Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)

2019-02-08 / 3. szám

4 ■ Paksi Hírnök, 2019. február 8. Közélet Az átmeneti költségvetés módosítá­sáról is szó volt a testületi ülésen Módosította a 2019-es átmeneti költségve­tést és elfogadta dr. Rujder Mária képvise­lő lemondását a képviselő-testület. A gré­mium januári rendkívüli tanácskozásán tárgyalt a TEIT települések körének bőví­téséről is. Lemondott képviselői megbízatásáról dr. Rujder Mária, a 3. számú választókerület egyéni képviselője. A bejelentést a január 28- án tartott rendkívüli képviselő-testületi ülé­sen a grémium tagjai tudomásul vették. A le­mondás indoka hivatással összefüggő össze­férhetetlenség: dr. Rujder Mária a jövőben a Belügyminisztérium hivatásos állományában folytatja munkáját. Időközi választás nem lesz, mert a választási eljárási törvény szerint nem lehet időközi választást tartani az álta­lános önkormányzati választás évében ápri­lis 1-e és a választás napja között. Ez azt je­lenti, hogy a választási bizottságnak - az elő­írt meghirdetési időt betartva - január 20-án volt utoljára lehetősége időközi választást ki­írni az idei évben. - Nem marad ellátás nélkül a 3. számú választókerület, az önkormányzat gondoskodik az ott élők érdekeinek képvise­letéről - ígérte Szabó Péter polgármester. A Vörösmarty, valamint a Munkácsy utcai tagóvodákról is szó esett az ülésen az átmene­ti költségvetés módosítása kapcsán. - A Jö­vőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány­tól nyert a város pályázati forrást a két óvoda udvarának rekonstrukciójára, a bruttó 150 millió forint értékű beruházás megvalósítá­sához saját forrást is biztosítania kell az ön­­kormányzatnak. Ahhoz, hogy minél előbb elindulhasson a fejlesztés, nem vártuk meg a 2019. évi költségvetés elfogadását, mert er­ről majd csak február 20-án dönt a testület - tájékoztatott Paks polgármestere. Szabó Péter javaslatára levették a képviselők a napirendről a Paksi Vak Bottyán Gimnázi­um tornacsarnokának építésével kapcsola­tos előterjesztést, csakúgy mint a vállalkozói övezet kialakításához szükséges alapító ok­irat tárgyalását. Utóbbiról a februári ülésen döntenek a képviselők, a gimnázium torna­­csarnokát illetően tovább keresik a legmeg­felelőbb megoldást. Az idei első, rendkívü­li ülés napirendjén a TEIT bővítésének ügye is szerepelt, Dunapataj, Györköny és Mado­­csa csatlakozását a paksi képviselő-testület támogatta.-dsz-Megemlékezett a németek kitelepíté­séről a Német Nemzetiségi Önkormányzat Január 19-e a magyarországi németek elhur­colásának emléknapja, amire ünnepi testüle­ti ülésen emlékezett a Paksi Német Nemzeti­ségi Önkormányzat. Elhangzott a magyaror­szági németek himnusza, a magyar himnusz, majd Féhr György osztotta meg a jelenlevők­kel gondolatait. Beszélt arról, hogy már 1945 márciusától kezdődően a viták középpontjá­ba került a magyarországi németek kollektív bűnössége. - A potsdami konferencia dönté­sei közé ugyan bekerült a magyarországi né­metek kitelepítése, de nem mondta ki egy­értelműen, hogy kötelező lenne felelősségre vonni és kitelepíteni az évszázadok óta itt élő németeket. Ennek ellenére a magyar minisz­tertanács 1945. december 22-én elfogadta a honfitársaink kitelepítéséről és jogfosztásáról szóló kormányrendeletet. Ennek folyománya­ként megkezdődött a kitelepítés, az első vagon 1946. január 19-én indult el Budaörsről. A le­bonyolításra felállított Népgondozó Hivatal adatai szerint a magyar kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, teljes ingó és ingatlan vagyonától, és telepített ki az éhe­ző, romokban heverő Németországba. Emel­lett több százezer honfitársunkat elhurcolták málenkij robotra, onnan már sokan nem tér­hettek haza, valamint sokakat dobtak ki ott­honukból, vagyonukból - fogalmazott Féhr György. Arról is beszélt, hogy májusban tarta­nak nagyobb szabású megemlékezést a 70. év­fordulóra készült dunakömlődi emlékműnél. - 1946. május 29-én a dunakömlődi lakos­ság 98%-át elhurcolták Németországba, Paks­ról az adatok szerint 15 főt, de mellettük több száz embert említenek úgy a statisztikák, hogy elköltözött, holott többségében - az elhurcol­­takhoz hasonlóan - nincstelenné tették őket. 1947-ben Paksról és környékéről további 115 főt vittek el - mondta. A megemlékezés után felülvizsgálta a grémium a paksi önkormány­zattal kötött együttműködési megállapodást, amely annak kereteit tartalmazza, az éves tá­mogatás összegét nem, arról majd az idei költ­ségvetés tárgyalásakor dönt a város képvise­­lő-testülete. A tanácskozáson a 2019-es prog­ramtervezet is terítékre került. A testület úgy döntött, hogy megtartják a már hagyományos, bevált és kedvelt rendezvényeiket, így a húsvé­ti és a karácsonyi kézműves foglalkozásokat ál­talános iskolásoknak, a német nemzetiségi na­pot, a „Sprich Deutsch!” vetélkedőt a paksi út­törőkkel közös szervezésben, valamint idén is részt kívánnak venni a Város napján. A sváb­bál tekintetében már az utolsó simításokat vé­gezték, a rendezvényt az elmúlt hétvégén meg­tartották. Kohl Gyöngyi December 18-át a kormány 1995. szeptember 21-i ülésén a kisebbségek napjává nyilvání­totta, majd az Országgyűlés 2012. április 16-án az elnevezést nemzetiségek napjára módo­sította. Ebből az alkalomból a Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat - a paksi úttörők­kel közösen - minden évben megszervezi a „Sprich Deutsch!” elnevezésű német nyelvi vetélkedőt. A soron következőt programtorlódás miatt nem tavaly decemberben, hanem idén január 21-én rendezték meg három általános iskola német nyelvet tanuló diákjainak részvételével. A nevezett csapatok számot adhattak németnyelv-tudásukról, a vetélkedő feladatainak fókuszában - követve a hagyományt - a svábok története, szokásai, hagyo­mányai álltak. A megméretés első helyezettje a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola csapata lett, második a Paksi Deák Ferenc Általános Iskola, harmadik pedig a Paksi Beze­­rédj Általános Iskola formációja. A tudáspróba megkezdése előtt megemlékezést tartottak a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom