Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-12-04 / 19. szám

10 ■ Paksi Hírnök, 2020. december 4. Portré Jó napot, mi újság? Vadász Csaba Aki esténként a paksi Ürge­mezőn sétál, majdnem biztos, hogy „belebotlik” egy ausztrál juhászkutyáival barangoló fia­talemberbe. A kutyái treníro­­zását, képzését nagy odaadás­sal végző Vadász Csaba ízig­­vérig paksi. Nem azért, mert a múltja ideköti, hanem azért, mert a jövőjét is itt képzeli el. Neki Pakson kerek a világ. Füttyszó hasít az ürgemezei szabadidőpark esti csendjébe. A nem éles, sőt inkább barátsá­gos füttyentéseket és az azokat követő halk szavú utasításokat két kutya követi fegyelmezetten. A sötétben inkább sejteni, mint látni lehet őket. A két ausztrál juhászkutya - az ötéves Jockey és a hároméves Harvey - min­dennapos vendégek az Ürgeme­zőn gazdájukkal, Vadász Csa­bával. A közös esti tréning egy­másfél órán át tart. Ha esik, ha fuj. - Néha nehezebb elindul­ni, de soha sem teher - mond­ja Csaba, aki hosszasan tanul­mányozta a különböző fajtákat, mielőtt az ausztrál juhász mel­lett döntött. - Olyan fajtát sze­rettem volna, ami intelligens, de mozgékony, amivel tudok szim­biózisban élni - árulja el. Sok­féle forrásból igyekszik elsajátí­tani a kutyanevelés, tréningezés csínját-bínját. Mivel az auszt­rál juhász terelőkutya, még azt is kipróbálták, de például szíve­sen ffizbiznek, labdáznak, sőt terepfutóversenyekre is járnak. A Hard Dog Race lényege, hogy együtt kell legyőzni az általában jelentős szintkülönbségekkel is nehezített terepen a természetes és épített akadályokat. Az első versenyre valójában készületle­nül mentek, és az utolsó kilomé­tereken Jockey húzta be gazdáját a célba. A következő erőpróbák­ra már edzettek, ami természe­tesen visszaköszönt az eredmé­nyekben is. Amilyen körültekintően válasz­tott fajtát, olyan alapossággal jár utána a kutyaképzéssel kap­csolatos tudnivalóknak is. Vé­leménye szerint kutyái treníro­­zása során az élet más terüle­tén is hasznosítható készségekre tesz szert, mert aki a falkavezér elméletet el tudja sajátítani, az sokkal magabiztosabb lehet a munkában vagy az élet bármely más területén. - Ez számomra töltetet ad. Talán ez is okozza a függőségemet - mondja moso­lyogva. A tanulás nemcsak a kutyáslét miatt játszik fontos szerepet Va­dász Csaba életében. A Pécsi Tu­dományegyetem (PTE) Közgaz­daságtudományi Karán Busi­ness Administration szakon szerzett BSc diplomáját szintén angol nyelvű Financial Manage­ment képzésen MSc diplomával egészítette ki immár Budapes­ten, de most is tanul, mégpedig a PTE pénzügyi szakán. - Ami­óta elkezdtem dolgozni, látom, hogy az embernek folyamatosan képeznie kell magát - vélekedik. A nemzetközi tanulmányokat azért választotta, hogy magabiz­tos angoltudásra tegyen szert, így ne szűkítse le a lehetősége­it. Még kósza amerikai álmokat is szövögetett, de ezekről azon­nal letett, amikor ráébredt, hogy már Pécsett is honvágy kínozza. A Paks II. projektet már az is­kolapadból figyelemmel kísér­te, az azt megvalósító csapathoz 2016. január 4-én csatlakozott az akkori programmenedzs­ment osztályra, 2018 novem­berétől pedig vezető gazdasági szakértőként dolgozik. - Fiata­los, lendületes csapatba csöp­pentem. Az akkori kollégákkal máig baráti viszonyt ápolunk. Nagy szerencsém, hogy a gaz­dasági igazgatóságon is olyan emberekkel dolgozom, akikre mind szakmailag, mind embe­rileg fel tudok nézni - mond­ja. Hozzáteszi, örül, hogy olyan projektben dolgozhat, ami a vá­ros jövője szempontjából meg­határozó. Paks kiváltságos hely­zetét az atomerőműnek köszön­heti, és Paks II. - azon felül, hogy az áramellátás biztonságát garantálja - ennek fenntartha­tóságát is biztosítja. Véleménye szerint Paks élhető város, kivá­lóan alkalmas családalapításra. Lévén csupán huszonhét eszten­dős ez még esetében nem idősze­rű, de az otthonteremtés napiren­den van: párjával, Frigyer And­reával, aki ingatlanközvetítőként dolgozik, rövidesen családi házba költöznek. Ezen kívül nem dédel­get különösebb terveket, álmokat, azon egyszerű okból, mert szá­mára így, itt kerek a világ. - Ne­kem nem hiányzik innen semmi. Itt a családom, a barátaim, ideköt a munkám, a hobbim. Soha nem találtam máshol a helyem, mindig azt éreztem, hogy itt vagyok ott­hon - mondja meggyőződéssel. Szabó Vanda

Next

/
Oldalképek
Tartalom