Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)

2019-03-22 / 6. szám

2 ■ Paksi Hírnök, 2019. március 22. Közélet Minden forradalom valami újat hoz, új utakat nyit meg Fotók: Babai István „Az ember többféle módon állhat egy-egy ünnephez. Pusztán történészként, amikor adatokat, helyszíneket, neveket jegyez meg és ad tovább. Hozzáállhat szimpatizánsként, amikor eszével megérti az ünnep szellemi, lelki tartalmát. De megélheti az ünnepet az­zal a személyes azonosulással is, melyből a forradalom újabb virágai születnek sza­badságban, igazságban, a lélek fényes örö­mében.” Bálint Sándor néprajzkutató gon­dolataival nyitotta ünnepi beszédét Szabó Péter, Paks polgármestere a március 15-i vá­rosi ünnepségen, a Szent István téren. Mint mondta, ezek a szavak ma is igazak és örök érvényűek, mert ha az 1848-as forradalom­ra és szabadságharcra gondolunk, eszünkbe juthatnak helyek, híres személyek, városok, de mindezek így csak adatok, melyek nem adják vissza a forradalom valódi lényegét, értékrendjét, lelkületét.- Mert legalább szimpatizálnia kell a for­radalommal annak, aki rá akar eszmélni a márciusi ifjak lelkületére. Az elnyomott em­ber szabadságvágyára, a kifosztottak min­dent elsöprő bátorságára, az ifjak lendüle­tére és a tapasztaltak bölcsességére, a tiszta szívűek bátor hazaszeretetére, és a nemze­ti összefogás felemelő, megtisztító, új utak­ra vezető örömére. De a forradalom ünnepe leginkább azoké, akik közel engedik azt szí­vükhöz, akik személyes életükben büszkén élik és továbbadják ’48 lelkületét, tiszta ér­tékrendjét - fogalmazott. Kiemelte, hogy minden forradalom valami újat hoz, olyat, ami megnyithatja a fejlődést, növekedést, gyarapodást a társadalom szé­les rétegei előtt. - Minden forradalom meg­újít. Megújít a múlt sekélyes, tartalmát veszí­tett gondolataitól, bevett szokásaitól. A forra­dalom új utakat nyit meg, melyre a bátrak, vagyis a változni tudók és akarók lépnek. De csak azokból lesz forradalmár, akik nem csak erősek, hogy nemet mondjanak a rossz­ra, az embertelenre, de elég bölcsek is ah­hoz, hogy felismerjék az új irányt. 1848 hő­seiben mindez együtt volt jelen. Ezt is örök­ségül kaptuk tőlük, mely örökséget időről időre használnunk kell. Mert a nemet mon­dás és a bölcsesség adományára hamarosan szükségünk lesz, hiszen ezen a tavaszon egész Európa sorsáról döntünk. Hiszem, hogy ne­met kell mondanunk határaink megnyitásá­ra, az önálló, szuverén nemzetállamok eltör­lésére, az ezeréves európai keresztény kultúra tudatos feladására, arra a zavaros emberkép­re, mely egyre több nyugat-európai államban törvényes támogatást is kap - húzta alá a pol­gármester. Arról is beszélt, hogy most újra igent kell mondanunk országunk és nemzeti érdeke­ink megvédésére, a családok megerősítésére, a fejlődésre, mely évek óta jelen van régiónk­ban, hazánkban és most már egyre láthatóbb formában városunkban is.- Hiszen az elmúlt években elvégzett kö­zös munka hamarosan kézzelfogható gyü­mölcsöket hoz. Városunkban a hetvenes, nyolcvanas évekhez hasonló robbanássze­rű infrastrukturális fejlődés kezdődik az idei évben. Olyan felújítások és építkezések indulnak vagy már folynak, melyek egy­szerre szolgálják a paksi családok, fiatalok és idősek életminőségének javítását. Mind­ez az elkövetkezendő években mindany­­nyiunk számára jelentős változást hoz. De mindez csak akkor lesz siker nekünk, pak­siaknak, ha mi, a város lakói befogadjuk és megéljük a változást, melyből fejlődő, gya­rapodó, sikeres várost adunk és építünk egymásnak, gyermekeinknek, unokáink­nak. Ez viszont csak azzal az értékrenddel, belső tartalommal sikerülhet, amit a már­ciusi ifjak szívéből tanulhatunk. Igen, most lesz igazán szükségünk bátorságra, alázat­ra, önmérsékletre, összefogásra, városunk önzetlen szeretetére. Szabó Péter polgármester azzal zárta gon­dolatait: Kívánom, hogy a ’48-as forrada­lomnak ne csak ismerői vagy szimpati­zánsai legyünk. Váljunk személyes befo­gadóivá, akik büszkén vallják és megélik családjaik, hazánk és városunk javára a for­radalmárok immár örökre tiszta és fiatal lelkületét. A városi ünnepségen az Ener­getikai Szakgimnázium és Kollégium diák­jai adtak műsort „Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent” címmel. A meg­emlékezés zárásaként elhelyezték az emlé­kezés és tisztelet virágait Jámbor Pál szob­ránál. Este a Csengey Dénes Kulturális Központ­ban folytatódott az ünnepi programsoro­zat. - Egy család vagy éppen egy nemzet akkor él igazán, ha együtt dobban a szí­ve, ha vannak közös, egységes válaszai az őt körülvevő világ kihívásaira. Ahogyan volt szívből jövő válaszuk ’48 hős forradal­márainak az akkori vüág zsarnokságára, ki­zsákmányolásra, a nemzet évszázadok óta várt felvirágoztatására. 1848. március 15-én nemzetünk egy emberként mondott nemet a Habsburg elnyomásra, a magyar nép sárba tiprására. A Nemzeti dal egyetlen pillanat alatt állította talpra a forradalmár magyar szíveket. Örök példát adva minden ember­nek a Kárpát-medencében összefogásról, bátorságról, szabadságvágyról, a nemzet erejéről, élni akarásáról - mondta ünnepi beszédében Szabó Péter. O

Next

/
Oldalképek
Tartalom