Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-08-09 / 15. szám
8 ■ Paksi Hírnök, 2019. augusztus 9. Atomerőmű Paks ll.-vel érhetők el a klímavédelmi célok A klímavédelmi célkitűzéseket Magyarország is támogatja, de ezeket csak úgy tudja elérni, ha megépíti az atomerőmű két új blokkját - mondta Süli János tárca nélküli miniszter a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Az MTI beszámolója szerint a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős miniszter egy, az energiabiztonságról szóló pódiumbeszélgetésen azt is kifejtette, hogy Magyarországon az egységnyi áram előállítása ma is 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a klímavédelem élharcosának számító Németországban, amely az EU legnagyobb szénfelhasználója. Süli János arra is felhívta a figyelmet, hogy az atomerőművek leállítását szorgalmazó Németország kettős - a hagyományos és megújuló forrásokra azonos arányban támaszkodó - energiarendszert épített ki. Náluk a lakosság kilowattóránként közel száz forintot fizet, miközben a magyar fogyasztók harmincnyolc forintos egységárat. Fotó: Paks II. Zrt.- Európa erőműparkja öregedőben van, és nem biztos, hogy Magyarországnak 10-15 év múlva is lehetősége lesz importból fedezni energiaszükségletének 31 százalékát. Lépéseket kell tehát tenni az energiaellátás biztonsága érdekében - vázolta Süli János, aki szerint akkor lehet a lakosságnak és az iparnak olcsón villamos energiát biztosítani minden időszakban, ha hosszú távon támaszkodunk az atomenergiára, ugyanakkor az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellett továbbra is szükség lesz - a kiszabályozásukban fontos szerepet játszó - földgázalapú erőművekre is. A megújuló energiaforrások ugyanis időjárásfüggők, és amikor nem állnak rendelkezésre, egyéb módon kell kiszabályozni a rendszert. Kóbor György, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója ugyanitt azt nehezményezte, hogy a szén-dioxid-mentességre vonatkozó célkitűzéseket a zöldek politikai célokra próbálják kisajátítani. Elmondta, Brüsszelben most már olyan nézetekkel szembesült, hogy „aki nem zöld, az klímanáci”, holott a nukleáris energia széndioxid-kibocsátási „lábnyoma” egy szinten van a zöldáram-termeléssel. Szerinte a 2030-ra, 2050-re kitűzött klímacélok elérése lehetetlen nukleáris energia nélkül.-dsz-Nem jelent biztonsági kockázatot a Duna vízhőmérséklete az atomerőműben Nem jelent biztonsági kockázatot a Duna vízhőmérséklete az atomerőműben - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az MTI érdeklődése nyomán. A napokban több portál is foglalkozott azzal, hogy túl magas az atomerőmű hűtővizét biztosító Duna vízhőmérséklete, ami a létesítmény működését és az élővilágot is veszélyezteti, hasonlóan, mint 2018-ban. Az atomerőmű közleményéből viszont kiderül, a folyó élővilága sincs veszélyben, sőt a termelést sem kell csökkenteni, ráadásul a folyó vízállása, vele együtt vízhozama jóval magasabb a tavalyinál. Az erőmű tájékoztatása szerint már a jogszabályokban és a nemzetközi sztenderdekben meghatározott hőmérsékleti küszöb (25 Celsius-fok) alatt, 23 Celsius-fokos vízhőmérsékletnél megkezdték a folyamatos méréseket a Duna érintett részén. A monitorozás a Duna 500 méteres szakaszát érinti. A hőmérséklet mérése a hatóság által jóváhagyott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kidolgozott módszertan alapján zajlik, transzparens, bárki által megtekinthető módon, az adatok teljes nyilvánossága mellett -írta az atomerőmű. A nemzetközi szabványokon alapuló biztonsági előírások meghatározzák, hogy amennyiben ezen a szakaszon belül a víz hőmérséklete eléri a 30 Celsius-fokot, milyen mértékben kell visszaterhelni az atomerőmű villamosenergia-termelését. Hozzátették: időszakosan természetes módon is kialakulhat 30 Celsius-fok feletti vízhőmérséklet pangó vizekben, alacsonyabb áramlású folyórészeken. Az atomerőmű hűtése másodpercenként 100 köbméter víz kivételét igényli a folyóból, ez a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál, ami másodpercenként 900 köbméter vízhozammal jár, csupán alig tíz százalék feletti mértéket jelentett, a mostani, közepes vízállásnál, amikor a vízhozam 2200 köbméter másodpercenként, pedig kevesebb mint öt százalékot. - A paksi atomerőmű hűtésének mindezek alapján semmilyen negatív hatása nincs és nem is lehet a környezetre, illetve ezen belül az élővilágra - húzták alá. Az atomerőmű villamosenergia-termelésének, vagyis az úgynevezett gőzkörfolyamatnak a hatásfoka függ attól, hogy a folyamat végén milyen hőmérsékletű hűtővíz áll rendelkezésre a kondenzáció során. Ezért fordul elő, hogy télen valamivel 2000 megawatt feletti teljesítménnyel képes termelni a létesítmény, míg nyáron hasonló mértékű csökkenésre is van példa, hiszen a hűtésre használt víz hőfoka változik. A két eset ugyanakkor gyakorlatilag kiegyenlíti egymást, így ennek az éves villamosenergia-termelésre gyakorolt hatása elhanyagolható, ráadásul a teljes erőművi hatásfokot nézve a Pakson is alkalmazott ffissvizes hűtés 1,5-2 százalékkal jobb megoldást jelent a hűtőtornyos hűtésnél, részletezték. Mint felidézték a paksi atomerőmű működését szigorú szabályok, előírások határozzák meg, amelyeknek a létesítmény minden esetben megfelel. Az atomerőmű működésének legfontosabb alappillére, hogy környezetére a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja, öszszes kibocsátása ennek megfelelően az egyébként is nagyon szigorú hatósági előírások töredékét, 3 ezred részét teszi ki, a biztonságot pedig többszörösen biztosított rendszerek szavatolják Az atomerőmű honlapján részletes összefoglaló olvasható a Duna vízhőmérséklet-mérési tevékenységéről.-ph-
