Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)

2019-10-25 / 20. szám

10 ■ Paksi Hírnök, 2019. október 25. Mozaik Valahogy mindig is így képzeltem el az Interpretatio Romana-t: Ül az asztal mel­lett egy harsány római tábornok, vele szem­ben egy bús kedvű pasas. Harsány nevetés­sel megszólal a római:- Na, drága barátom, hát ne búslakodj, lásd, én csak azért foglaltam el városod, hogy ki­menthessem néped a barbárság és terroriz­mus fekélyéből. Kultúrát hozunk Neked! Ed­dig harcoltunk egymással, de ím, hogy legyőz­telek, mi értelme haragudnunk egymásra? Ürítsünk együtt egy kupa bort az Istenekre!- Hmm, ha már iszunk az istenekre, áruld el nekem: hogy hívják a városod főistenét? Micsoda? Mit mondasz? Aprazixnavilux? Hát ezt ki se lehet mondani tisztességesen... igyunk erre is egy kupa bort!- Na most már áruld el nekem, mit csinál a Te istened? Hogy mi? Mennydörög haragjá­ban? Az egész mindenség felett uralkodik? Ne viccelj velem, hát akkor pont olyan, mint a miénk: Jupiter. Tudod, a villámokat dobá­ló... Te figyelj, nem lehet az, hogy mi ugyan­azt az istent imádjuk? Ugye, hogy valószí­nű? De hiszen akkor mi testvérek vagyunk! Mondd csak még egyszer, hogy hívják? Ehh, ezt én nem tudom kimondani. Nevezzük in­kább csak Jupiternek. De várj, Jupiter Rómá­ban székel... hogy is hívják ezt a porfészket? Doliche? Hát legyen akkor az istened neve Ju­piter Dolichenus! A fenti beszélgetés a képzelet szüleménye, de az biztos, hogy Róma egy-egy ellenséges te­rület elfoglalása után az első tennivalói közé sorolta azt, hogy a terület isteneit beolvasz­­sza a római istenvilágba. Az ókori történetíró, Tacitus szavával élve, ez volt az Interpretatio Romana. Ennek köszönhetően rengeteg ide­gen eredetű isten tisztelete honosodott meg a római tartományokban, így Pannóniában is. Ezek közé sorolható a képen látható, Ozirisz szobrocska is. Ozirisz egyiptomi eredetű, az ottani hagyományok szerint a túlvilág istene. Hogy került akkor ilyen messzire? A kultuszt valószínűleg a szíriai háborúkban részt vevő és onnan hazatérő katonák honosították meg nálunk, majd tovább ápolták az egyiptomi, szíriai és egyéb kereskedők, kézművesek, be­vándorlók. Az egyiptomi eredetű kultuszok­nak később olyan sok követője akadt, hogy Ozirisz feleségének, Izisznek Szombathelyen egy hatalmas templomot is emeltek. A kele­ti tartományokból származó vallások terjedé­sének okaként Tóth István, az egyik legneve­sebb magyar vallástörténész a keleti eredetű lakosság-elemek nagyobb csoportokban való jelenlétét, a kor ellentmondásos gazdasági és társadalmi helyzetét és a keleti kultuszok által hirdetett túlvilág-kép iránti igény megnöve­kedését nevezi meg. Lussoniumban is bizo­nyosan a népszerű istenségek közé tartozott Ozirisz, de szentély nyomait - ami a kultusz szervezett formájára utalna - nem találtak a régészek a Dunakömlődi Sánchegyen. A keleti istenek népszerűsége a szíriai erede­tű Severus dinasztia uralkodása alatt volt a legmagasabban, a 3. század közepétől, a di­nasztia bukása után azonban a korszak za­varos viszonyai között gyorsabban tűntek el az egyiptomi eredetű kultuszok nyomai, mint ahogy annak idején felbukkantak Pan­nóniában. Szabó Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom