Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-11-08 / 21. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2019. november 8. ■ 15 Az eltűnt városkép nyomában PÁKSES VIDÉKE ÁLTAL A NOl IP A^TTS TÜLETÉZÉlM? A A céhek feloszlatása után (1874) nehezen szerveződtek új közösségbe a helyi iparosok Pakson. A paksi polgári olvasókörben 1886 nyarán dr. Záray Károly, a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkára felolvasást tartott az ipartestület megalakítása tárgyában. A Pesti Hírlap ennek kapcsán megjegyzi, „elég szomorú, hogy Paksnak körülbelül 800 iparosa és kereskedője még nem alakított ipartestületet”. (Pesti Hírlap, 1886. június 13., 7. o.) Az előadás hatására elkezdtek egy ipartestület felállításán dolgozni, a munka azonban az aláírásgyűjtésnél megrekedt. Hosszas huzavona után végül 1892-ben alakult meg a Paksi Ipartestület. A következő évtizedekben sorra alakultak meg Pakson az első komolyabb ipari üzemek (téglagyár, konzervgyár, „tutyigyár” stb.). 1928-tól már a járás más községeiből is beléphettek a jelentkezők, ekkor vették fel a Paks és Vidéke Általános Ipartestülete nevet: „a körzeti ipartestületté alakulást 1928. november 11-i határozatával a kereskedelmi miniszter is jóváhagyta”. 1935 októberében Paks volt a házigazdája a tolnavármegyei ipartestületek nagyszabású körzeti gyűlésének, amelyen valamennyi megyei ipartestület képviselője megjelent. Az 1937-es ipartestületi lapban leírják, hogy a paksi szervezet működési területe kiterjed Paks, Dunakömlőd, Bikács, Györköny, Nagydorog, Dunaszentgyörgy, Németkér, Gerjen és Kajdacs településekre. Aztán hosszú várakozások után 1937. augusztus közepén tették le ünnepélyes keretek között az iparoskor új székházának - Gosztonyi János tervezte - alapkövét, az eseményen Szelp József asztalosmester mint ipartestületi elnök mondott ünnepi beszédet (Friss Újság, 1937. augusztus 19., 9. o.) Alig egy év elteltével, 1938. június 26-án tartották az újonnan épült székház felavatási ünnepségét. A Petőfi utca elején, a Madarász családtól vásárolt telken felépült emeletes épületet az Iparos Kör díszközgyűlés keretében avatta fel. A székházavató ünnepségen képviseltette magát az iparügyi miniszter, valamint az iparos érdekképviseletek közül az IPOK és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá jelen voltak Petainek József és Klein Antal országgyűlési képviselők. Az ünnepséget Szelp József ipartestületi elnök nyitotta meg. Visszapillantást vetett a székházépítés történetére, majd lelkes éljenzés közepette jelentette be, hogy a székház felépítéséhez az iparügyi miniszter 5000 pengővel járult hozzá. A díszgyűlés táviratilag üdvözölte vitéz dr. Imrédy Béla miniszterelnököt, kérve a kézműveskamarák minél sürgősebb felállítását. Az ünnepséget 300 terítékes társasebéd követte. (Ipartestületek Lapja, 1938. július 09., 2. o.) Az épületről ez időben kiadott Tumpekféle fotóképeslap hátulján jelezték, hogy „e képek teljes ára a székház építési költségeire lesz fordítva!”. Az emeleten lévő korszerű színházterem és színpad kiválóan megfelelt a helyi és környékbeli iparosság testületi ülésein túl egyéb társadalmi és kulturális események lebonyolítására (színielőadások, hangversenyek, farsangi, szüreti és egyéb szokásos bálok). 1943-ban a testület azzal került be az újságokba, hogy a paksi közgyűlés a háborús terhek enyhítése és a társadalmi szolidaritás jegyében örökbe fogadott egy iparos hadiárvát. A második világháború után az ipartestületek 1948-ig működtek Magyarországon, akkor valamenynyit feloszlatták. A Magyar Közlöny 1949. októberi száma tudósított arról, hogy a belügyminiszter feloszlatta a Paks és Vidéke Ipartestületet. A székházakat államosították, létrejött a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ), melyben az iparostársadalom tömörült. Az épületben községi könyvtár kezdte meg működését, majd Petőfi Kultúrotthonként évtizedeken át töltötte be azt a szerepet, amelyet aztán 1978-tól a lakótelepen felépített Munkásművelődési Központ vett át. A hajdani székházépület ma magántulajdonban van, eredeti funkciója feledésbe merült. dr. Hanoi János
