Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)

2019-05-10 / 9. szám

26 ■ Paksi Települési Értéktár Bizottság - dr. Rosenákné Behr Blanka irodalmi munkássága Fehér egér Behr Blanka drámájában nem is maga a házasság intézménye nyer nagy teret, hanem Károly - pszichológiai szempont­ból vizsgált - két házasságának összevetése. Első felesége ragaszkodó nő, nem tűri még a gondolatát sem annak, hogy férje mással legyen. Első közös gyerme­kük után újra teherbe esik, hogy férjét ilyen eszközzel láncolja magához. A feleség egyik barátnője azonban felvilágosít­ja az asszonyt, hogy már más világot élünk, és egyes nők még a poligámiát is elfogadják. Ő azonban tartja magát a saját maga által vallott értékekhez, olyannyira, hogy fia mellől is elküldi a szép, fiatal szobalányt. A férj is érzékeli a nő két­ségbeesett próbálkozásait arra, hogy magához kösse. Rabságként éli meg házasságát, és elkeseredetten sóvárog a szabad élet lehetősége iránt: „Lívia mellett vágy nélküli aggastyán leszek, és ugyanakkor megremegek egy idegen nő láttán!”37 Ez a zaklatott lélekállapot vezethetett ahhoz, hogy a férj a gyógyszercserébe (mely felesége halálát okozta) nem avatko­zott bele. A második felvonásban megjelenő bűnhődő férfi már újra házasember, második felesége zavarba ejtően fia­tal Károlyhoz képest. Előző feleségében rossznak látta a ragaszkodást, új felesége viszont túlságosan is szabadosán éli az életét. A férj nem valódi érzelmek miatt vette feleségül a lányt, hanem gyógyírt keresett a krízisben szenvedő középko­rú férfi megsebzett önérzetére. A lány rajongására azonban igényt tart a férfi fia, Laci is. Ugyan a második feleség kor­ban közelebb áll a fiúhoz, ki nem teljesedett kapcsolatuk mégis erkölcstelen, és a férj lelki válságát okozza. 5. Összegzés Milyen témák foglalkoztatták a paksi polgári származású Behr Blanka írónőt? Milyen formában jelent meg a szerző iz­raelita identitása regényhősei megformálásában? Milyen volt a nők helyzete és társadalmi megítélése a két világhábo­rú közötti Magyarországon? Többek között ezekre a kérdésekre próbáltam válaszokat keresni tudományos diákköri pá­lyázatomban. A választott szépirodalmi alkotások esztétikai-eszmetörténeti-etikai megközelítésében rámutattam az írónőhöz is közel álló izraelita vallás szépségeire és nehézségeire, a női öntudat ébredésére és az emberi lélekben dúló lelki vívódásra. Értekezésem alapján láthatjuk, hogy az olykor vidám, olykor tragikus történetek legfőbb érdekessége, hogy Behr Blanka korához képest nagy őszinteség és szókimondás jellemzi őket még a legkényesebb témákban is. Az olvasó elé 21. századi jellegű olvasmányok tárulnak, melyekben érzékletesen ki van dolgozva a csalódott nő, a krízist megélő kö­zépkorú férfi, a szerető, a vallási hovatartozásában megingó fiatal és az idő előtt kiábránduló kisgyermek személyiség­­típusa is. Külön kiemelendő, hogy az írónő által megfogalmazott problémák, az általa górcső alá vetett személyiségtípusok mind megválaszolatlan kérdések tárgyát képezik, melyekre a művek végén sem kaphatunk megnyugtató választ. Az alkotások sokszínűségük és korszerűségük ellenére mégsem válhattak igazán népszerűvé. Ennek fő akadálya az volt, hogy az 1930-as évektől az antiszemita közhangulat nem kedvezett az izraelita vallású értelmiségiek művészi tö­rekvéseinek. Az 1938-as zsidótörvény már konkrét korlátozásokat is magában foglalt, ezáltal gátat szabott több ígére­tes tehetségnek, többek között Behr Blankának is. Napjainkban egyre keresettebbé válnak ugyan a regények , de sajnos a múltbéli események következtében korlátozott darabszámban érhetőek csak el. A dolgozat elkészítésével elsődleges célom az volt, hogy az eddig ismert rövid általános portré mellé az írónő mun­kásságának komplex változatát elkészítsem. Célom volt továbbá az is, hogy alátámasszam: Behr Blanka nem csak hely­­történetileg jelentős személyiség, hanem méltó helyet foglal el az országos irodalmi kánonban is. A közeljövőben ter­veim között szerepel az írónő Éva című regényének felkutatása, hiszen korabeli forrásokból értesültem arról, hogy ez a mű is tartalmazza az izraelita származás konzekvenciáit és a női érdekérvényesítést. Az írónő életművének szélesebb körű megismertetéséhez és népszerűsítéséhez azzal is hozzájárultam, hogy a dol­gozatomat országos tanulmányi versenyen is bemutattam. 37 ROSENÁKNÉ BEHR Blanka: Fehér egér. 1930. 22. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom