Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-11-06 / 17. szám

Közélet Paksi Hírnök, 2020. november 6. ■ 3 Mit kapott nemzetünk 1956 hőseitől, mártírjaitól? Fotó: Babai István- Minden évben van néhány nap, amikor azokra figyelünk, akik nemzetünk több mint ezeréves történelmének kiemelkedő veze­tői, hősei, soha nem felejthető alakítói vol­tak. Számomra 1956. október 23. mind közül a legkülönlegesebb, hiszen 1956 forradalma nem a távoli múlt bátor eseménye. A forra­dalom ténye évtizedeken át eltitkolt valóság­ként volt jelen még a mai negyvenes és öt­venes éveikben járó generációk életében is. Szüléink és nagyszüleink csak zárt körben, bizalmas családi beszélgetésekben mertek néhány szót elmondani az akkori időkről és eseményekről. Azokról a hősökről, akik éle­tüket adták a forradalom harcaiban, vagy évekre bebörtönözték őket - mondta beszé­dében Szabó Péter polgármester az október 23-i városi megemlékezésen, az 1956-os em­lékműnél. Kiemelte: városunkban is éltek 1956 hőseiből és vértanúiból. Kolonics János és Czuczor An­tal életüket adták a forradalomért és a hazáért, Tuba János paksi nemzetőrparancsnok bátor­ságáért pedig tizenegy hónap börtönbüntetés járt. Ók mások mellett mind tanúi voltak an­nak, hogy szembe lehet szállni az embertelen rendszerrel és a megfélemlítéssel. Beszélt arról, hogy a sztálini eszmékre épülő Rákosi-rendszer legnagyobb bűne nem is az ország elszegényítése volt. - Az akkori kom­munista rendszer legnagyobb bűne az em­ber szabadságának, méltóságának és egy re­ményteljes, gyarapodó élet lehetőségének elrablása volt. A népi demokrácia nevében bizonytalanságba, rettegésbe, egzisztenci­ális és lelki félelembe taszították a magyar embereket. Az ötéves tervekkel, munkaver­senyekkel, hazug földi paradicsomot ígérő ideológiájukkal becsapták, tönkretették ha­zájukat és a magyar embereket. 1956 kom­munista vezetői a romlás, erőszak, pusztítás és a hazugság nyomait hagyták nemzetünk történelmében - mondta a polgármester, majd feltette a kérdést: És mit kapott nemze­tünk mindörökre ’56 hőseitől, mártírjaitól?- Erős tartást és mély nemzeti büszkeséget, hiszen bátor tettük előtt az egész világ fejet hajtott. Számomra mindig büszkeség és fel­emelő, ahogy a világ nagyhatalmainak veze­tői, közismert írók, művészek nyilatkoztak 1956 forradalmárairól. A forradalom hő­sei vérükkel mindörökre dicsőségesen vés­ték nevüket nemzetünk történelemköny­vébe. Szabadságvágyukkal, alázatukkal, féle­lem nélküli bátorságukkal új világot nyitottak nem önmaguk, hanem a későbbi generáci­ók számára. Mert mi, mai életünkhöz, a szá­munkra oly természetes szabadságot és füg­getlenséget 1956. október 23-án kaptuk aján­dékba. A pesti srácok és a vidéki hősök vére maggá vált, melyből szárba szökkenhetett a mi jelenkori szabad és gyarapodó életünk. Ezért a mai modern Magyarország és a ma­gyar nemzet számára egyetlen méltó erköl­csi igazodási pont létezik, ez pedig 1956 for­radalmának tiszta eszménye. A szabadság, az idegen hatalmaktól való függetlenség, és az ember méltóságának megvédése - húzta alá Szabó Péter, hozzátéve, hogy 1956 hősei egy igaz és mindörökre tiszta tükröt is ajándé­koztak a mindenkor magyarjainak, amely­ben meg kell látnunk, hogy döntéseink­kel nyomot hagyunk, amelyek sokszor csak unokáink életében öltenek majd valódi tes­tet, ezért minden szavunknak, döntésünk­nek különös súlya és jelentősége van.- A forradalom tükrében az is meglátha­tó, hogy a hatalom megszerzéséért sokan ma is sok mindenre képesek. 1956. nov­ember 4-én a szovjet csapatok bevonulása a forgószél nevű hadműveletben történt. Ahogyan Kádár János forgószélként visel­kedve árulta el Moszkvában Nagy Imrét és vele együtt a magyar nemzetet - fogalma­zott a polgármester, kiemelve, hogy ma is vannak, akik ugyan már nem Moszkvá­ban, hanem Nyugat-Európa más helyein nap mint nap hazugságokkal illetik orszá­gunkat, és próbálják kiszolgáltatni idegen, sötét erőknek. Itthon pedig ugyanebből a szándékból összefogást színlelve forgó­szélként adják fel önmagukat, politikai el­veiket szélsőjobbtól a baloldalig sokszor álcivil szervezetek lógói mögé is menekül­ve - mondta. Arról is beszélt, hogy a forradalmárok még egy fontos ajándékot biztosan örökül hagytak nekünk, a szív bátorságát és örök fiatalságát. - Aki képes legyőzni félelmeit, aki szétosztja önmagát, és kész lemondani akár az életéről is egy nagyobb jóért, an­nak szíve mindörökre fiatal marad. És ez a lelkűiét átragad azokra is, akik tisztán és őszinte nyitottsággal tekintenek a forrada­lom hőseire - hangsúlyozta Szabó Péter. Dutka Ákos költő Ember és magyar című versét idézve azzal zárta gondolatait: Kí­vánom, hogy maradjunk szabad és büszke magyar emberek, akik mindörökre meg­őrzik mindazt a kincset, amit 1956 hősei vérükkel ajándékoztak nekünk és a jövő minden magyar emberének. A megemlékezés végén koszorúztak az emlékműnél. A városi ünnepség kereté­ben - tekintettel a járványhelyzetre, már zárt körben a városházán - kitüntetéseket adtak át. Kohl Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom