Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-07-05 / 13. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2019. július 5. ■ 15 Az 1980-as évek végére kialakult politikai és gazdasági helyzet jelentős politikai hangulatváltást eredményezett. Baranya és Tolna megyének is megvolt a „Bős-Nagymarosa”, ugyanis 1989. április 30-án az akkori ipari minisztériumi államtitkár bejelentette: 1992-1993-ban az uránbányát be kell zárni. Tolna megyében pedig Mecseknádasdon tiltakozás kezdődött az Ófaluban tervezett radioaktívhulladék-tároló építése ellen. Az említett két eseménynek jelentős hatása volt a Paksi Atomerőmű Vállalatra, de most csak az uránbányával kapcsolatos eseményekre térünk ki. A szakirodalom szerint az uránbányászat az 1960-1970-es években jelentős állami költségvetési bevételt eredményezett, ám az 1989-es évre már 2,5 milliárd forintos állami támogatást igényelt. Az említett államtitkári bejelentést követően augusztus 30-án hatalmas uránbányász-demonstráció volt Pécsett, közel 6-7 ezer ember fütyülte ki a minisztert, aki nem tudta végigmondani a beszédét. A hatalmas pécsi tiltakozás hatására a kormány év végén visszavonta a bezárási határozatát, és lehetővé tette egy vegyesvállalat létrehozását. A Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Paksi Atomerőmű Vállalat vezetői 1991. február 21-én aláírták az 1991-re szóló szerződést, amely szerint az atomerőmű átvesz 4-6 tonna fémuránt 60 dolláros áron. Köz-Tárgy/ történet ben folyt a közel 5-6 ezer fős vállalat átszervezése, amelyből 1992. április 1-jén 1900 fővel megalakult a Mecsekurán Kft. Rendkívül takarékos gazdálkodást vezetett be a cég vezetése, de az 1992. október 3-án keletkezett bányatűz miatt likviditási gondjai lettek, veszélybe került az 1993. évi, úgynevezett „hűségjutalmak” kifizetése. A PA Rt., látva a súlyos helyzetet, megelőlegezte a hűségjutalom egy részének kifizetéséhez szükséges 80 millió forintot a kft.-nek. Az atomerőmű 31. számú Heti Tájékoztatójában (1993.08.02-08.) a következő kérdést intézték dr. Petz Ernő vezérigazgatóhoz: Mi indokolta, hogy a Mecsekurán Kft. részére 80 millió forintos kölcsönt nyújtsunk? Válasz: Az indok egyszerű, amíg az érvényben lévő kormányhatározat bennünket a hazai sárgapor átvételére kötelez, addig közös gazdasági érdekünk, hogy az uránbánya megbízható szállítónk legyen. Eddig az uránbánya egyértelműen ilyen partnernek bizonyult, így üzleti érdekünk, hogy a tűzeset következtében előálló átmeneti pénzügyi gondok megoldásában közreműködjünk. Egymásra utalt üzleti partnerek között ez nemcsak üzleti, hanem etikai kérdés is. A másik indok még egyszerűbb, s gondolom, ezzel valamennyi munkatársam egyetért: az igen kemény munkafeltételek mellett dolgozó, az atomerőmű részére üzemanyagot termelő bányászok iránti szolidaritásunkat fejezhetjük ki - nemcsak szavakkal. Az aknatűz egyértelműen balesetként kezelendő, ezért ha nem így cselekednénk, az cserbenhagyásként lenne minősíthető. Az 1993-as évben már megkezdődött a 3500 adagos konyha és étterem egy részének leválasztása a Tájékoztató és Látogatóközpont részére. A kiállítási tervben szerepelt a sárgapor és az uránérc bemutatása is, ezért kértük a bánya segítségét, akik nemcsak a kért anyagot, hanem még 16-féle kőzetmintafuratot (közel 40 kg) ajándékoztak az erőműnek, amelyek a múzeumi kiállítás szerves részei, kiegészítve a Kővágószőlősi Uránbánya Múzeumtól kölcsönzött tárgyi eszközökkel. Béri
