Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-10-09 / 15. szám

Mozaik

Paksi Hírnök, 2020. október 9. ■ 15

Az eltűnt városkép nyomában

Dunai átkelőhelyek egykor Pakson

Fotó: magánarchívum

Paks - Látkép Zádorból (Tumpek Mihály fényképész kiadása, 1931.)

Az ország egyik legrégibb dunai átkelőhelye a Sánc-heggyel szembeni Zádori- vagy Felsőrév, amelyről a madocsai apátság oklevele is megemlékezik. A rév regálét a Paksy család anno királyi adományként kapta, kezelését bérlőkre bízták. A túlparti Zádor-puszta egykor falu volt, de az árvizek miatt 1770 után felköltöztek lakói a zádori erdőből a Géder-dombra, innen nevezték aztán Géder- vagy Üj-laknak.

„Hirdetmény - A paksi urodalmi úgynevezett zádori rév, ahhoz tartozó révházzal, kert szőlővel együtt, valamint az urod. halászat is f évi aug. 24. napján reggeli órákban az urod. hivatali szobában árverés útján fognak haszonbérbe adatni. Paks, 1857. aug. 13.” (Budapesti Hírlap, 1857.08.15.)

A Biskói- vagy Alsórév Paks déli végéből induló árvízvédelmi töltésen közelíthető meg. Első említését az 1725. évi érseki összeírásban találjuk, mint kocsmával is ellátott működő átkelőhely Dunaszentbenedek mellett. A Biskó megnevezés nem földrajzi eredetű, így akár egy korábbi bérlő neve is lehetett. A jobb parti kikötő távol esett ugyan Pakstól, de a révet följebb nem helyezhette a kalocsai érsekség, mert ott már a bal parton is paksi földek terültek el. A motoros géphajók megjelenéséig a parton nyolc méter széles sávot kellett tisztán tartani, hogy a vontatóló ezen haladva felhúzza egy kilométer hoszszan a kompot.

„Hirdetmény - mellyel közhírré tétetik, hogy a kalocsai főkáptalan Úszód és Paks közt létező és használt Biskó nevű réve 1857. évi sept. 28-n Kalocsán az igazgatóság irodájában tartandó nyilvános árverés útján bérbe fog 3 egymásutáni évre adattatni. A Biskó rév a révháználi szabad italmérési joggal, mintegy 12/4 hold kerttel és 6 holdnyi a ház körül lévő legelővel.” (Budapesti Hírlap, 1857.08.23.)

A kalocsai érsekség évtizedes perek során próbálta ellehetetleníteni a paksiak zádori révét. 1790 nyarán a révhasználatot tiltó körlevelet intézett Kalocsa, Foktő, Úszód, Szentbenedek és Lak bíráihoz, hogy azt három vasárnapon a templom előtt olvassák fel a népnek.

„Tapasztalván ezen Méltóságos Kalocsai Érseki Uraság, hogy a tilalmazott Zádori Rév fölállíttatott légyen a Paksi uraság részérül, parancsoltatik minden érsekiföldön lakó embereknek, hogy azon nevezett Zádori Réven közülük soha senki által menni ne merészellyen, akik pedig ezen parancsolat ellen ottan járni merészelnének, példás büntetéssel büntetni fognak.”

Tolna vármegye álláspontja az volt, hogy a zádori rév a paksi uraságé, és a gazdálkodás előmozdítását célozza. A molnárok rendszerint áthordták ladikjaikkal az utasokat, közben a paksi uraságok is lobbiztak, hogy révük számára császári szabadalomlevelet szerezzenek. A Biskói-rév nem a forgalmával, mint inkább Paks és hazánk legtöbb áldozatot követelő vízi katasztrófájával írta be magát a történelembe, midőn 1887. június

18-án a kalocsai búcsúra igyekvő paksi hívekkel elsüllyedt a túlterhelt komp, és közel 250-en vesztek a habokba. A révek a második világháború után a Dunai Rév Vállalat tulajdonába, majd 1957 nyarától a tanácsok kezelésébe kerültek. Az új gerjen-meszesi révvel, valamint a Zádori-réwel szemben a régi Biskói-rév nem állhatta a versenyt, ráfizetésesen üzemeltette a dunaszentbenedeki tanács. Az utolsó kompjárat 1971 tavaszán kelt át a Biskói-réven, majd paksi partja az épülő atomerőmű üzemi területébe esett.

„Miután a biskói rév megszűnt, a forgalom a géderlaki részre, tehát a paksi révhez terelődött át. A személyszállítás növekedése szinte kézzel fogható. Idén csaknem kétszer annyi személyt szállítottak a paksi révészek az Alföldre, mint tavaly... Pakson még sorban állnak a komp előtt. A jövő évet nem szabad így kezdeni, nem engedheti meg magának a tanács, hogy fürdőzők százai maradjanak naponta az innenső parton, hogy utasok tucatjai, járművek maradjanak le egy-egy járatról.” (Tolna Megyei Népújság, 1969.10.15.)

A tanács modern személy- és teherszállításra alkalmas hajókat és kompokat szerzett be, megszervezte a nyári strandjáratot, és meggyorsította az addigi körülményes és lassú átkelést. A rendszerváltást követően ismét vállalkozás keretében üzemeltetett kompkikötő ma is a Sánc-hegy alatt várja az átkelőket, ahonnan óránként indul járat a túlparti Géderlakra.

dr. Hanoi János