Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-09-11 / 13. szám

4 » Paksi Hírnök, 2020. szeptember 11. Közélet Süli János: az ajtóm most is nyitva áll mindenki előtt Az ország egyik legjelentősebb fejlesztésében, a paksi atom­erőmű bővítésében való ki­emelkedő szerepéért, megye­gyarapító honatyai tevékeny­ségéért, életútját végigkövető rendkívüli társadalmi szerep­­vállalásáért, a helyi és térségi közösségek javáért végzett ki­magasló érdekképviseleti te­vékenységéért Tolna megyé­ért díjat adományozott a Tol­na Megyei Önkormányzat Süli Jánosnak. A paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe he­lyezéséért felelős miniszter, or­szággyűlési képviselő a megyé­hez való viszonyáról beszélt la­punknak.- Milyennek látta Tolna me­gyét, amikor az atomerőmű munkatársa lett?- A pályám éppen negyven éve köt Pakshoz. Édesapám barát­jának ajánlására jöttünk a ne­jemmel, aki szintén villamos­­mérnök. Ahol felnőttem, egy árva domb se volt, ha szánkózni akartunk, előbb össze kellett la­pátolni egyet. A sráfkocsi kerék­nyomába fagyott pocsolya volt a korcsolyapályánk. Ott is nagyon szerettem, de itt teljesen más a táj, más viszonyok fogadtak. Az­óta megismertem a tolnai vidé­ket, az embereket, egyre jobban beágyazódtam, egyre több bará­tom lett.- Miért érzi fontosnak a társa­dalmi szerepvállalást?- Édesapám iskolaigazgató­helyettes és több ciklusban ta­nácselnök, édesanyám élelme­zésvezető volt. Hozzászoktam gyerekkoromban, hogy ami­kor hazajöttek, nem volt vége a munkának, mindig keres­ték őket valamilyen ügyben. A Paksi Atomerőmű minden­kori vezetésének is az a filozó­fiája, hogy segítse a helyi el­képzelések megvalósítását, és ez nekem kezdetektől fogva szimpatikus volt.- Mindig arról volt híres, hogy az ajtaja mindenki előtt nyit­va áll.- Ez most is így van. Éehet kér­ni, kérdezni, véleményt mon­dani, nem sértődünk meg. De el kell fogadni azt is, hogy nem mindenkinek tudunk segíteni. Még mindig nem tudunk any­­nyi munkahelyet biztosítani, amennyi önéletrajz a fiókom­ban van. Egyedi egyeztetéseket folytatunk a települések ügye­iről, a tervezett fejlesztésekről, de a problémákról is. Most van egy izgalmas kérdés, a kavics­bánya sorsa, amiről meggyő­ződésem, hogy tudunk nyíltan beszélni. A kutatások szerint az új blokkok munkagödréből kinyert kb. nyolcmillió köb­méter talaj nagy részét fel tud­juk majd használni, ezért lehet, hogy nem is lesz szükség to­vábbi forrásra. Viszont ha igen, azt nem hozhatjuk Győrből. Erre az eshetőségre készülve - meghallgatva a helyiek kérését- kormányelőterjesztést készí­tünk, hogy állami kézben ma­radjon a bányanyitás joga.- Mit jelent a térségnek a Paks II. projekt?- Paks I. is jelentős beruházás volt, általa vált várossá Paks, neki köszönhetően tudtuk sok kistelepülés leszakadását meg­akadályozni előbb a TEIT-en, majd a Duna-Mecsek és a Jö­vőnk Energiája térségfejlesz­tési alapítványokon keresztül. Paks II. teljesen új lehetőséget fog biztosítani. Ami Paksot il­leti, a volt konzervgyár helyén elegáns városközpontot szeret­nénk építeni, konferenciaköz­ponttal, táncszínházzal, a fi­ataloknak kialakított új talál­kozóhelyekkel. A Duna-partot szeretnénk feltölteni, a városhoz integrálni, ott az erőmű látogató­­központját megépíteni. Ha a két új blokk elkészül, és a vasút­ra már nem lesz szükség, a he­lyén sétányt, kerékpárutat sze­retnénk kialakítani. Nemcsak atomerőművet építünk tehát, hanem számos olyan járulé­kos beruházást megvalósítunk, ami erősíti a városias jelleget. A beruházás érdekeit szolgál­ja, és a környékben élők kom­fortérzetét is javítja a nemrégi­ben indult útjavítási program, ami lehetővé teszi, hogy a kör­nyék teljes bekötőút-hálózatát megújítsuk. Dolgozunk azon is, hogy másfajta ipart idehoz­zunk, hogy Tolna megye ne csak egymunkahelyes legyen, a fiataljaink találjanak itthon megélhetési lehetőséget.- Mit jelent Önnek a most át­vett díj?- Nem vagyok hozzászokva, hi­szen általában én szoktam díja­kat átadni, de ez a szerep is kel­lemes. Egy ilyen díj nem egy ember érdeme. Mögötte van a család, a kollektíva, a sporttár­sak, a város. Ezért köszönöm azoknak, akik a munkámat a sajátjukkal segítették. Dallos Szilvia

Next

/
Oldalképek
Tartalom