Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-02-08 / 3. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2019. február 8. ■13 Hosszú és küzdelmes út vezetett ahhoz a pillanathoz, amikor ünnepi szerepet kapott a két ősi kőművesszerszám, a kanál és a serpenyő. Az ötven évvel ezelőtt - 1969 tavaszán - megkezdett építkezést még abban az évben felfüggesztették. Néhány helyszíni munkát tovább folytattak, ennek ellenére a közvélekedés szerint az építkezést leállították. Kormányszinten intenzív tárgyalások folytak nemcsak a szovjet féllel, hanem a hazai szakemberek szintjén is, amelynek eredményeként 1970 nyarán államközi szinten aláírták a paksi atomerőmű tervének módosításáról szóló egyezményt. Ezt a hírt a napilapok közölték, aztán a hírekben nem esett szó az építkezésről 1972 márciusáig, amikor arról tudósított a Tolnai Népújság, hogy 1973- ra készül el az atomerőmű-beruházás tervjavaslata. Azokat, akik hittek az építkezés folytatásában, olyan közvetett események nyugtatták, mint az 1972. május 1-jei szokásos paksi felvonulás, amelynek meglepetése és új színfoltja volt az Április 4. Gépgyár azon részlegének részvétele, amely az építkezésen dolgozott. A nyár közepén Juhász Károly paksi tanácselnök tájékoztatta a megyei újság olvasóit, hogy felmérték a paksi szálláshelyek lehetőségét, és 1500 fő elszállásolását tudják biztosítani. Ezt követően ismét nagy csönd, majd 1973 elején özönlöttek az olvasói levelek a Népújság szerkesztőségébe azzal a kérdéssel, hogy mikor indul az építkezés. Tárgy/ történet A közhangulat hatására az újság 1973 májusában közölte Szabó Benjamin miniszteri biztos kétrészes elemző írását, amelyből kiderült: folynak az építkezés előkészítő munkái. Megtudhatták az olvasók, hogy már háromszázan dolgoznak a helyszínen, és 1974- ben egymillió köbméter földet mozgatnak meg, hiszen 600 millió forint értékű munkát kell elvégezni. A következő év (1974) márciusában a Paksi Járási Könyvtárban kiállítás nyílt „Atomenergia” címmel a könyvtár Lányok Asszonyok Klubja szervezésében, ahol Ajtay Aladár, az ERBE atomreaktor-mérnöke tartott előadást. Végül elérkeztünk az 1975-ös évhez, amely az építkezés új szakaszát jelentette, 1974-gyel lezárva az előkészítés időszakát. Az 1975-ös évre egymilliárd forintos programot kellett teljesíteni a beruházáson. Megindult az atomerőmű főépületének alapozása, amelyet az alapkő letételével tettek emlékezetessé. Az ünnepség 1975. október 3-án, délután három órakor kezdődött, amelyre meghívták az egész megye üzemeinek képviselőit is. Paks minden intézménye, üzeme hivatalos meghívót kapott, köztük az általános iskolák úttörőcsapatai is. Az ünnepség díszvendége Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve dr. Simon Pál nehézipari miniszter voltak, akiket Nagy Zoltán, az ERBE létesítményi főmérnöke tájékoztatott az építkezés helyzetéről. Az ünnepélyes alapkőletételnél a két kőművesszerszámot Havasi Ferenc, dr. Simon Pál és Szabó Benjamin forgatták, és zárták le az alapkövet. Az ünnepség után a két szerszám Varga Tiborhoz, az ERBE kirendeltségvezetőjéhez került, aki 1995-ben ajánlotta fel az üzemtörténeti gyűjtemény számára, majd a megnyíló látogatóközpont tárlatán tekinthették meg újra a látogatók. Beregnyei Miklós Ötven éve, 1969 tavaszán kezdődött a paksi atomerőmű építése, amiről szeretnének megemlékezni az Atomenergetikai Múzeum 2019-es rendezvényein. A kezdeti évekről terveznek további tárgyi emlékeket, írásos és fényképes dokumentumokat gyűjteni, illetve ezeket kiállításon bemutatni. Ehhez várják az Önök segítségét. Ha van bármilyen emlékük erről az időszakról, amelyet szívesen kölcsönadnának, kérik, jelezzék az Atomenergetikai Múzeum elérhetőségein, a (75) 505-059 telefonszámon vagy az atommuzeum@ npp.hu e-mail-címen.
