékpénztárnak. Sikerei csúcsán, 1896-ban építette fel a Fő utcai emeletes banképületet is, de pénztárnoka volt az 1873-ban alakult Középdunai Haltenyésztő Rt.-nek is. 1887-ben mészégető kemencét állított fel a növekvő építőanyag-kereslet kielégítésére. Birtokaihoz tartozott a Duna túlpartján található sziget, melytől nem sokkal halála előtt vált meg. Jó viszonyt ápolt a katolikus egyházzal, bőkezűen támogatta az új templom építését, berendezését, kifestését. Felesége, Rosmayer Borbála 48 évesen 1892 nyarán elhunyt, hidegvölgyi sírhalma fölé később családi kápolnát emeltetett. „Lélekemelő, szép ünnepély volt Pakson azon alkalomból, hogy egy díszes kis kápolnát áldottak meg melyet Bún Gusztáv földbirtokos emeltetett első nejének sírhalma felett, s mely a család tagjai számára temetkezési helyül fog szolgálni. A kis kápolna Paks város egyik méltán legszebb helyén, a Hidegvölgy végén áll, ahová szépen gondozott utak vezetnek a park minden részéből." (Tolnamegyei Közlöny, 1895.07.07., 8. o.) Az alapítólevél szerint a család magvaszakadtával az egyház tulajdonába ment volna át, de a történelem közbeszólt. A paksi katolikus ifjúsági egylet 1900 őszén tartott közgyűlésén díszelnökké választották, második felesége, Augsburger Mária pedig a zászlóanyai tisztséget töltötte be. Ha nem következik be a család bukása, és az egyház teljesíti a bankár „szerény” kívánalmát, ma a Hidegvölgy végében nem kápolna, hanem egy valóságos templom állna. „Bún Gusztáv 10.000 koronás alapítvány megtevését is kilátásba helyezte olyformán, hogy míg az összeg 300.000 koronára nem szaporodik, kamatoztatni kell, melyből családi kápolnája helyére egy kisebb templom építését rendeli el, hol családja lelki üdvösségéért évenkint szentmise mutatandó be. (Tolnavármegye, 1903.02.01., 5. o.) Gusztáv 1904-ben már virilis alapon tagja volt a paksi képviselő-testületnek, fiával együtt, akivel tőzsdei spekulációkba és újabb cégalapításba (Magyar Olajipar Rt.) fogtak. Már dédapa volt, mikor 1912. február 12-én elhunyt. „Általános részvétet keltett Pakson Bún Gusztáv kereskedő és megyebizottsági tagnak 75 éves korában bekövetkezett halála, melynek hírére a vármegyeházára is kitűzték a fekete zászlót. A kedves halott földi maradványai a hidegvölgyi családi sírboltban fognak örök nyugalomra helyeztetni. (Tolnamegyei Közlöny, 1912.02.18., 4. o.) Halálával a család aranykora is leáldozott, mert az öreg Bún pénzügyi manipulációinak súlyos terhét vitte magával a sírba, melyek 1912 nyarán bombaként robbanva megrengették a paksi pénzpiacot. De ez már egy újabb történet. (Folytatás a következő számban.) dr. Hanoi János