Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-04-05 / 7. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2019. április 5. ■ 9 Kilencven éve született Tábi Mártonná Fotó: Molnár Gyula A kilencven esztendős Tábi Mártonnét köszöntötte Szabó Péter polgármester. Irma néni 1929. március 25-én született a Heves megyei Aldebrőn, a Gyöngyös melletti Karácsondra ment férjhez. Dolgozott téeszben és háztáji földeken, illetve húsz évig volt házvezetőnő egy ötvös családnál. A Gyöngyös melletti Pipis-hegyi diódagyárból vonult nyugállományba. Szabadidejében ruhákat varrt a családnak, ismerősöknek, emellett gyönyörűen hímzett és horgolt. Negyven éve özvegy, lányáék után költözött Paksra, harminc évvel ezelőtt. Hamar beilleszkedett, barátnőkre talált a városban, és kedves szomszédai voltak. Lánya, Lehoczkiné Tábi Márta nyugdíjas paksi óvodavezető, akinek munkáját 2008-ban Gyermekeinkért kitüntetéssel ismerte el az önkormányzat. Irma néninek egy unokája van, és egy kislány dédunokája, akinek szintén március 25-én van a születésnapja, ők a Pécs melletti Bogádon élnek. Irma néni négy éve lakik a Paksi Életfa Idősek Otthonában, hálás a szép környezetért, a dolgozók alázatos munkájáért. Lánya elmondta, hogy bár Irma néni már tolószékhez kötött, szívesen részt vesz az otthonban szervezett programokon, délutánonként pedig meglátogatja, és ha jó az idő, sétálni viszi a környékre, gyakorta kimennek az ürgemezei pihenőparkban lévő tóhoz. Édesanyja egész életében egészségesen étkezett, a mai napig sok gyümölcsöt eszik.-gyöngy-A hosszú élet titka a boldogság Fotó: Molnár Gyula- Boldogan kell élni, ez a hosszú élet titka, azt kell csinálni, amit az ember szeret, és azt kell enni, ami jólesik - mondja dr. Csók Sándor, akit kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntött Szabó Péter polgármester. Az ünnepelt 1929. április 1-jén született Dunaszentgyörgyön. A szülői házat a háború után államosították, de a hetvenes években sikerült visszavásárolnia. Bonyhádon érettségizett 1947-ben, majd Budapesten szerzett orvosi diplomát 1953-ban. A szülész-nőgyógyász szakvizsgát 1957-ben Pécsett tette le. Dolgozott Vácott, Szekszárdon és Pakson. 1962-ben került Paksra 33 évesen, a paksi szülőotthon vezetésére szóló megbízás egyfajta büntetés volt. Áldatlan állapotok fogadták, ám a fokozatos fejlesztések eredményeként harmincöt ágyas, kiemelt minősítésű szülőotthonná vált a paksi intézmény. A „gólyafészkes házban” évente 500-600 szülést vezetett le. 1979-ben az intézmény - megyei döntés nyomán - megszűnt. Dr. Csók Sándor ezt követően szakorvosként dolgozott, a Család- és Nővédelmi Tanácsadó paksi vezetője volt. 1992-ben vonult nyugállományba, de terhesgondozást folytató nőgyógyászati és onkológiai szakrendelését ezután is fenntartotta, magánpraxisát máig működteti. Ahogy mondja, nem tudna otthon üldögélni, számára élmény ha dolgozhat, gyógyíthat, mindennap megy Dunaszentgyörgyre a kutyáihoz, és a ház is ad munkát. Dr. Csók Sándor szívesen vállal közszereplést, akár nagyapja testvére, Csók István, Kossuth-díjas festőművész életéről, vagy az operák és operettek színpadi világáról. Neves ebtenyésztő, kiváló hangú énekes és fiatalon a sportban is jeleskedett: középiskolás korában országos bajnok volt diszkoszvetésben. A város megbecsült, Lussonium és Pro Űrbe díjas polgára. Házas, két lánya és három unokája van. Máig hálás azért a sok szeretetért, amit a paksiaktól kapott. Kohl Gy.
