Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-02-09 / 3. szám
16 ■ Paksi Hírnök, 2018, február 9. Mozaik A telexgép egy komplex ellenőrzési, adatgyűjtési és továbbítási rendszer fontos része volt, ugyanis többek között ennek a gépnek a segítségével továbbították a Pakson mért meteorológiai adatokat a Központi Meteorológiai Intézet felé, illetve az onnan érkező adatokat ez a gép fogadta Pakson. Az itt mért adatokat: összfelhőzet, szélirány és -sebesség, hőmérséklet, légnyomás, csapadékmennyiség, látástávolság stb. a WMO (Világmeteo-rológiai Szervezet) szabványai és előírásai szerint kódolva továbbították. Az állomás által mért és archivált adatokat tervezéshez, engedélyezésekhez és üzemeltetéshez használták fel. A gép segítségével percenként hatvanhat szót lehetett továbbítani két telenyomtató között. A telexgép elődje a távgépíró volt, amely a meglévő távbeszélő-hálózatot használta, szemben a telexgéppel, aminek független hálózata volt. A telexet olyan intézmények használták, ahol fontos volt az írott információ továbbítása, fogadása és archiválása. A minél gyorsabb üzenettovábbítás érdekében a szöveget lyukszalagra vitték fel, majd a lyukszalag olvasójának segítségével időveszteség nélkül beolvasható és elküldhető volt a szöveg. Az Atomenergetikai Múzeumban lévő gépre DYMO szövegnyomtatóval rá van írva, hogy Ferihegy, ami azt jelenti, hogy onnan is kaptunk és oda is szolgáltattunk meteorológiai és egyéb adatokat. (A Ferihegyi repülőtér ma már Liszt Ferenc nevét viseli, és a DYMO szalagot is elfelejthetjük, a technika túllépett az igen népszerű és drága szalagon.) A szóban forgó telexgép a paksi meteorológiai főállomás egyik fontos eleme volt, aminek telepítését a Nehézipari Minisztérium és a Paksi Atomerőmű Vállalat kérésére az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 1977-ben kezdte meg. Az erőmű területén, a mai F2-es porta épületében három helyiséget biztosított az atomerőmű a főállomás elhelyezésére. Annak idején ebben az épületben tervezték kialakítani a látogatóközpontot is. A háromhelyiséges főállomást 1978 második felében foglalta el a meteorológiai szolgálat, ahol hagyományos meteorológiai műszerekkel az úgynevezett környezeti háttérméréseket végezték, a meteorológiai torony üzembe lépéséig. A meteorológiai főállomást 1985-ben az atomerőmű által épített új, önálló épületbe költöztették, ahova már egy földrengésjelző készüléket is telepítettek. Az új épületbe költöztetést az is indokolta, hogy az F2-es porta épülete túl közel van a buszpályaudvarhoz, ezért műszakváltáskor, a buszok indulásakor berezonált a környék, amit a földrengésjelző készülékek is érzékeltek Viszont az új épület a környék legfagyzugosabb helyére került, ezért van az, hogy az országos meteorológiai jelentésekben, bizonyos esetekben Pakson van a leghidegebb vagy esetenként a legmelegebb. Az 1990-es évek elején felmerült az igény egy lakótelepi mérőállomás telepítésére, ám ettől az OMSZ elzárkózott, illetve azt közölték, hogy az erőmű saját költségén építhet és üzemeltethet egy mérőállomást, de az országos rendszerbe az OMSZ nem illeszti be. Egyébként Pakson, a polgári fiúiskolában 1889 és 1935 között működött egy meteorológiai alállomás, amelyről az iskola évkönyveiben írnak. Beregnyei Miklós
